Oldal kiválasztása

Akár irodából, akár itthonról dolgozunk, biztosan mindannyiunknak vannak kollégái. Ha rájuk gondolunk, rengeteg típusuk eszünkbe jut – a barátaink, a főnökök, a meghúzódó munkatársak, és persze akiről nem is igazán tudjuk, mit csinál pontosan. De milyen az ideális munkatárs? Te magad az lennél?

Egy felmérés szerint az emberek hétszer lojálisabbak a munkahelyükhöz, ha van „legjobb barátjuk” a munkahelyen, emellett boldogabbak is. Mint tudjuk, a munkáltató számára ez csak pozitívummal járhat: kisebb az esélye, hogy felmondanak az alkalmazottak, és ha jók a kapcsolatok, akkor jobban megy a csapatmunka is. A jó munka pedig egyenlő a profittal. Ahhoz, hogy jó kapcsolatok alakuljanak ki viszont szükség van arra, hogy ezeket tudatosan megtervezzük.

A legjobb megoldás ehhez, ha nem keressük az ideális munkatárs jelöltet, hanem megpróbálunk mi magunk azzá válni.

Egy teljes idejű munkahelyen legalább napi 8 órát töltünk el naponta, ami pontosan a napunk egy harmada. Sok időt töltünk el rengeteg emberrel, főleg, ha óriási, több száz vagy akár több ezer fős cégnél dolgozunk. Éppen ezért érdemes jó kapcsolatokat kialakítani, akikkel nem teher az együttműködés, kevés a konfliktus, így hatékonyan, a meghatározott idő alatt elvégezhetjük a munka ránk eső részét.

Miért éri meg jó kapcsolatot ápolni?

Az emberek társas lények – mondja a közhely, és nem véletlenül vált azzá. A valahová való tartozás érzése már számtalan területen hitelt nyert, így egy munkahelyen is elsődleges célunk a beilleszkedés. Csoporttaggá válni, befogadva érezni magunkat alapvető szükségletünk. A Maslow – piramis 3. szintjén található, az élettani szükségletek (éhség, szomjúság, szex), a biztonsági szükségletek (pénzügyi stabilitás) után, mint a valahova tartozás szükséglete.

ideális_munkatárs_maslow_piramis

A Maslow-piramis alsó négy szintjét hívják hiányalapú szükségletként, a fenti hármat pedig növekedésalapú szükségletként. Az alsó négyet a legfontosabb kielégíteni, ide tartozik az éhínség, szomjúság, az anyagi és fizika biztonság, a szeretve érezni magunkat és hogy elismerjenek minket és a munkánkat.

Mindemellett, ha jólérezzük magunkat munkatársaink körében, akkor felszabadultabbak lehetünk a megbeszéléseken, ötletelésekben. Ha úgy érezzük, szabadon megoszthatjuk gondolatainkat, akkor biztosan lesz olyan ötletünk, amely előre viszi a céget, így közösen alkothatunk is. Amikor pedig úgy érezzük, hogy sikerült valamit közösen létrehozni, akkor megint csak növekszik a csoportmoralitás és a hatékonyság.

Az az energiabefektetés, amit a negatív kapcsolatokba fektetünk, rengeteget kivesz belőlünk. A konfliktusok, nézeteltérések, negatív érzések növelik a stressz szintünket, szorongást okozhatnak, ez pedig munkáltatói szempontból a teljesítmény jelentős romlását okozza. Hosszútávú konfliktusok esetén pedig felmondásokhoz, így kollégák elveszítéséhez vezet. Egyikünk sem marad meg hosszabb ideig egy olyan munkahelyen, ahova görcsbe rándul a gyomra, ha be kell járnia.

Egészségügyi szempontból is ártalmas

A hosszútávú magas kortizol (stresszhormon) szint veszélyezteti, sőt, károsítja szervezünket. A folyamatos cukor vérbe történő kiáramlása növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét, valamint a folytonos hasmenés, hányinger, fejfájás, szédülés a gyomorpanaszok kialakulását. Gyengíti immunrendszerünket, valamint a hormonokra is negatív hatással van.

Az állandósult krónikus szorongás pedig a „gyomorideget” jelenti valójában. Idegesség, folytonos izomösszehúzódások, hányinger, hasmenés és a veszélyérzet hátráltat a koncentrációban. Mindezek összessége pedig szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet – és mindez azért, mert nem sikerült jó kapcsolatot kialakítani a kollégákkal.

