Mindannyiunknak volt már része több fajta szerelemben is: a mindent elsöprő, a felemésztő, a lassan kialakuló, vagy a csak a szexualitáson alapuló szerelemben. Legyen szó bármelyikről, mind hasonló érzéseket foglal magába: tudjuk, hogy szeretjük a másik személyt, csak vele szeretnénk lenni, és a legkisebb élményeket is vele szeretnénk megosztani.
Innen tudhatjuk: leszállt a rózsaszín köd és szerelmesek vagyunk. Némelyik ezek közül a szerelmek közül hosszú távon is tartós, van amelyiknek pedig pár héten vagy hónapon belül vége szakad.
Ezt a rejtélyes, spirituális érzés-koktélt próbálják számos kutatási területen megérteni. Antropológusok, pszichológusok, de még neurológusok vagy biológusok is, attól függően, épp melyik oldalról közelítjük meg a szerelem kérdését. Sok szakértő pedig azt vallja: a szeretet és szerelem annyira egy elsődleges, ösztönös, állatias és spirituális érzés, amelyet egyszerűen a tudomány nem fog tudni megérteni.
Mi a szerelem – kémiailag, biológiailag, érzelmileg?
Egyik előző cikkünkben, a Hogyan leszünk szerelmesek? – A szerelem elmélete cikkben már bemutattunk egy elméletet a sok közül, illetve definiáltuk is aszerint a szerelem fogalmát. Ahány elmélet és kutatás, annyi magyarázata van a szeretetnek, az egyik legnépszerűbb pedig igen egyszerű: a másik iránt érzett és tanúsított pozitív gondolatok, érzések és viselkedés. Ez a definíció nem egyezik a szerelem érzésével, ugyanis túlságosan általánosan fogalmaz.
Ezt az űrt tudják betölteni a különböző kémiai vizsgálatok és az agyat vizsgáló eljárások. Az agyi képalkotó eljárásoknak köszönhetően látjuk, hogy teljesen eltérő az agyi aktivitás azoknál, akiknek egy barátjuk képét mutatjuk meg, mint azoknál, akik épp fülig szerelmesek és a szerelmük képét látják.
Ez azt jelenti, hogy van egy olyan területe agyunknak, amely a másik iránt érzett szerelem esetén aktivizálódik és ez összefüggésben áll a jutalmazó rendszerünkkel is. Ezekből kiindulva nem véletlenül terjedt el a mondás, miszerint a „szerelem is csak egy furcsa drog” – ugyanúgy szükségünk van a másikra, elvonási tüneteink lehetnek a másik nélkül, pont, mint egy drogfüggőnek az anyag nélkül.
Mindezek mellett a neurobiológia is érdeklődéssel fordul a szerelem felé. A kutatások igazolják, hogy szerepet játszik a megélésében és kialakulásában:
- az oxitocin (a kötődés hormonja),
- dopamin (az öröm, jutalom hormonja),
- szerotonin (boldogság hormon),
- kortizol (stressz hormon).
A vonzalom szerepe
Ahhoz, hogy megérthessük a szerelmet, a vonzalom pszichológiáját érdemes először megérteni, hiszen ez játszik szerepet a partnerek és barátok kiválasztásában. Ehhez ad útmutatót A vonzalom pszichológiája – Miért választjuk párunknak azt, akit? című cikkünk.
A vonzalom mellett a szerelem kialakulásához biztosan szükségünk van a kötődésre is, másképp ugyanis nem tudjuk megélni párunkkal az intimitást, elköteleződést. A kötődést már más emlősökben is megfigyelték, és különösen az oxitocin illetve a dopamin az, amely erősíti bennünk ezt az érzést. Az oxitocin legfontosabb hatásai a biztonság érzése, és az, hogy ha külön vagyunk, az stresszel jár – akárcsak egy anya és a csecsemő közötti kapcsolat esetén.
1. A kötődés elmélete a szerelemben
El is érkeztünk az első elmélethez, amely Cindy Hazan és Philip Shaver nevéhez fűződik. 1987-ben a két kutató úgy gondolta, hogy a szerelem valójában egy olyan bioszociális folyamat, mint ami a szülők és a gyerekek között is van. Tehát, valójában a szüleinkkel való elsődleges kötődés határozza meg azt, hogy a párkapcsolatainkban milyen lesz a kötődésünk.
Ezek alapján 3 kötődési típust különíthetünk el:
- A biztonságos kötődés, vagyis annak érzése, hogy biztonságban vagyunk a kapcsolatban. Aki ezzel a kötődési stílussal rendelkezik, az nem igazán fél az elhagyástól, vagy attól, hogy a másikhoz túl közel kerülhet. Alacsony a szorongás szint, szeretve érzi magát a másik által és magas a másikba vetett bizalom. Ezt nevezzük egészséges kötődésnek, hiszen azt mutatja, hogy a szülő-gyermek kapcsolat is stabil alapokon, bizalmon alapszik.
