Oldal kiválasztása

A szerelem mindannyiunk számára alapvető szükséglet, amelyet folyton keresünk. Az, hogy legyen egy társunk, aki biztos támasz és segítség a mindennapokban onnan eredeztethető, hogy szeretnénk tartozni valahová vagy valakihez. Társas lények vagyunk, szükségünk van arra, hogy szeressenek, jöjjön az a szeretet a családtól, barátoktól vagy éppen a háziállatainktól. 

Amikor a szerelemre gondolunk, a kézen fogva naplementébe elsétálás juthat eszünkbe, vagy azok a bizonyos pillangók, amelyeket a gyomrunkban érzünk. Van egy ideális valaki, akit keresünk, tudjuk, milyen tulajdonságokkal rendelkezik vagy hogy nézzen ki külsőre. Néha pedig mindennek pontosan az ellentéte vesz le minket a lábunkról.  

A szerelemről alkotott romantikus illúzió mindannyiunkban él, hiszen ezeket látjuk a médiában, a filmekben. A tökéletes sztárpárokat, a romantikus komédiákat vagy a barátaink ideálisnak hitt házasságait. Vannak azonban olyan tudományos tények a szerelemről, amelyek mindezzel szembe mennek – lássuk azokat!

1. A hormonok szerepe a szerelem kategóriáiban

Azt már több kutatásból is tudjuk, hogy mint szinte minden, a szeretet és szerelem érzése is a hormonok játéka. Ezek a hormonok az oxitocin, dopamin, szerotonin – előbbinek pedig nemcsak a szerelemben van szerepe, hanem például a szülésben, szoptatásban és a kötődés kialakulásában. Dr. Helen Fisher pszichológus szerint a szerelem 3 kategóriába osztható: vágy, vonzalom és a kötődés. Mindegyik fázisban más és más hormonok kapnak főszerepet.

A szerelem kategóriái

vagy_vonzalom

A vágy a szexuális vágyaink kielégítését jelenti, vagyis egy olyan evolúciós szükségletet, amelynek célja, hogy utódokat nemzzünk. Ezáltal tudjuk a génjeinket tovább örökíteni, hogy fennmaradjon az emberi faj. A két úgynevezett szexhormon, vagyis nemi hormonok, amelyek részt vesznek ebben a tesztoszteron, illetve az ösztrogén.

Ezek a hormonok felelősek a szexuális libidó kialakításáért – az ösztrogén ugyanúgy, mint a tesztoszteron. Tévhit, hogy a nőkben nincs tesztoszteron – minden hormon megtalálható mindkét nemben. A nők például a peteérés, vagyis ovuláció során szintén sokkal inkább érzik a szexuális vágyat, ekkor pedig az ösztrogén szint az, ami igencsak kiemelkedő.

A vonzalom nagyon hasonló a vágyhoz, mégis eltérő jelenség. Vonzódni ugyanis, ahogy azt olvashattad már A vonzalom pszichológiája – Miért választjuk párunknak azt, akit? című cikkünkben, olyanhoz is lehet, aki iránt szexuális vágyat nem érzünk. E szakasz főbb hormonja a dopamin, amely agyunk jutalmazórendszerében jut jelentős szerephez – akkor szabadul fel, ha jól érezzük magunkat. Ide tartozik az, ha azzal töltünk időt, akit szeretünk, de az is, amikor például az orgazmus során jelentős mértékben felszabadul agyunkban a dopamin.

A norepinefrin szintén elengedhetetlen, hiszen ettől leszünk energikusak és járunk 3 méterrel a föld felett. A szerotonin pedig, amelyik részt vesz a hangulat és az étvágy szabályozásában, szintén emelkedik. Ennek köszönhetően szenvedhetünk étvágytalanságban, kialvatlanságban, vagyis „vagyunk szerelmesek”.

Ahhoz, hogy egy kapcsolat hosszú távú legyen, kötődés szükséges, és itt jön képbe az oxitocin, illetve a vazopresszin. Ezek felelősek a bizalom kialakulásáért és a hűség formálásáért is. A kutatások szerint ugyanis minél több időt töltesz a partnereddel, annál több oxitocin termelődik. Ha pedig több termelődik, annál több időt szeretnél tölteni a másikkal, ezzel alkotva egy körforgást. Az oxitocin csökkenti a stresszt, a szorongást, valamint növeli a pszichológiai ellenállóképességet is.

