A döntéshozatal a mindennapjaink része. Minden egyes percben döntések százait hozzuk meg még úgyis, hogy sokszor nem is sejtjük, hiszen a döntéseink sokszor automatikusak. Melyik úton induljunk el az irodába, mennyi idő alatt igyuk meg a kávét, melyik cipőt vegyük fel vagy szundítsunk-e öt perccel tovább vagy sem. Milliónyi apró döntés nap mint nap, de van néhány olyan, amelynek kiemelt szerepet tulajdonítunk.
Ha mégis elfogadom azt a pozíciót, akkor most mennyivel előrébb tarthatnék a karrierben, vagy mégsem kellett volna vele szakítanom… Megannyi „ha” az életünkben, pedig oka volt annak, hogy akkor és ott máshogy döntöttünk.
Amennyiben vannak olyan döntések az életedben, amelyeket már réges-rég halogatsz, akkor most olvashatsz néhány technikát, hogy hogyan hozd meg a számodra legjobb döntést! Megismerni a döntéseinket befolyásoló kognitív torzításokat segíthet azok kiküszöbölésében, így akár a jobb döntés meghozatalában is.
Mi befolyásolja a döntéshozatal folyamatát?
A döntéshozatal különböző mentális folyamatokon keresztül történik, amelyeket az előítéleteink, érzelmeink, emlékeink, tapasztalataink és előítéleteink is befolyásolnak. Általában felmérjük a döntésünk pozitív és negatív oldalát, beleszámítjuk a következményeket, lehetséges jövőképeket és próbálunk racionális döntést hozni.
Sokszor azonban lehet, hogy nem áll rendelkezésünkre minden információ a lehető legjobb döntés meghozatalához, vagy sürgetnek minket, esetleg nincs időnk, energiánk vagy érzelmi kapacitásunk a jó döntés meghozatalához. Például egy szakítás, válás után biztos, hogy nehezebben, lassabban hozunk döntéseket, hiszen érzelmileg le vagyunk terhelve.
Amikor ismerős környezetben és szituációban vagyunk, akkor gyorsan, automatikusan, szinte reakciószerűen hozunk döntéseket. Például, ha otthon készítjük a kávét, már teljesen automatikus a folyamat, nem kell gondolkodnunk azon, hogy melyik bögrébe töltsük ki, vagy mennyi cukrot tegyünk bele. A tapasztalataink, emlékeink segítenek minket a döntések meghozatalában, például a kávégép megtöltésében, a bögre levételében.
A kognitív torzítások szerepe a döntéshozatal során
Amennyiben új szituációval találkozunk, akkor sokkal több időt töltünk a döntés meghozatalával. Amikor például egy barátnőnknél vagyunk és megkér, hogy készítsünk el egy kávét, amíg ő készülődik, nehezebb a döntés, hogy melyik bögrét vegyük le. Ilyen esetekben belekalkuláljuk a potenciális kockázatokat vagy előnyöket is.
Nagyobb eséllyel hibásan döntünk és szembe kell nézni a negatív következményekkel, például, koffeinmentes kávét töltünk a kávégépbe véletlenül, mert nem tudjuk, hogy melyik kávétartóban melyik kávé van.
Döntéshozatali módok
Alapvetően dönthetünk felületesen (heurisztikusan) vagy jól átgondoltan. Előbbit akkor használjuk, ha nincs időnk vagy energiánk döntést hozni. Ebben az esetben inkább a „megérzéseink” alapján döntünk, és nagyobb szerepet kapnak a kognitív torzítások is. Kognitív torzítás lehet például az, ha a legelső információra támaszkodva hozunk döntést, és nem vesszük figyelembe a többit.
Jól átgondolt döntéseket úgy hozhatunk, ha kevésbé hallgatunk a megérzéseinkre, és a tényeket vesszük figyelembe. Ez időbe és mentális energiába kerül, ráadásul nem is mindig van rá szükségünk. Például, ha egy gyanús alak jön velünk szembe éjszaka a kietlen utcán, akkor a heurisztikus döntés is az lesz, hogy átmegyünk az út túloldalára, és valószínűleg ez a jó megoldás.