Ha ideális munkatárssá szeretnénk válni, akkor elképzelhető, hogy jókora személyiségváltozáson, fejlődésen kell átmennünk. Azonban rengeteget nyerünk vele: a jó kapcsolatok ápolása egészségügyi, lelki és szakmai előnyökhöz juttathat minket. Így alakulnak ki sokszor a későbbi közös vállalkozások, vagy így kaphatunk referenciát vagy beajánlást egy következő munkahelyhez és pozícióhoz.

Sokan hisszük azt, hogy éppen elég a felettesünkkel jó kapcsolatot ápolni, pedig ez a legtöbb esetben nem így van. Nemcsak ők, hanem kollégáink is előre lendíthetik a karrierünket, amennyiben szükségünk van rá. Éppen ezért fontos, hogy ideális kollégává váljunk, és törekedjünk a jó kapcsolat kialakítására, a lehető legtöbb emberrel.

Milyen az ideális munkatárs?

Számos kutatás (már egészen az 1970-es évektől fogva) látott már napvilágot az utóbbi évtizedekben arról, hogy az emberek szerint milyen tulajdonságai vannak egy ideális munkatársnak. Ezekben pedig nők és férfiak között nincs számottevő különbség – szinte ugyanazt várja el mindkét nem egy ideális kollégától.

Az ideális munkatárs jellemzői tehát az, hogy teljesítményorientált, kitartó, önálló munkavégzésre és döntéshozatalra képes. Emellett magabiztos, domináns, gondoskodó és független, alkalmazkodó, optimista és barátságos mellékneveket jelölték meg a kutatásban szereplő nők és férfiak. Valószínűleg mindezzel rendelkező ember nincs, valamint mint tudjuk, ezek a tulajdonságok sem mindig célravezetőek.

ideális_munkatárs

A kutatások szerint az ideális kolléga magabiztos, domináns, gondoskodó és független, alkalmazkodó, optimista és barátságos.

Ha mindezt a tulajdonságot egy skálára helyezzük, akkor igen érdekes eredményre jutunk. Az önállóság egy kívánt, az ideális kolléga egyik alaptulajdonsága. Azonban, ha a munkatársunk annyira önálló, hogy úgy hoz a céget érintő döntéseket, hogy arra nem kér jóváhagyást egy felettesétől, az sok helyzetben kontraproduktívvá válhat.

Gondoljunk bele abba, ha például egy sales-es kolléga úgy dönt, hogy a számára szimpatikus személyeknek plusz kedvezményeket ígér, vagy ha egy leendő partnert ajándékokkal szeretne meglepni. Előbbi „csak” a cég bevételét csökkenti, utóbbinál azonban a megvesztegetés gyanúja is felmerülhet, ami viszont már jogilag is bűntetendő.

Ahhoz, hogy tudd, ezekből mi jellemző rád, érdemes elkezdni a mély önismeretet. Azonban tudd, hogy ezek nagyrészén lehet változtatni, fejlődni. Még mielőtt azonban rátérnénk arra, hogy milyen tanácsokkal tudod mindezt elérni, ahhoz nem hagyhatjuk ki az egyik legfontosabb munkahelyi összetevőt: a generációs különbségeket.

Generációs különbségek és az ideális munkatárs

Napjainkban akár 4 generáció is dolgozhat együtt a baby bommerektől a Z generációig, és ez nagy valószínűséggel konfliktusokhoz vezet. A generációk megértése, munkahelyi attitűdjük megismerése és elfogadása sokat javíthat ezeken a nézeteltéréseken – miközben téged ideális kollégává tehet. Ráadásul a szakemberek szerint 2025-ig az ezredforduló szülöttei már a munkaerőpiac háromnegyedét teszik ki, így velük különösen érdemes megismerkedni.

Az 4 generáció a következő:

  • Baby boomer – 1946-1964 között születtek (jelenleg a nyugdíjaskor közelében vannak)
  • X generáció – 1965 – 1976 között születtek (45-55 év közöttiek)
  • Y generáció, másnéven milleniálok – 1977-1995 (26 – 44 év közöttiek)
  • Z generáció – 1996 –tól napjainkig, vagyis körülbelül 2002-ig (18-25 év közöttiek)

ideális_munkatárs_generációk

A 4 generáció sokszor egy munkahelyen együtt megtalálható, korosztályban a 18-65 év között.

Mi jellemző a generációkra

A baby boomerek általában a lapos hierarchiát szeretik, a demokratikus légkört, előnyben részesítik az empátiát és a humánus vezetőket, barátságos munkatársakat és egyenlőséget, valamint a munkahelyen a stabilitásra törekszenek. Sokan ezért évtizedekig látják el ugyanazt a pozíciót.

