Napjaink álhír halmazával nagyon nehéz felvenni a versenyt. Mit hihetünk el és mit nem? Hogyan mérjük fel valaminek az igazságtartalmát, ha képtelenség minden részletet megismerni és megérteni egy bonyolultabb kérdésben? Tájékozódunk jobbról és balról is, majd elfogadunk egy igazságot, magunkévá téve egyetlen narratívát, de sajnos a legtöbb esetben csak egyik oldalról tájékozódunk.
Ugyanez jelenik meg a politikában, vagy egyes celebekről, influenszerekről való véleményünkben, a kedvenc márkánkkal kapcsolatban vagy akár a sport előnyeiről is. Pedig az a képesség, hogy meg tudjuk különböztetni az igazságot a véleménytől, fel tudjunk tenni releváns kérdéseket, elengedhetetlen.
A legtöbb munkáltató keresi azokat a munkatársakat, akik tudnak és képesek is kritikusan gondolkodni. Ez pedig azért is fontos, mert az iskolában sajnos nem tanítják a kritikus gondolkodást! Az oktatásban kimarad ennek az elsajátítása, majd a munkaerőpiacon felbecsülhetetlen értékűvé válik. Az iskolában megtanítanak logikusan gondolkodni, írni, olvasni, kifejezni magunkat, de kritikusan gondolkodni nem.
Így nincs más lehetőségünk, mint autodidakta módon elsajátítani a kritikus gondolkodásmódot, és tökélyre fejleszteni azt. A kritikus gondolkodás fejlesztése számos előnyhöz juttathat, minthogy képes leszel megkülönböztetni a tényeket a véleményektől.
Megtanulhatod a megfelelő kérdéseket feltenni, amelyek által egyre kíváncsibb leszel a világ működésére. Javulhat a vitakészséged és érvelési technikád, sőt, jobb, racionálisabb döntéseket is képes leszel hozni. Mielőtt tippeket adnánk ennek mikéntjéről és módjáról, nézzük végig, mi is az a kritikus gondolkodás.
Mi az a kritikus gondolkodás?
A kritikus gondolkodás elsősorban az, hogy tényeken alapuló ítéletet, döntést hozunk meg. Emellett azt is jelenti, hogy képesek vagyunk egymással ellentmondó vélemények és tények befogadására, és mind a két nézőpontból le tudjuk szűrni az igazságot. Sőt, minderre úgy vagyunk képesek, hogy ezek a nézőpontok teljesen ellentmondanak a sajátunkkal.
A kritikus gondolkodás sajátja, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos kognitív torzítások áldozatai vagyunk. A kognitív torzításokról a Kognitív torzítások a mindennapokban című cikkünkben bővebben olvashatsz.
Legfontosabb kognitív torzítás mind közül a megerősítési torzítás, ami pontosan a kritikus gondolkodás ellentéte. A megerősítési torzítás során csak olyan információkat olvasunk el, hallgatunk meg, amelyek alátámasztják a már meglévő hiedelmeinket.
A koffein, mint példa
A koffeinről köztudott, hogy vannak negatív és pozitív hatásai is. A koffein javítja a memóriát, erősíti a szívet, tágítja az ereket, miközben növeli a szorongást és a pánikrohamok gyakoriságát. A kritikus gondolkodás itt jön képbe, hiszen ezek egymásnak teljesen ellentmondó tények, állítások – mindegyikük kutatásokkal alátámasztva. Az, hogy melyiket hisszük el, ugyanis attól függ, hogy előzetesen mit gondolunk a koffeinről.
Ha nagy kávé vagy energiaital fogyasztók vagyunk, akkor elsősorban a pozitív hatásait veszük figyelembe. Ha azonban nem szeretjük ezeket, akkor döntésünket még alá is tudjuk támasztani a negatív hatások listájával. Ezt jelenti a megerősítési torzítás.
Kritikusan gondolkodni azt jelenti például ebben az esetben, hogy tisztában vagyunk az előnyökkel és a hátrányokkal is. Utána olvasunk, hogy napi hány kávé/fekete tea/energiaital az, aminek még pozitív lehet a hatása a szervezetünkre. Ezt követően pedig nem iszunk többet az ajánlott mennyiségnél, mert tudjuk, hogy rossz vége is lehet.
A kritikus gondolkodás velejárója, hogy nem ugrunk egyből valamilyen konklúzióra, és főleg nem úgy, hogy nem hallgattuk volna meg a „másik oldalt”. Megpróbálunk nem elsajátítani egyetlen véleményt, hanem ütköztetjük azokat, akár a tényekkel is, és mindezekből együttesen vonjuk le a következtetésünket.
Mindemellett a kritikus gondolkodást elsajátítva képesek vagyunk a tények és a vélemények között különbséget tenni. Minden információt érdemes a következőképpen megközelíteni:
- Ki írta az adott cikket? Ki készítette az adott videót?