Egy másik kognitív torzítás, amivel gyakran élünk a döntéshozatal során, az a társas befolyásolás. Ennek során úgy döntünk, ahogy a csapat többi vagy a legtöbb tagja, nehogy kívülállók legyünk a csoportból.
A hiedelem-elfogultság során pedig az érvek logikai erősségét az alapján ítéljük meg, hogy azok mennyire támasztják alá a jelenlegi hiedelmünket. Például, amikor a boltban levesszük a bioparadicsomot. Hiába kerül háromszor annyiba, mint a sima paradicsom, de mivel úgy gondoljuk, sokkal egészségesebb, ezért figyelmen kívül hagyjuk az árát vagy azt, hogy több paradicsom is már fonnyadt közülük.
Milyen döntéshozatali technikák léteznek?
A döntéshozatali technikák attól függően változnak, hogy egyedül vagy csoportban szükséges döntést hozni. A saját döntéseink meghozatala esetén érdemes lehet használni a kielégítés nevű stratégiát. Ennek az a lényege, hogy addig gondolkodunk egy megoldáson, amíg az első elfogadható opciót meg nem találjuk.
Példa
Az egyszerű feladatunk legyen az, hogy megvegyük a boltban azt a paradicsomot, amelynek kilója 1000 ft alatt van. Bemegyünk a boltba, és az első olyat, aminél látjuk kiírva, hogy 999 Ft, levesszük a polcról. Nem nézzük meg, hogy van olyan, ami csak 949 Ft lenne, nem méregetjük a paradicsomok méretét vagy állapotát, hiszen megtaláltuk az első elfogadható opciót, teljesítettük a feladatot.
Ennek a technikának a szöges ellentéte az optimalizáció stratégia, amikor minden egyes opciót végig veszünk, amíg a legjobbat meg nem találjuk.
A várható megtérülés stratégia egy közgazdasági fogalom, amely során azt a döntést hozzuk meg, amely a legnagyobb profittal kecsegtet, persze nem elfelejtve a kockázatát is. Ennek során számításba vesszük az összes opciót, majd kiválasztjuk azt, amellyel a legjobban járunk. Például azt a paradicsom csomagot vesszük le a polcról, amely 1050 forint, de 1.2 kilogrammot adnak ennyiért, nem pedig 1 kilogrammot.
Csoportos döntéshozatal során érdemes konszenzusra jutni: ha a többség javasol valamit, és az a kisebbség számára is elfogadható, akkor a döntés meghozható. Ha azonban a kisebbség kivetnivalót talál benne, akkor a többségnek addig kell módosítania ezt a felajánlott opciót, amíg nem jutnak konszenzusra.
Hogyan hozzunk döntéseket?
Ezek a stratégiák és technikák nagyban segítenek, hogy tudatos döntést hozhassunk, azonban sokszor erre vagy nincs elegendő mentális kapacitásunk, vagy nem egyértelmű, mi lenne a jó választás. Legtöbbször ugyanis túl sok opció közül választhatunk, így nehéz felmérni, hogy mi a legjobb ezek közül. Esetleg nincs elegendő információnk ahhoz, hogy lássuk, mi a legjobb megoldás, vagy abban nem tudunk dönteni, hogy mi alapján válaszunk.
Példa
Találhatod magad olyan helyzetben, hogy a döntéshozatal a karrieredben erre a kérdésre fókuszál:
- azt az állást válaszd, amelyet nem fogsz annyira kedvelni, de sokat fizet, és tudsz belőle félretenni
- vagy azt, ami kicsit kevesebbet, de tudod, hogy élvezni fogod?
Ebben az esetben például az a fontos, hogy mi alapján szeretnél választani, és mennyire lesz rossz az, amelyik magasabb fizetést ígér? Tehát, nem elég azt beleszámítanod, hogy itt keresel X-et, itt pedig 2X-et, hanem a mentális, lelki egészségedet, a csapatot, akivel majd együtt kell dolgoznod, az ingázás idejét és a várható munkaidőt is mind-mind érdemes számításba érdemes venned.
