Kognitív torzítások a mindennapokban

A kognitív torzítás a mindennapjaink része. Előítéleteinket, a világról alkotott képünket, és a legnagyobb döntéseinket is befolyásolják a legkülönbözőbb kognitív torzítások. Agyunk ugyanis folyamatosan próbálja a külvilágból beérkező információkat befogadni és feldolgozni, teszi ezt egész sikeresen. Mégis, a leegyszerűsítés oltárán sok mindent feláldoz.

Sokszor ugyanis nincs elegendő vagy megfelelő minőségű információnk, mégis döntést kell hoznunk. Ilyenkor támaszkodunk tapasztalatainkra, „megérzéseinkre”, vagy épp a leegyszerűsítésre.

Bonyolult világunkban tájékozódni nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik, ezért nélkülözhetetlen, hogy néha a logikát és a racionalitást magunk mögött hagyva döntsünk. Gondolj csak bele: ha arra várnánk folyton, hogy minden információnk meglegyen egy döntéshez, akkor örök életünkben csak várhatnánk!

A legfontosabb kognitív torzításokat vesszük most górcső alá: miket és hogyan befolyásol pontosan, és hogyan tudjuk kialakulásukat megakadályozni? Automatikusan történnek, vagy képesek lehetünk tudatosan észrevenni és kiiktatni a kognitív torzításokat?

Az 1970-es években Amos Tversky és Daniel Kahneman vezette be a „kognitív torzítás” definícióját. Jelentése: az emberek szisztematikus és alapvetően hibás válasz mintázatai a különböző döntéshozatali kérdések során. Mit is jelent mindez? Olyan előre beprogramozott, felületes döntéshozatali mintázataink vannak, amelyekhez bátran nyúlunk egy dilemma esetén. Sokszor ugyanis a racionalitás, a logika ellentmond annak, ahogy érvelünk, gondolkodunk és döntéseket hozunk.

Daniel Kahneman Gyors és lassú gondolkodás című könyvét már kielemeztük egyszer, amelyről a cikket ide kattintva éred el, míg ha a videós formátumot kedveled jobban, nézd meg videónkat!

Akkor folyamodunk ezekhez a felületes mintázatokhoz, ha nincs elegendő információnk vagy elég időnk a kérdés átgondolására, vagy valamilyen szakterületi tudást igényelne a döntéshozatal.

Érdemes megkülönböztetni a logikai hibát a kognitív torzításoktól. Logikai hibáról akkor beszélünk, ha a logikai érvelésben van valamilyen hiba, a kognitív torzítás azonban inkább memóriánk, figyelmünk hibáiból, hiányából ered. Vagyis, a kognitív torzítás akár memória problémákból is eredhet!

Nézzünk is néhány példát!

• Mikor volt utoljára, hogy csak olyan hírt vettél figyelembe, ami megerősíti az előzetes feltételezéseidet? Például, hiába drágább az öko paradicsom, mivel te környezetvédő vagy, a paradicsom „ökosága” a fontosabb, nem pedig az ára.
• Mikor volt utoljára, hogy másokat hibáztattál, amikor valami nem úgy alakult, ahogy tervezted? Például a dugó a hibás azért, hogy elkéstél a megbeszélésről. Persze, ha ez mással történik meg, akkor természetesen ő a hibás, hiszen miért nem indult el korábban?
• Mikor gondoltál utoljára arra, hogy mindenki másnak ugyanúgy kellene döntenie, mint neked, hiszen ez az egyetlen ésszerű és logikus döntés?

Ezek mind és mind kognitív torzítások, vizsgáljuk is meg őket közelebbről.

A kognitív torzításaink életünk minden területén megjelennek: a bevásárlásaink során, az emberi kapcsolataink kezdeményezésében és kialakításában, a pénzügyeinkben és saját magunkkal való kapcsolatban is. Befolyásolják azt, hogy hogyan döntünk, viselkedünk adott helyzetekben, más személyekkel, vagy hogy éppen melyik citromot vesszük le a polcról.  

A kognitív torzítások segítenek megérteni, leegyszerűsíteni a minket körülvevő világot. Annyira sok inger ér minket nap mint nap, hogy az agyunk nem képes mindezzel lépést tartani. Vannak olyan adottságok, amelyek még inkább hajlamosabbá tesznek minket ezekre a torzításokra. Ezek a következők:

• Az érzelmeink
• A személyes motivációnk
• A társadalmi nyomás
• Agyunk információ befogadási képessége

Főképp az utolsónak köszönhetően egyre inkább nő a kognitív torzítások szerepe, ahogy idősödünk, vagyis egyre gyakoribbá válik a használatuk.