- Az elutasító/elkerülő kötődési típus a kutatások szerint a második leggyakoribb a biztonságosan kötődő után. Az ezzel a kötődési stílussal rendelkezők számára kényelmetlen valakihez közel kerülni, nehezen bíznak meg a másikban. Érzelmileg távolságtartók, függetlenek, jobban szeretik, ha egyáltalán nem függnek a másiktól és gyakrabbak az egyéjszakás kalandjaik is, hiszen az nem foglal magába érzelmi bevonódást.
- A szorongó/ambivalens kötődési típus gyakran aggódik azon, hogy partnere nem szereti őt. Hajlamosak túl sok időt tölteni a másikkal, ezzel enyhítve folytonos szorongásukat és elijesztve a partnert. Az olyan partnereket részesítik előnyben, aki könnyedén féltékeny lesz, hiszen ettől érzik magukat értékesnek és szeretve. Folyamatosan kapcsolatban vannak, mert keresik a biztonságot, védelmet és a közelséget, illetve tartanak attól, hogy elutasítják vagy elhagyják őket.
Megismerni a saját kötődési stílusunkat kiemelten fontos, hiszen általában jellemző, hogy ugyanolyan kötődéssel rendelkező partnert választunk. Ha pedig megismerjük, mi mire vágyunk egy kapcsolatban, akkor könnyebben észrevehetjük, hogy a másiknak is mire lehet szüksége a párkapcsolatunkban.
2. A jutalom szerepe és a szerelem
A jutalom elmélete szerint a vonzalom akkor alakul ki, amikor a másik képes kielégíteni az alapvető szükségleteinket. Ezek a szükségletek legfőképpen a következők: jobban érezzük magunkat, fenntartsák önbecsülésünket, tartozzunk valahová vagy valakihez és hogy fejlődhessünk.
A cél olyan emberrel együtt lenni, akivel közösek az értékek, aki megbecsül, értékel minket. Segít abban, hogy az említett szükségletek ki legyenek elégítve. Ha mindezek közül csak egy vagy kettő szükséglet talál kielégülésre a partner személyében, akkor a kapcsolat nem fog hosszú távon fennmaradni.
3. A színkör szerelem-elmélete
John Lee pszichológus szerint a szerelem, akárcsak Sternberg szerelmi elméletében, három fő faktor, vagyis szín mentén leírható:
- Eros, vagyis szenvedély, amely fizikai és érzelmi szenvedélyt is jelent a másik iránt. Egy ideális személy iránt érzett szerelem.
- Ludus, vagyis a játék. Ez a szerelem játékos, szórakoztató, mókás, de nem feltétlenül eredményez komoly kapcsolatot. Általában nem elég erős ahhoz, hogy készen álljon az erős elköteleződésre.
- Storge, vagyis természetes szeretete a másiknak, amely általában a barátságokra is jellemző, sokszor a hasonló érdeklődési kör az, amely mentén kialakul a szerelem.
A szerelem típusai a színkör-elmélet szerint
Az elsődleges színek után következnek a másodlagos színek, amelyek az előzőek kombinációit adják.
- Mania, vagyis az Eros és Ludus kombinációja, amely egy megszállott szerelmet eredményez.
- Pragma, a Ludus és Storge szerelem egyvelege, amely egy realisztikus és gyakorlatias szerelmet mutat.
- Agape, amely az önzetlen szerelem, az Eros és Storge kombinációja.
Bár azzal egyetértünk, hogy nincs olyan, hogy egyfajta szerelem, a kutatók szerint azonban 6 szerelmi attitűd különböztethető meg. Ráadásul a szerelem érzése is folyamatosan változik, éppen ezért lehet, hogy ha épp most vagy nagyon szerelmes és a kapcsolat elején jártok, akkor még a Mania vagy Eros szerelem a jellemző. Ez az intenzív érzés, a szerelem idővel kissé csillapodik, átválthat szeretetbe. A szenvedély, a másik iránti vágy is „lehűlhet”, így átkerülhettek egy inkább elköteleződésen alapuló szerelembe, például az Agapé-ba.