- Mit tudunk a szerzőről?
- Mennyi kérdést tesz fel a szerző?
- Egyetlen igazságot állít-e a szerző, vagy többet is megismertet velünk?
- Van-e valamilyen csoport vagy személy, akit okol egy kialakult eseményért?
- Amikor olvassuk, hallgatjuk az érvelését érzünk-e valamilyen „logikai bukfencet”, mintha kimaradt volna valami?
Érdemes lesz a következő néhány cikket és videót ilyen szemmel megvizsgálnod. Ha elkezded e kérdések feltevését gyakorolni, akkor rövidesen már rutinszerűen kialakul benned, hogy ezeket a kérdéseket folyamatosan feltedd.
Egy kiváló példa a kritikus gondolkodásra: Nemrégiben egy olyan összefüggés látott napvilágot, miszerint minél több fagyit esznek az emberek, annál magasabb a tóba fulladás esélye. Ez így olyan, mintha maga a fagyievés lenne a „gyilkos”.
Pedig valójában „csak” kimaradt néhány lépés: fagyit az emberek nyáron esznek, mint ahogy akkor fürdünk a tavakban, nem pedig télen. Vagyis, az összekötő kapocs maga a nyár, hiszen természetes, hogy nyáron, amikor egyébként a fagyievés is történik, magasabb a tóba fulladás esélye.
Kreativitás és kritikus gondolkodás?
Ez a két, látszólag egymásnak ellentmondó gondolkodás nincs is olyan távol egymástól. A kreativitás egy teljesen eredeti ötletet, gondolatot jelent, míg a kritikus gondolkodás mindennek a megkérdőjelezését. Viszont, ha nem kérdőjelezed meg azokat, amiket tudsz, vagy mondanak neked, akkor hogyan juthatna eszedbe egy innovatív ötlet?
A kritikus gondolkodás a racionálisabb, logikusabb megközelítése valaminek, amit már most tudunk. Viszont, az ebből következő felismerések vezethetnek rá az új ötletekre! Emellett mind a kettő erősíti a problémamegoldó képességet és azt, hogy milyen döntéseket hozunk, így a kettő kombinációja a valódi Joker kártya a kezünkben!
A kritikus gondolkodás módja
Amikor valamilyen akadállyal találod szembe magad, gondolkozz el azon, hogy vajon mi okozta a problémát.
1. Találd meg a problémát vagy a kérdést
Amikor valamilyen akadállyal találod szembe magad, gondolkozz el azon, hogy vajon mi okozta a problémát.
2. Vizsgáld meg az összes nézőpontot!
Ez a lépés nagyon fontos ahhoz, hogy elkerülhesd a megerősítési torzítást, vagy egyéb kognitív torzítás áldozatává válj.
3. Próbáld meg a tényeket meglátni!
Sokszor sajnos a vélemények vannak tényként prezentálva. Ahhoz, hogy felismerd a tényeket, mindig nézd meg, milyen valós kutatásra, szakértői véleményre hivatkoznak. Ha van link például egy cikkben, akkor olvass bele az adott kutatásba!
4. Kérdőjelezd meg magad!
Ha leszűrtél valamilyen konklúziót, kezdj el szembe szállni azzal. Miért pont erre jutottál? Esetleg valamelyik torzítás játszik szerepet a döntésedben?
5. Arányosítsd a tényeket!
Minden nézőpontnak lehet igazságtartalma, de nem az a valóság, amit annak akarunk látni. Érdemes átgondolni, hogy minek van nagyobb ereje, melyik tűnik logikusabbnak, racionálisabbnak vagy éppen fontosabbnak? Sorold fel az előnyöket és hátrányokat: Melyikből van több? Melyik amelyik erősebb érv? Például a koffein esetében: szuper, hogy javítja a memóriát, de hosszútávon azért a mindennapos szorongás megelőzése erősebb ellenérv.
6. Vond le a következtetést!
Ha mindezt egy mérlegre tetted, alaposan átgondoltad majd megkérdőjelezted, akkor eljutottál a végső következtetésig.
Hogyan fejleszthető a kritikus gondolkodás?
Láthatod, hogy a fenti hat lépés vezet el ahhoz, hogy a lehető leginformáltabb döntésre juthass. Ha azonban most kezded gyakorolni a kritikus gondolkodást, a következő tippek megfogadását javasoljuk számodra.
Kezdd a forrásnál.
A kritikus gondolkodás alapja, hogy megtanulod, mely források az igazán hitelesek. Ne használj megbízhatatlan, mindössze véleményeken alapuló blogokat, véleményvezér személyek videóit, hanem törekedj a tényeket, kutatásokat, szakembereket foglalkoztató oldalak olvasására.
Milyen egy hiteles forrás?