Léteznek olyan torzítások is, amelyek meghasonult gondolkodáshoz vezetnek, például az összeesküvés elméletek. Az összeesküvés elméletek alapvetően számtalan kognitív torzítás összjátéka, de az egyik legnagyobb szerepe a megerősítési torzításnak van

A kognitív torzítások szerepe az összeesküvés elméletekben

A projekció azt jelenti, hogy akik elhiszik ezeket az összeesküvés elméleteket, ők maguk is hajlamosabbak másokhoz gyanúsan állni, valamit sejteni mások viselkedésének hátterében. Az arányossági torzítás során pedig azt gondoljuk, hogy csak nagy okok állhatnak a nagy események hátterében.

A leggyakoribb kognitív torzítások

A kognitív torzítások listája meglepően hosszú. Jelenleg 180 torzítás található a listán, és számuk egyre csak nő. Vizsgáljuk meg a leggyakoribbakat!

1. A megerősítési torzítás

A megerősítési torzítás egy olyan hatalmas csapda, amit magunknak állítunk fel. Ennek során ugyanis alapvetően olyan információkat fogadunk be, amelyek már alátámasztják a jelenlegi hiedelmeinket és kiszűrjük azokat, amelyek azoknak ellentmondanak. Olyan híreket, információkat keresünk, amelyek már a meglévő információinkat kiegészítik és azokat alátámasztják.

A közösségi médiarre még jobban ráerősít, hiszen az algoritmusnak köszönhetően a Facebook, Instagram, TikTok, de a YouTube is olyan tartalmakat kínál, amelyek valószínűleg érdekelnek minket. Kutatások szerint például, aki a laposföld elméletben hisz, az előbb vagy utóbb az összes többi összeesküvés elmélethez is közelebb kerül. Ezek az elméletek ugyanis általában egy nagy közös alapra vezetnek, arra, hogy nem vagyunk biztonságban a világban.

Az ok, ami miatt a megerősítési torzítás ennyire erősen jelen van, az az, hogy segít megőrizni az önbecsülésünket, hiszen a saját magunk igazát erősíti meg. Emellett sokkal kevesebb mentális energiát kell használnunk az információk feldolgozására, hiszen már az elején kiszűrjük azt, ami esetleg megingathatná a hiedelmeinket.

2. A nemek szerinti kognitív torzítás, vagyis a szexizmus

Napjainkban még mindig jellemző a szexizmus, vagyis az, hogy különböző karakterisztikákat, tulajdonságokat aggatunk az egyik és a másik nemre. Ilyen például, hogy a nők sokkal érzelmesebbek, mint a férfiak, vagy nem tudnak jól vezetni, a nőnek a konyhában a helye stb.

Ez igen káros is tud lenni: például, kutatások szerint a férfiak által tapasztalt és elpanaszolt fájdalmat sokkal komolyabban veszik az orvosok, és a nők által tartott órákat a diákok rosszabbra értékelik, mint a férfi tanárok óráit. Ráadásul, a női tanárokat két szempont alapján mérlegelik a diákok: intelligencia és kompetencia, illetve személyiség alapján. A kutatások alapján pedig úgy tűnik, hogy a női tanárok mindkét téren alulteljesítenek a diákok visszajelzései alapján.

Ennek egyik oka az lehet, hogy az akadémiai élet még mindig főképp egy férfiak által dominált terület. Azt a szempontot sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy a női tanároktól inkább elvárják a diákok, hogy több támaszt nyújtsanak, mint a férfiakról, hiszen a nők „erősebbek” a személyközi kapcsolatokban. Más és más elvárásokat támasztunk tehát a nők és férfiak iránt, amelyek főképp a sztereotípiáinkon alapulnak. 

3. A halo-hatás, vagyis a holdudvar hatás

A halo-hatás, vagyis a holdudvarhatás szerint az első benyomás határozza meg, hogy mit gondolunk egy ember személyiségéről. A pozitív és a negatív tulajdonságokhoz is rengeteg mást tulajdonítunk. Például, ha valaki vonzó, akkor automatikusan hozzátársítjuk, hogy biztosan kedves is.

Ha pedig valaki nem volt velünk kedves, akkor azonnal hozzátesszük, hogy biztos undok, bunkó és még önző személy is. Egyetlen esemény vagy tulajdonság alapján egy ember teljes karakterék és személyiségét meg tudjuk ítélni.

4. A lehorgonyzás kognitív torzítása

A lehorgonyzás során az első alkalommal hallott információ befolyásolja az adott témában a véleményünket. Ez az első információ, és mindent e köré szervezünk. Például, ha autót vennénk, és valaki elmeséli, mennyire elégedett az ő Hondájával, akkor könnyedén lehorgonyozhatunk a Honda mellett. Lehet, hogy minden más típusú autót ki is ejtünk a listáról, és onnan indulunk ki, hogy Honda lesz az új autónk, csak annak típusa a kérdés még.