Fontos, hogy ha túl sok dopaminhoz jut agyunk, akkor könnyedén függőségek alakulhatnak ki.Pontosan ez történik a kokain függőknél, de ugyanúgy a partnerünk felé is érezhetünk függőséget.

2. Ki tudjuk szagolni azokat, akiknek eltérő az immunrendszerük a sajátunktól

Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy, ahogy például az állatok, mi emberek is képesek vagyunk érzékelni a feromonokat. A feromonok pedig számtalan tudatalatti jelet küldenek számunkra, például, hogy milyen erős a másik fél immunrendszere. A fajfenntartás érdekében olyat keresünk, akinek az immunrendszere a sajátunktól eltérő, hiszen így tudjuk garantálni az erős és ellenálló utódokat. Az evolúció szerepéről már korábban olvashattál A szerelem 6 legnépszerűbb elmélete című cikkünkben.

3. Rossz szexuális élet=rossz párkapcsolat és szerelem?

Sokszor halljuk, hogy a megcsalások azért történnek, mert az egyik fél szexuális igényei, esetleg vágyai nincsenek kielégítve. Mindez pedig több, mint kifogás vagy magyarázkodás: a kutatások szerint ha levésbé vagyunk elégedettek a szexuális élettel,  akkor a kapcsolattal is kevésbé vagyunk elégedettek.

Maga a szexuális élet minősége viszont fontosabb, mint az, hogy milyen gyakran történik szexuális együttlét. Utóbbit viszont érdemes alaposan átbeszélni – ha az egyik fél szexuális étvágya jelentősen magasabb, mint a másiké, akkor az előbbi gyakran lesz elégedetlen, míg a másik fél inkább „kényszerítve” érezheti magát a szexuális együttlétekre!

4. A szerelem vak

A kapcsolat kezdeti fázisában a szerelmünk úgy tökéletes, ahogy van. Mintha szemellenzőt hordanánk a hibáit illetően, hiába hívják fel a figyelmünket rájuk barátaink, rokonaink. Ennek a vakságnak azonban fontos célja van: segít minket abban, hogy tovább együtt legyünk, és elérjen a kapcsolatunk odáig, hogy gyermekeink szülessenek. Mindez pedig szintén a fajfenntartást segíti.

5. Olyanokhoz vonzódunk, akik hasonlítanak a szüleinkre

Ez elég horrorisztikusan hangzik, de valóban így van – olyan párt választunk, aki általában az ellenkező nemű szülőre hasonlít. Emellett pedig azokat az arcjegyeket is előnyben részesítjük, amelyek egy már előző párunkéra emlékeztetnek minket. Egyszerűen szeretjük azt, ami ismerős – barátokat is ez alapján választunk!

6. De a legjobb, ha önmagunkra hasonlít az illető

Inkább olyanokba szeretünk bele, akik külsőre ránk hasonlítanak (ezáltal pedig a szüleinkre…), legyen szó szemszínről, hajszínről vagy akár fülhosszról! Mindezek mellett pedig azok a párok, akik már legalább 25 éve együtt vannak, elkezdenek jobban hasonlítani egymásra, köszönhetően az étrendnek, környezetnek.Nemcsak külsőre, hanem személyiségre is!

7. Az apróságok ereje a szerelem során

A kutatások szerint a legkülönbözőbb hétköznapi apróságok segítik elő egy párkapcsolat hosszú távú fennmaradását. Legyen szó a reggeli kávé elkészítéséről, a szemét leviteléről vagy arról, hogy bevásárlás közben megvesszük a másiknak a kedvenc csokiját – ezekkel nem lehet mellé lőni. Minél több ilyen aprósággal kedveskedünk a másiknak, annál többet teszünk a párkapcsolatért.

8. A szerelembe bele lehet őrülni

Ha egy kicsit nem figyelünk oda, könnyedén áteshetünk a ló túloldalára és kezdhetünk el őrültként viselkedni. A dopamin és szerotonin túl hosszú időn át tartó kimagasló szintje szorongásos zavarokhoz és kényszeres zavarokhoz vezethet. Ennek a hatásnak köszönhető az is, hogy nem tudunk másra gondolni vagy másról beszélni egy párkapcsolat elején, csak a partnerünkről.