4. Az evolúciós szerelmi elmélet
Az evolúciós szerelmi elmélet szerint alapvető nemek közötti különbségek láthatóak a párválasztási preferenciát illetően. Nők és férfiak mást és mást keresnek a partnerben. A nők, mivel céljük az utódnemzés és annak védelme, olyan partnert keresnek, aki képes eltartani és megvédeni a családot, vagyis jelentős erőforrásokkal rendelkezik. A kutatások szerint a nők ezért inkább olyan férfit választanak társnak, aki kissé idősebb, mint önmaguk, anyagilag biztonságban vannak, ambiciózusok, hiszen ez jelenti azt, hogy biztonságos hátteret biztosítanak az utód számára.
A férfiak ezzel ellentétben olyan partnert keresnek, akik szépek, hűségesek és kissé fiatalabbak is náluk. A szépség és fiatalság azért fontos, hogy képesek legyenek kihordani a gyermeket, és biztosítsák azt, hogy a gyermek egészséges legyen. A hűség pedig azért elengedhetetlen, hiszen egy nőnél mindig biztosan tudni, hogy a gyermek az övé, a férfinál viszont nem. Így a férfiaknál evolúciósan kódolt az, hogy megakadályozzák annak a lehetőségét, hogy más gyermekét neveljék fel, hiszen a fő cél a saját utód nemzése.
Ez az elmélet napjainkban különösen megosztó, hiszen egy tradicionális vonalat képvisel, amely az embereket inkább, mint ösztönszerű lényeket mutatja be. Ennek ellenére viszont a kutatások sokasága igazolta az elmélet létjogosultságát, így érdemes azt nem elvetni!
5. Az instrumentális szerelem-elmélet
Az imént megemlített elméletek mind igazán érdekesek, mégis valamennyire korlátozottak. Az evolúciós elmélet nem veszi figyelembe azt, hogy már nemcsak ösztöneink irányítanak, a színkör elmélet és a kötődés elmélet azt, hogy nem feltétlenül a szerelem a cél egy kapcsolatban. Ezeket kiküszöbölve született meg az instrumentális elmélet, vagyis, a párválasztásunk mindig attól függően változik, hogy mi is a célunk.
Biztosan van olyan ismerősünk, vagy talán mi magunk vagyunk azok, akik végül olyan házastársat választottak, akivel nem a mindent elsöprő szerelmet élik meg vagy különösképpen izgalmas a választott személy. Valószínűleg azért tettünk így, mert úgy éreztük, a cél a biztonság érzése és a családalapítás, és ezt a célt olyasvalaki nem szolgálja, aki szenvedélyes, izgalmas, folyton új kihívások elé állít minket és lehet, hogy kissé hűtlen is.
A partner egy eszköz, aki segít elérni az adott célt. Például, ha a családalapítás a cél, akkor főképp az evolúciós elmélet segíthet: legyen a partner egészséges, anyagilag biztonságban és hűséges. Ha viszont az, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben és fejlődhessünk, akkor annak megfelelő partnert választunk. Maga a cél határozza meg azt, hogy mi alapján választunk partnert.
6. Társas szerelem vagy szenvedélyes szerelem?
Elaine Hatfiel pszichológus 1988-ban úgy gondolta, hogy a szerelmet két alapvető típusra oszthatjuk:
- A társas szerelem, amely a közös tiszteleten, kötődésen, bizalmon alapszik.
- A szenvedélyes szerelem, amely intenzív érzelmeken, szexuális vonzalmon, némi szorongáson alapszik.
A két szerelem teljesen eltérő érzelmeket vált ki és más körülmények között alakul ki. A szenvedélyes szerelem inkább akkor, amikor a kulturális elvárások bátorítanak arra, hogy legyünk szerelmesek, például mindenhol látjuk, hogy mennyire szerelmesek az emberek, így mi is megrögzötten keressük azt. Pontosan úgy, ahogyan pont Valentin-napra szervezünk randit, ezzel is befolyásolva magunkat abba az irányba, hogy szerelmesek legyünk.
Szenvedélyes szerelem akkor is kialakulhat, ha első látásra a másik pontosan megfelel annak az elképzelt, ideális partnernek, akire vágyunk. Általában mindössze 6-30 hónapig tart egy szenvedélyes szerelem, és a legjobb esetben is átalakul társas szerelemmé, amely pedig tartós és biztonságos. A szerelem fenntartásáért lehet tenni, ahogy arról írtunk a Tényleg elmúlik a szerelem? Mit tegyél, hogy megakadályozd? című cikkünkben is.
Tudjuk-e befolyásolni azt, hogy szerelembe esünk-e?
Biztosak vagyunk abban, hogy létezik a szerelem első látásra: meglátjuk és beleszeretünk, vagyis, semmilyen kontrollunk nincs az érzések kialakulására. Ez azonban nem állja meg a helyét: a szerelem is egy érzés, amelynek intenzitását tudjuk befolyásolni. Az érzelmi önszabályozás része, így befolyásolhatjuk több módon is:
- Elterelés: a gondolataid elterelése, például azáltal, hogy mással kezdesz foglalkozni.