5. Az optimizmus, mint kognitív torzítás

Az optimizmus alapvetően jó dolog az életben hiszen segíti a rezilienciánkat. A rezilienciáról bővebben is olvashatsz a Reziliencia: Erősítsd a lelkedet 6 lépésben! című cikkünkben. Az optimizmus alapvetően azt jelenti kognitív torzításként, hogy a negatív kimenetelek lehetőségét alábecsüljük. Például, tudjuk, hogy a dohányzás rákot okoz, mégis azt mondjuk: velünk ez biztosan nem fog megtörténni.

Bár az optimizmus átsegít a nehéz helyzeteken és motiválhat is minket célok kitűzésére majd azok elérésére sarkallhat, nem árt óvatosnak lenni vele. Próbáljuk meg racionálisan mérlegelni azt, hogyha másokkal valami rossz történik, bizony velünk is megtörténhet. Reménykedj a legjobb kimenetelben, de készülj fel a legrosszabbra!

A rossz hír, hogy a kognitív torzításainkat nem lehet teljes mértékben kiiktatni, de szerencsére  nem is kell. Funkciójuk van, hiszen segít könnyebbé tenni a döntéseket és a mindennapi életünket. Ennek ellenére azonban érdemes tudatosabban élni és az alábbi tippeket betartani, hogy a lehető legkevesebbszer éljünk a kognitív torzításainkkal.

• Próbáljunk meg minél gyakrabban kritikusan nézni egy-egy információt. Ahhoz, hogy a megerősítési torzítást csökkentsük, nézzünk jobban utána a tényeknek és hallgassunk meg ellenvéleményt is adott témákban! Ezáltal árnyaltabb lesz a véleményünk és a látókörünk is szélesebbé válhat. Így amikor elköteleződünk egy vélemény mellett, az racionálisabb döntés lesz az.
• Kezdjünk el felelősséget vállalni tetteinkért. Nem biztos, hogy a dugó az oka annak, hogy ha elkésünk valahonnan, ahogy azt a színész-megfigyelő torzítás feltételezné. Nem mindig a külső környezet áldozatai vagyunk, lehet, hogy mi magunk is tudunk tenni azért, hogy máskor valami ne forduljon elő.
• Érdemes valakit jobban megismerni, mielőtt teljesen elhisszük az első benyomásunkat róla, így kikerülve a halo-effektust.
• Kérjük ki több ember véleményét is egy témában, hogy ne essünk áldozatául a lehorgonyzás kognitív torzításnak.
• Keressünk szándékosan ellenvéleményt! Ahhoz, hogy a megerősítési torzításnak köszönhetően egy buborékban éljünk, keressünk magunk köré olyan embereket, nézzünk olyan videókat, amelyek más véleményen vannak egy adott témában, mint mi. 
• Próbáljunk árnyaltabban fogalmazni és gondolkodni, és hagyjuk nyitva a lehetőségét annak, hogy lehet, hogy nincs igazunk. 

Fogadjuk el: a kognitív torzításokat teljesen megszüntetni nem lehet, de tudatosan odafigyelve és kerülve őket, csökkenthetjük az előfordulásukat. 

Összefoglalás

A kognitív torzítások alapvetően segítenek minket abban, hogy eligazodjunk az élet útvesztőjében, miközben agyunk kapacitásának végességét is jelentik. Az információmennyiséget, amely naponta ránk zúdul muszáj valahogy leegyszerűsítenünk, hogy döntéseket hozhassunk és/vagy cselekedjünk.

A leggyakoribb kognitív torzítások között számon tartjuk a megerősítési torzítást, amely során mindig azt hisszük el, ami illeszkedik a hiedelmeinkbe. Ennek előfeltétele lehet a lehorgonyzás, amely során az első hallott információt tekintjük a kiindulópontnak. A halo-effektus során megpróbáljuk az embereket egyetlen tulajdonság alapján, számtalan másikkal is felruházni, amely akár szexizmushoz is vezethet.

Próbáljunk meg kritikusabban kezelni minden információt, járjunk utána annak, hogy hol találtuk az információt. A kognitív torzítások alapvetően minket szolgálnak, de mégis, érdemes csökkenteni a számukat, hogy logikusabb, racionálisabb döntéseket hozhassunk.

Te melyik kognitív torzításnál ismertél magadra? Írd meg kommentben!

Források

https://www.verywellmind.com/what-is-a-cognitive-bias-2794963

https://positivepsychology.com/cognitive-biases/

https://www.verywellmind.com/cognitive-biases-distort-thinking-2794763

Korteling, J.E. H., Toer, A. Encyclopedia of Behavioral Neurscience, Second Edition, Volume 3, 2022.

Wilke, A., Mata, R, Encyclopedia of Behavioral Neurscience, Second Edition, 2012.

https://www.scientificamerican.com/article/why-do-some-people-believe-in-conspiracy-theories/

Mitchell, K., & Martin, J. (2018). Gender Bias in Student Evaluations. PS: Political Science & Politics,51(3), 648-652. doi:10.1017/S104909651800001X

Kapcsolódó bejegyzések