Az X generáció a pozitív, szórakoztató, hatékony, gyors és rugalmas munkahelyet keresi, ahol közel állhatnak a vezetőkhöz. Az ezredforduló szülöttei az együttműködés, teljesítményorientált munkavégzést keresik, ahol a kreativitás, alkotókészség, rugalmasság és a diverzitás a legfontosabb.

Sokszor tűnnek job-hoppernek, vagyis gyakrabban váltogatják a munkahelyeiket. Általában 2-3 évente új lehetőség után néznek, valamint a gyors karrier előremenetelt részesítik előnyben, Amint úgy érzik, hogy már nincs előrelépési lehetőség, azonnal új munkahely után néznek. Minél gyorsabban, minél magasabb pozícióba szeretnének jutni.

A legfiatalabb, vagyis a digitalizációba beleszületett generáció, a Z a technológia rohamos fejlődésével együttjáró flexibilitást és gyorsaságot keresi. Önállóak és függetlenek, általában több dolgot csinálnak egyszerre, figyelmük megosztott, sokkal nagyobb a vállalkozó szellem bennük, így sokszor vágnak már akár egyetem alatt vállalkozásokba. Versengőek és keresik a személyes kommunikáció lehetőségét annak ellenére, hogy legfőképp online vannak jelen mindenhol.

Ezeket a különbségeket azonban lehet közelíteni egymáshoz sőt, a legtöbb kutatás ma már arra jut, hogy több bennük a hasonlóság, mint a különbség. Ennek oka pedig az, hogy sokszor inkább a nevelés, személyiség és a szokások alakítják ki azt, hogy hogyan viselkedünk a munkahelyen. Az olyan berögződések, mint hogy a baby bommer fél a technológia használatától, a milleniál pedig nem szeret és nem is igazán tud keményen dolgozni, inkább mitológiák.

Mindezek ellenére mindannyian találkoztunk már élő példákkal, de nem szabad, hogy minden megismert munkatársunkat ezek szerint közelítsünk meg.

Generációs különbségek a munkahelyen

Ahhoz, hogy ezeket a generációs szakadékokat átugorjuk, mindössze néhány dolgot kell betartani:

  • Kérdezd meg a munkatársaidat, hogyan szeretnek dolgozni. Ha közös projektről van szó, osszátok fel nyíltan és őszintén a feladatokat, és szabjátok meg a határidőt. Lehet, hogy te rögtön neki is ugrasz a feladatnak, de kérdezd meg, hogy ő mikor tervezi az elvégzését. Lehet, hogy olyan típus, aki a határidő előtti nap kezd el benne dolgozni – ha ezt előre megbeszélitek, nem fogsz szorongani, hogy miatta nem lesz kész időben!
  • Ismerjétek be, ha valami nem megy, és segítsetek egymásnak. Ha a baby boomer nem tud valamit telepíteni a gépére, akkor ajánld fel neki, hogy te segítesz.
  • Kérdezd meg, hogy őt mi motiválja a munkahelyen. Lehet, hogy szeret egyedül, órákig elmélyedni valamiben, mert élvezi a folyamatot, esetleg mindent szeret átbeszélni, vagy folyton kreatív ötletekkel bombáz.
  • Mérd fel a kommunikációs stílust. Van, aki szereti, ha ápolgatják a lelkét, van, akit az is zavar, ha egy egyszerű „hogy vagy” kérdést szegezel felé, hiszen nem kíván barátkozni. Tartsd ezeket tiszteletben!

Általánosságban azonban minden generációról elmondható, hogy szeretik magukat értékesnek, hasznosnak érezni, és szeretik a dicséretet. Nem mindenki szereti azonban a nagy felelősséget, a túl sok kötöttséget, úgyhogy ezeket mindig tartsd szem előtt!

Hogyan legyél te az ideális munkatárs?

Már azzal, ha a generációs különbségeket betartod, sokat lendítesz a megítéléseden. Van azonban néhány tipp, amivel biztosan elnyered a többiek szimpátiáját. Azt azonban ne feledd – nem lesz minden egyes kollégád a legjobb barátod, hiszen vannak, akikkel egyszerűen nem találjuk meg a közös hangot. Ez azonban ne keserítsen el, hiszen végtelen másik lehetőséged van arra, hogy megfelelő kapcsolatokat ápolj.

1. Tiszteld a kollégáidat – az ideális munkatárs alapértéke

Mindannyian mások vagyunk – mindannyian mást szeretünk, más az érdeklődési körünk. Ez ellentétekhez vezethet nemcsak a magánéletben, de a munkahelyen is. Azonban tudnod kell, hogy mint ideális munkatárs, mindezt tiszteletben kell tartanod. 