Alig várjuk, hogy írjon, hívjon, róla mesélhessünk a barátainknak, vagy legyen egy percünk munkában is visszaolvasni az üzeneteket. Mindezek már a kényszeresség előjelei – ha elmúlnak néhány héten belül, akkor nincs miért aggódni, ha azonban már hónapok vagy évek óta fennállnak a tünetek, akár függőségről is szó lehet.

9. A stressz és fájdalomcsökkentő hatások

A kutatások szerint, ha szerelmünk képét nézzük egy betegség vagy miközben fáj valamink, akkor az segít hamarabb meggyógyulni, enyhíti a fájdalmunkat. Ennek oka valószínűsíthetően az oxitocin, dopamin, szerotonin szintünk növekedésében, azok fájdalomcsillapító erejében keresendő.

10. A szakítás fizikai fájdalmat okozhat

Mindannyiunknak törték már össze a szívét, és ilyenkor azt érezzük: egy világ omlott össze bennünk. Semmi nincs a helyén és iszonyúan fáj a szívünk. Az összetört szív szindróma legfőképp nőkben történik meg, és olyan szélsőséges érzelmi stressz hatására alakul ki, mint egy szakítás.

Fizikailag is észlelhető a jelenség, ugyanis a szív elsődleges szívkamrája, amely a vért pumpálja, legyengül, ez pedig bajt okoz a véráramban. Valójában tehát, nem csak képletesen lehet bele halni a szakításba, hanem szélsőséges esetben valójában meg is történhet.

Összefoglalás

A szerelem agyunk hormonjainak a játéka, amelyek külön-külön jelennek meg attól függően, épp milyen párkapcsolati szakaszra esik a szerelem. A szexuális vágy során a tesztoszteron és ösztrogén, a vonzalom során inkább már a dopamin, szerotonin és norepinefrin felelős a boldogságunkért.

A kötődés kialakulásáért, vagyis a hosszú távú kapcsolatért pedig az oxitocin és a vazopresszin szintjének emelkedése kerül a főszerepbe. Mindezek azért is felelősek, hogy ne vegyük észre partnerünk hibáit, valamint azért, hogy csökkentsék a fájdalmunkat, stressz szintünket vagy a szorongásunkat.

A hormonok tehetők felelőssé azért is, ha esetleg „beleőrülünk” a szerelembe, vagy akár kényszeres viselkedés jelenik meg. A szerelem végső soron azért is létezik, hogy párt találjunk, akivel aztán együtt nevelhetünk utódokat, a cél tehát a fajfenntartás.

Ahhoz pedig kellőképpen fel vagyunk szerelkezve, hogy „kiszagoljuk” a feromonok alapján a tőlünk legkülönbözőbb immunrendszerű partnert. A tökéletes partner az ellenkező nemű szülő mellett saját magunkra is hasonlít, és ez a külső hasonlóság belsőleg is megjelenik 25 év együttélés után.

Várható, hogy a következő években és évtizedben jelentős robbanáson esik majd át az agyi területek és a hormonok feltérképezése, köszönhetően az egyre kifinomultabb agyi képalkotó eljárásoknak, mint amilyen az MRI és CT is. A szerelem kutatása tehát nem állt meg, sőt, most várhatóak majd a legnagyobb felfedezések!

Téged melyik tény lepett meg a legjobban? Írd meg kommentben!

Felhasznált források

Kapcsolódó bejegyzések

Miért érzed magadat szegénynek?

Miért érzed magadat szegénynek?

Napjainkban minden arról szól, hogy a pénz mindenek felett áll. Az Instagram telis tele huszonévesekkel, akik bejárják a világot, miközben a sokadik ingatlanra tesznek szert. Sokan csak azért vállalnak egy munkát, amiben rosszul érzik magukat, mert jobban fizet, mint...

Hogyan leld örömödet az ünnepekben?

Hogyan leld örömödet az ünnepekben?

Az ünnepek közeledte két érzelmet válthat ki belőlünk a leggyakrabban: megkönnyebbülést, hiszen végre 1-2 hetes szünet vár ránk, vagy félelmet, hogy mennyi elintézni való még előttünk. Már novemberben megérkezett az összes dekoráció a boltokba, elindultak a...

Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!

Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!

Napjaink álhír halmazával nagyon nehéz felvenni a versenyt. Mit hihetünk el és mit nem? Hogyan mérjük fel valaminek az igazságtartalmát, ha képtelenség minden részletet megismerni és megérteni egy bonyolultabb kérdésben? Tájékozódunk jobbról és balról is, majd...