A hiteles forrás jellemzője, hogy a szerző elismert a szakterületen, további kérdéseket vet fel és kerüli az általánosítást. Ha a szerző általánosít vagy egy igazságot hirdet, esetleg kivetette a szakmai közössége, akkor nagy eséllyel nem hiteles az, amit mond.
Az aktív hallgatás fontossága.
Az aktív hallgatás azt jelenti, hogy amikor valaki beszél, akkor aktívan figyelsz és kérdések jutnak eszedbe. Valóban próbálsz a beszélő részére fontos kérdéseket feltenni, ami őt segíti a probléma megoldásában? Vagy csak alig várod, hogy a saját élményeidet elmeséld neki? Közben figyeled a testbeszédet, és még inkább arra fordítasz figyelmet, hogy hogyan mondja azt, amit mond, ahelyett, hogy mit mond.
Az empátia szerepe a kritikus gondolkodásmódban.
A kritikus gondolkodás egyáltalán nem zárja ki az empátiát. Inkább csak segít abban, hogy megértsd, amit és ahogyan közli a beszélő a mondanivalóját. Például, a kritikus gondolkodás segíthet abban is, hogy elsimíts egy kirobbanó vitát.
Lehet, hogy a másik azért mondd valami sértőt, mert dühös, és nem is rád, hanem egy rajtad kívül álló dologra az. Ezáltal jobban megértheted, hogy a másik miért úgy gondolkodik vagy viselkedik, ahogy.
Kezdj el egymásnak ellentmondó forrásokat olvasni!
A legjobb megoldás a kritikus gondolkodás fejlesztésére, hogy ha elkezdesz egymásnak ellentmondó forrásokat keresni. Ez abban segít, hogy meglásd az egyes nézőpontokban az igazságot, ezáltal pedig egy koherensebb véleményt alakíthass ki.
Mindig legyél egy kis szkeptikus!
Bármit is olvasol, nézel, mindig motoszkáljon a fejedben egy kis szkepticizmus. A kritikus gondolkodás alapja, hogy mindennek utána jársz, megkérdőjelezed, ehhez viszont nemcsak kíváncsiság kell, hanem egy nagy adag szkepticizmus is.
Összefoglalás
A kritikus gondolkodás egy igen keresett képesség a munkaerőpiacon, de a mindennapi életben is nagy hasznát vehetjük. Segítségével új nézőpontokat ismerhetünk meg, megtanuljuk megkülönböztetni a tényeket a véleményektől, miközben arra is rávilágít, hogy mindenben van némi igazság.
Döntéseinkre nagy hatással vannak kognitív torzításaink: gyorsan levonjuk a következtetést akár egyetlen cikk elolvasása után. Általában gyorsan akarunk a lehető legtöbb információhoz jutni, a lehető legkisebb befektetett munkával. A kritikus gondolkodás viszont ennek az ellentéte. Sok idő tökélyre fejleszteni, hiszen meg kell hozzá találni az ideális forrásokat, kizárni a nem hiteleseket. Emellett pedig meg kell tanulni együttérzést gyakorolni és aktívan hallgatni.
A kritikus gondolkodás előnyei viszont mindezt kárpótolják: segítségével jobb döntéseket hozhatunk, fejleszthetjük a problémamegoldó képességünket, és akár a kreativitásunkat is növelhetjük.
Érdemes megkérdőjelezni mindent, amit olvasunk vagy hallunk. Érveket és ellenérveket ütköztetni pedig azt jelenti, hogy megfelelően tájékozódunk, és nem ugrunk egyből egy következtetésre. Napjainkban pedig pontosan ez az, amire szükségünk van.
Te milyen trükkel fejleszted a kritikus gondolkodásodat? Írd meg kommentben!
Felhasznált források
Kapcsolódó bejegyzések
Miért érzed magadat szegénynek?
Napjainkban minden arról szól, hogy a pénz mindenek felett áll. Az Instagram telis tele huszonévesekkel, akik bejárják a világot, miközben a sokadik ingatlanra tesznek szert. Sokan csak azért vállalnak egy munkát, amiben rosszul érzik magukat, mert jobban fizet, mint...
Hogyan leld örömödet az ünnepekben?
Az ünnepek közeledte két érzelmet válthat ki belőlünk a leggyakrabban: megkönnyebbülést, hiszen végre 1-2 hetes szünet vár ránk, vagy félelmet, hogy mennyi elintézni való még előttünk. Már novemberben megérkezett az összes dekoráció a boltokba, elindultak a...
Hogyan élj kényelemben egy rohamosan változó világban? A változás pszichológiája
Az életben egy dolog teljesen biztos: a változás. Körülöttünk minden és mindenki változik, beleértve saját magunkat is. Az utóbbi évtizedekben viszont már ez a változás és még inkább, a technológiai fejlődés annyira felgyorsult, hogy szinte lehetetlen vele lépést...