Törekedjünk arra, hogy nem sértünk meg senkit. Az alapvető dolgok, mint hogy eltakarítunk vagy mosogatunk magunk után, nem esszük meg más ebédjét, ha betegek vagyunk, otthon maradunk, mind a tisztelet jele. Emellett, ha egy kollégánk felhívja a figyelmünket arra, hogy mi az, ami őt zavarja, akkor azt kerüljük. Ilyen lehet a megbeszéléseken az, ha valaki idegességében a tollát kattogtatja, vagy rágja a körmét.

2. Ne hozz fel kompromittáló témákat

Figyeljünk azokra a témákra, amelyeket felhozunk a munkahelyen. Valószínűleg kevés embert érdekel a szexuális magatartásunk, a politikai nézeteink vagy a vallási hovatartozásunk. Legfőképp a milleniál generáció gondolja úgy, hogy ezek már nem képezik tabu tárgyát, de a baby boomer számára ez még mindig a magánszférát jelenti.

Kétségkívül ezeknek a hangoztatásával kellemetlen helyzetbe hozhatjuk a többieket, valamint nagyon nyilvános vitává fajulhatnak. Mindez megbontja a csapat dinamikáját, veszélybe sodorhat közös projekteket, és a vezetőt is előveheti az ő főnöke. Emellett sokszor ezekből HR-es problémák lesznek, és akár kirúgással is járhat.

3. A pletykát hagyd a gimiben

A pletykálás, mindenféle valós vagy valótlan információ terjesztése a gimibe való. Munkahelyen ezért bajba kerülhetünk, ráadásul a legtöbbször ezek a pletykák nem is tartoznak ránk. A kollégáink viszonya, leépítésekről szóló mendemondák megbízhatatlannak fognak tenni minket mások szemében. 

4. Az ideális munkatárs megbízható

Az ideális kolléga felelősségteljes és megbízható – legyen szó pletykálkodásról, üzleti titokról, csapaton belüli konfliktusról. Semmiről nem beszél, semmi ilyesmiről nem mond véleményt, és ha megkérik, hogy valamit tartson titokban, akkor úgy is tesz.

5. Részletesség

A részletességet nem mindenki szereti és nem is mindenkinek való. A kreatív „ötletemberek” például sokszor hadilábon állnak a részletekkel vagy a renddel. Néhány egyszerű trükkel azonban javíthatunk ezen, így a többiek is megbízhatóbbnak fognak tartani.

  • Ellenőrizzük a munkánkat kétszer, mielőtt leadjuk vagy átadjuk másnak.
  • Ha van egy határidő, azt próbáljuk meg betartani, vagy időben szóljunk, hogy nem fog sikerülni
  • Amikor valamit nem értünk, és ezért nem tudjuk jól elvégezni, kérdezzünk meg valakit. Az ördög a részletekben rejlik, és ha nem látjuk át a feladatot, nem fogjuk tudni megtalálni a megoldást.

6. Az ideális munkatárs szerény

Bár sokszor hibásan címkézünk valakit nárcisztikusnak, az biztos, hogy senki sem szereti azokat az embereket, akik folyton felvágnak. Ha kiválóak vagyunk a munkánkban, vagy sikeresek a magánéletben, hagyjuk, hogy mások dicsérjenek. Aki kérkedik az eredményeivel, vagy túl magabiztosnak tűnik, azt sokszor nem gondolják őszintének és hitelesnek.  Ha kérkednünk kell az eredményeinkkel, akkor biztos, hogy akkora teljesítmény?

A tettek beszélnek” és ez nem is lehetne igazabb, amikor arról van szó, hogy milyenek vagyunk a munkában. Saját magunk szerepét vagy eredményeit eltúlozva bizonytalannak is tűnhetünk mások szemében. Természetesen, ha valamiben jó vagy, és az erősséged, azt tudnod kell, és állásinterjú során fontos kidomborítani, de folyton másoknak kérkedni vele már visszatetsző.

Ugyanígy fontos, hogy néha megmutassuk gyengeségeinket és sebezhető oldalunkat. Ezzel szimpatikussá válunk mások szemében, valamint önbizalmat is mutat.

7. Fejleszd az érzelmi intelligenciádat

Ahhoz, hogy jó kapcsolatot ápolhass mindenkivel, így te lehess az ideális kolléga, mindenképp magas érzelmi intelligenciával kell, hogy rendelkezz. Napjainkban az EQ már fontosabbá vált, mint az IQ – munkahelyen pedig pláne! Felismerni mások érzelmeit, azokra megfelelően reagálni, eltalálni, épp mire van szükségük, különösen hasznos a munkád során.