- Érzelmek kognitív felülírása azáltal, hogy megfigyeled azokat, majd megváltoztatod a gondolataidat.
- Szituációk elkerülése, vagyis, ha úgy érzed, hogy valakibe reménytelenül beleszerettél, de ő nem viszonozza azt, akkor a legjobb módszer, ha elkerülsz minden olyan szituációt, ahol találkozhattok.
Az olyan megoldásokat, mint az érzelmek elnyomása vagy figyelmen kívül hagyása nem ajánljuk, ugyanis az veszélyezteti a mentális egészségedet.
Összefoglalás
A szerelem számtalan formában és variációban megjelenhet, szinte felsorolni sem tudjuk azokat. Éppen ezért a kutatók folyamatosan azon dolgoznak, hogy megértsék és megmagyarázzák ezt a felfoghatatlan, kézzel meg nem fogható dolgot, amely ráadásul mindenki számára mást jelent. A legnépszerűbb szerelmet magyarázó elméletek között találjuk a kötödés elméletét, az evolúciós elméletet, a színkör elméletét és a jutalom elméletét.
A kötődés elmélet a szülői kapcsolattal magyarázható, tehát amilyen a szülőkkel, legfőképp az anyával volt a kapcsolat, olyan lesz a párkapcsolat is. A legegészségesebb az egészséges kötődés, amelyben nincs jelen szorongás vagy féltékenység, a szorongásos/ambivalens kötődés pedig az elhagyástól való félelemmel jár együtt. Az elutasító kötődés pedig úgy védekezik a fájdalom ellen, hogy érzelmileg távolságtartó marad.
Az evolúciós elmélet egy tradicionális elmélet, amely szerint a fő cél az utódok nemzése és felnevelése, és a nemek ennek megfelelően választanak társat. A nők olyan férfira vágynak, aki megadja a szükséges anyagi biztonságot, a férfiak pedig olyan nőre, aki hűséges és egészséges utódokat tud a világra hozni. A színkör elmélet összesen 6 kategóriába osztja a szerelmi kapcsolatokat, amely az igazán szenvedélyes és kissé kényszeres Mania-tól egészen az önzetlen szerelemig, az Agapé-ig terjed.
A jutalom elmélete pedig arra helyezi a hangsúlyt, hogy a partner csak eszköz arra, hogy alapvető szükségleteinket kielégítse. Ezen szükségletek pedig a valakihez való tartozás érzése, a fejlődés iránti vágy és az, hogy jól érezzük magunkat. Ha ezeket egy partner kielégíti, akkor hosszú közös jövő van kilátásban, ha nem, akkor a kapcsolatnak is hamar vége szakadhat.
A legérdekesebb kérdés viszont mégis csak az marad: mi alapján esünk szerelembe, és egyáltalán, minket szolgál-e az, ha szerelembe esünk?
Te melyik szerelmi elméletben hiszel igazán?
Felhasznált források
https://www.verywellmind.com/theories-of-love-2795341
https://psychcentral.com/relationships/the-psychology-of-love#psychology-of-love
https://www.psychologytoday.com/us/blog/dating-toxic-or-tender/202208/4-theories-why-we-fall-in-love
Tobore T., O., 2020. Towards a comprehensive theory of love: the quadruple theory. Front. Psychol., 19 May 2020, Sec. Theoretical and Philosophical Psychology, Volume 11 – 2020 | https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.00862
https://www.psychologytoday.com/us/articles/199303/the-colors-love
Kapcsolódó bejegyzések
Miért érzed magadat szegénynek?
Napjainkban minden arról szól, hogy a pénz mindenek felett áll. Az Instagram telis tele huszonévesekkel, akik bejárják a világot, miközben a sokadik ingatlanra tesznek szert. Sokan csak azért vállalnak egy munkát, amiben rosszul érzik magukat, mert jobban fizet, mint...
Hogyan leld örömödet az ünnepekben?
Az ünnepek közeledte két érzelmet válthat ki belőlünk a leggyakrabban: megkönnyebbülést, hiszen végre 1-2 hetes szünet vár ránk, vagy félelmet, hogy mennyi elintézni való még előttünk. Már novemberben megérkezett az összes dekoráció a boltokba, elindultak a...
Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!
Napjaink álhír halmazával nagyon nehéz felvenni a versenyt. Mit hihetünk el és mit nem? Hogyan mérjük fel valaminek az igazságtartalmát, ha képtelenség minden részletet megismerni és megérteni egy bonyolultabb kérdésben? Tájékozódunk jobbról és balról is, majd...