A következőkben olvashatsz is néhány technikát ezzel kapcsolatban. Egy azonban biztos: pániknak, félelemnek vagy önbizalomhiánynak nincs helye a döntéshozatal során. Ha önbizalomhiánnyal küzdesz, akkor ajánlom figyelmedbe az Így legyél magabiztosabb! Az önbizalomhiány ellenszere 8 lépésben című cikkemet.
1. Nézzük meg a szituációt részleteiben
A példában látható, hogy bár elsőre könnyű, mindössze pénzügyi döntésnek tűnik, de sok egyéb sarkalatos pontja is van. Ezért nem lehet kihagyni a részleteket! Nézzünk néhány másik szempontot a példához kapcsolódóan:
- Dolgoztál már hasonló cégnél, hasonló pozícióban, mint amilyen a 2X fizetést kínáló munka?
- Milyen volt akkor a mentális egészséged? Ha kevésbé jó, mennyi pénz menne el arra, hogy jobban légy?
- Mennyit túlóráztál akkor?
- Maradt-e időd magadra, a családodra?
- A két munkahelyen milyennek tűnik a csapat?
- Mennyire tűnik biztonságosnak a két cég anyagi háttere?
- Milyen karrier előre lépési lehetőségeket kínálnak?
- Milyen képzéseket biztosítanak?
- Mi a pontos cél és annak elérésének határideje, például, gyűjtesz valamire?
- Ha már dolgoztál hasonló pozícióban, mit rontottál ott el, mit csinálnál most másképp?
Számtalan nézőpontból érdemes megvizsgálni a kérdést, mielőtt a döntéshozatalra sor kerülne.
2. Legyen konstruktív a környezet döntéshozatal közben
Döntést hozni nem egyszerű, és az ilyen életet megváltoztató döntések során nem is szabad elkapkodni azokat. Ehhez egy olyan térre van szükségünk, ahol nyugodtan, higgadtan számba lehet venni a pro és kontra érveket. Érdemes lehet másokat is bevonni, például leülni a párunkkal és közösen döntést hozni. Annyi viszont biztos: 5-7 embernél többet ne vonjunk be a folyamatba, mert nem fogunk konszenzusra jutni.
3. Vegyük sorba a legjobb és legrosszabb forgatókönyvet
Reménykedni a legjobban, számítani a legrosszabbra – tartja a mondás. Ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk, muszáj készíteni különböző terveket is. Ez abban segít, hogy ha például pesszimista típusúak vagyunk, akkor emlékeztet majd minket a potenciális pozitív dolgokra. Emellett látható lesz az is, hogy a legrosszabb szcenárió mit okozna pontosan az életünkben, és mit lehet tenni ellene.
A példánál két legrosszabb szcenárió lehetséges:
- Nem tudod időben összegyűjteni a pénzt mert a hozzád jobban passzoló, X-et fizető állást választod.
- Kimerüléssel, kiégéssel, szorongással fogsz küzdeni, mert a 2X-es állást választottad.
Természetesen nem biztos, hogy ezek be fognak következni, de érdemes előre felkészülni rájuk. Amennyiben a kiégésről még kevesebbet tudsz, ajánlom figyelmedbe a Kiégés: Hogyan alakul ki és mit tehetsz ellene? című cikkünket.
Ezek után viszont szerencsére felkészülhetünk rájuk, például elsajátíthatunk már most relaxációs technikákat, és éles határt húzhatunk a magánélet és a munka között. Esetleg átnézzük a pénzügyeinket és pontos pénzügyi tervet készítünk arra vonatkozóan, hogy hogyan gyűjtsük össze a pénzt. A Mindennapi pénzügyek és pénzügyi tervezés című cikkben támpontokat olvashatsz arról, hogyan készítsd el a pénzügyi tervedet.
Hogyan kerüljük el a rossz döntések meghozatalát?