Akár munkatársakkal, akár a főnökkel van nézeteltérésünk, érdemes kicsit beleképzelni magunkat a helyébe. Nem biztos, hogy velünk van problémája, elképzelhető, hogy otthon nincs rendben valami, vagy fizikai fájdalmai vannak. Ilyenkor empátiánk és az asszertív kommunikáció segítségével akár a támogatásunkat is fel tudjuk ajánlani, és egy csapásra véget ér a konfliktus.

Sokszor a kommunikációs stílus mindennél többet ér. Ha elnézést kérsz egy hibádért, vagy felismered, hogy baj van, és megkérdezed, hogy mi az, növeled a szimpátiát is. A másik fél úgy érzi, hallgató fülekre talált, és máris türelmesebben, nyugodtabban mondhatja el a konfliktusban a saját szemszögét. Az ideális kolléga őszinte, meghallgat, segítséget mer kérni és felajánlani.

Összefoglalás

Az ideális munkatárs nem létezik, de egy kis gyakorlással te magad a lehető legközelebb kerülhetsz hozzá. Munkahelyi kapcsolataink életünk minden területére hatással vannak, hiszen napunk egyharmadát ott töltjük. Ha stresszel, szorongással, gyomorgörcssel járunk dolgozni a munkatársaink miatt, akkor az a teljesítményünkre, céghez való lojalitásunkra, és nem utolsósorban az egészségünkre is negatívan hat.

Ehelyett próbáljuk meg eltanulni a kutatások szerinti legfontosabb tulajdonságokat: önálló, kitartó, teljesítményorientált, magabiztos, domináns, gondoskodó és független, alkalmazkodó, optimista és barátságos, mindezt mértékkel. Sok olyan helyzet van, amikor elvethetjük a sulykot, az viszont biztosan kontraproduktívvá tesz minket.

Mindezek mellett érdemes betartani néhány praktikát, hogy ideális kollégaként gondoljanak ránk. Mindig tiszteljük a munkatársakat, így kerüljük az olyan témákat, mint a szexualitás, vallási vagy politikai hovatartozás. Ezekkel kellemetlen vagy akár megalázó helyzetbe hozhatunk másokat, valamint feszültség alakulhat ki.

Mossuk el magunk után a tányért, ne együk meg más ebédjét, ne hagyjunk koszt a mosdóban, hiszen fontos, hogy megtiszteljük a másikat ezekkel az alapvető jogokkal. Ne pletykáljunk, és ne terjesszünk hamis vagy valós információkat másokról. Ezzel hitelünket vesztíhetjük el, pedig egy ideális munkatárs megbízható és pontos. Ellenőrizzük elvégzett feladatainkat kétszer, hogy biztosan minden részlet a helyén legyen, ha pedig valamiben nem vagyunk biztosak, kérjünk segítséget.

Lehetőleg kerüljük a túlzott magabiztosságot és a kérkedést – beszéljenek helyettünk a tetteink. Elérhetetlennek és arrogánsnak tűnhetünk, valamint felmerülhet a valótlanság és hiteltelenség gondolata. Ismerjük meg erősségeinket és domborítsuk ki azokat, de emellett csillogtassuk meg a gyengeségünket is, hiszen így emberibbnek tűnünk.

A jó kommunikáció a munkahelyen az asszertív kommunikáció, és ha ez magas érzelmi intelligenciával, empátiával társul, biztosan nyert ügyünk van.

Te ideális munkatárs vagy?

Felhasznált irodalom

Kapcsolódó bejegyzések

Miért érzed magadat szegénynek?

Miért érzed magadat szegénynek?

Napjainkban minden arról szól, hogy a pénz mindenek felett áll. Az Instagram telis tele huszonévesekkel, akik bejárják a világot, miközben a sokadik ingatlanra tesznek szert. Sokan csak azért vállalnak egy munkát, amiben rosszul érzik magukat, mert jobban fizet, mint...

Hogyan leld örömödet az ünnepekben?

Hogyan leld örömödet az ünnepekben?

Az ünnepek közeledte két érzelmet válthat ki belőlünk a leggyakrabban: megkönnyebbülést, hiszen végre 1-2 hetes szünet vár ránk, vagy félelmet, hogy mennyi elintézni való még előttünk. Már novemberben megérkezett az összes dekoráció a boltokba, elindultak a...

Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!

Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!

Napjaink álhír halmazával nagyon nehéz felvenni a versenyt. Mit hihetünk el és mit nem? Hogyan mérjük fel valaminek az igazságtartalmát, ha képtelenség minden részletet megismerni és megérteni egy bonyolultabb kérdésben? Tájékozódunk jobbról és balról is, majd...