Az életben számtalanszor fogunk rossz döntéseket hozni, főleg azért, mert nem látjuk előre, mi a rossz döntés. Csak utólag fogjuk látni és azt mondani, hogy „ez egy rossz döntés volt”, hiszen ki az, aki szánt szándékkal hozna meg egy olyan döntést, amivel rosszul járna? A rossz döntés tehát elkerülhetetlen, de néhány alapvetés betartásával könnyebben elkerülhetjük azokat.
A borítékoltan rossz döntés jellemzői
A rossz döntések közé tartoznak:
- Túl hamar döntünk, kellő információ nélkül. Próbáljuk meg a lehető legtöbb információt megszerezni a döntéshozatal előtt.
- Véleményekre támaszkodunk, nem tényekre. Ismerjük fel, mi a valódi, racionális tény, és mi az, ami csak valakinek a véleménye.
- Kimerülve hozunk döntéseket. Sokszor, ha túl sok mindenben kell döntenünk, egyszerűen elfáradunk, és emiatt rosszul döntünk. Inkább halasszuk máskorra a legfontosabb döntések meghozatalát, ha úgy érezzük fáradtak, nyűgösek vagyunk!
- Nem tanulunk a hibákból. Ha újra és újra elkövetjük ugyanazokat a hibákat, akkor nem tanultuk meg a „leckét”. Ha egy döntés negatív következményekkel jár, vegyük sorra, mit tehettünk volna másképp.
Ezeket a technikákat használjuk tudatosan, és mielőtt döntést hoznánk, tegyük fel magunknak a fentebbi kérdéseket. Bárhogy is döntünk, ne feledjük: reziliensek vagyunk, így akárhogy is lesz, túl fogjuk élni, és tanulhatunk belőle. A rezilienciáról bővebben olvashatsz a Rezilienci: Erősítsd a lelkedet 6 lépésben című cikkünkben.
Összefoglalás
A döntéshozatal sokszor nem egyszerű, és bizony könnyen beleeshetünk a kognitív torzításaink csapdájába. Figyeld meg magad, hogy mennyire gyorsan és automatikusan hozol meg döntéseket, és mennyire döntesz felületesen, alapos mérlegelés nélkül. Mennyire hallgatunk inkább másokra, alapozzuk véleményekre a döntéseinket és nem pedig racionális tényekre?
Ahhoz, hogy a lehető legjobb döntést hozzuk meg, érdemes a konkrét célunkat meghatározni, majd minden nézőpontot figyelembe venni. Térképezzük fel a legjobb és a legrosszabb lehetőséget is minden opciónál, és próbáljuk meg az adott opciókhoz a lehető legtöbb információt megszerezni.
Teremtsük meg a nagy döntések meghozatalához a megfelelő körülményeket, és kérjük ki mások tanácsait is. Lehetőleg készítsünk pro és kontra listát, és döntsük el, milyen stratégia alapján döntenénk: csak az első elfogadható opciót keressük, vagy a legjobbat?
Bármi is lesz az eredmény, ne feledjük: bármit túlélünk, hiszen reziliensek vagyunk, és csak tanulhatunk a végkifejletből!
Neked milyen technikád van a nagyobb döntések meghozatalára?
Felhasznált források
Kapcsolódó bejegyzések
Miért érzed magadat szegénynek?
Napjainkban minden arról szól, hogy a pénz mindenek felett áll. Az Instagram telis tele huszonévesekkel, akik bejárják a világot, miközben a sokadik ingatlanra tesznek szert. Sokan csak azért vállalnak egy munkát, amiben rosszul érzik magukat, mert jobban fizet, mint...
Hogyan leld örömödet az ünnepekben?
Az ünnepek közeledte két érzelmet válthat ki belőlünk a leggyakrabban: megkönnyebbülést, hiszen végre 1-2 hetes szünet vár ránk, vagy félelmet, hogy mennyi elintézni való még előttünk. Már novemberben megérkezett az összes dekoráció a boltokba, elindultak a...
Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!
Napjaink álhír halmazával nagyon nehéz felvenni a versenyt. Mit hihetünk el és mit nem? Hogyan mérjük fel valaminek az igazságtartalmát, ha képtelenség minden részletet megismerni és megérteni egy bonyolultabb kérdésben? Tájékozódunk jobbról és balról is, majd...
