Szeretnél hatékonyabban tanulni, hogy gyorsabban léphess előre az életben?

Ha igen, akkor mindenképp olvasd el ezt a cikket, hiszen összegyűjtöttem neked azokat a hatékony tanulási módszereket, amelyeket akár már ma el tudsz kezdeni alkalmazni.

Engem sajnos nem tanítottak meg tanulni, így nem csoda, hogy sokszor rengeteg időt vett igénybe, hogy felkészüljek egy-egy vizsgára. Ráadásul, én pont az olyan legrosszabb technikákat használtam, mint a magolás.

Éppen ezért volt hatalmas segítség számomra az, amikor kb. két évvel ezelőtt elolvastam Peter Hollins, A gyorsított tanulás tudománya című könyvét. Ezt a cikket e könyv, a Pénzügyi Tudakozóra blogomra írt cikkem, és még számos kiváló kutatás alapján írtam.

Szerencsére ma már rengeteg tudományosan megalapozott tanulási módszert tudunk alkalmazni, amivel megkönnyítheted az életed. Javaslom élj ezekkel, és pörgesd fel a tanulásodat!

A memóriád működése

Első lépésként úgy gondolom érdemes megismerned, hogy miképpen is működik a memóriád.

A tanulási folyamatnak három szakasza van:

1. Feldolgozás: Amikor látod, hallod az adott információt.
2. Tárolás: Ekkor mented el az információt, amely lehet érzékszervi, rövidtávú és hosszútávú memória.
3. Felidézés: Ez az, amikor a tanultakat visszakeresed. Lehet, hogy valamit minden segítség nélkül vissza tudsz idézni, mást viszont csak némi segítséggel. Ha több figyelmet szentelsz a tárolásra, akkor könnyebb visszaidézni az adott információt.

A felejtés annak az eredménye, ha egy információ nem kerül be a hosszútávú memóriádba. Úgy is tekinthetsz rá, mint a tanulás kudarcára. Amint találkozol egy információval, el is kezdődik a felejtés. Minél többször találkozol vele, annál lassabban felejted azt el.

Amikor olvasol valamit, akkor a harmadik napon már csak nagyjából a 60%-ára emlékszel, és ez rohamosan csökken. Ha viszont újra és újra átnézed, akkor a csökkenés üteme egyre lassul.

Két átnézés után 3 nap alatt már „csak” 20%-ot felejtesz majd el. Itt persze nem a konkrét százalékok a fontosak, ugyanis azok függnek például attól is, hogy van-e személyes kötődésed az adott témához. Ha tehát csökkenteni akarod a felejtés ütemét, akkor ismételj sokszor, és alakíts ki minél erősebb személyes kötődést.

A tanulási piramis

A tanulási piramis azt mutatja be könnyen érthető formában, hogy a tanulás annál hatékonyabb, minél inkább aktív az adott tanulási módszer.

A tanulási piramis

forrás: National Training Laboratories

A „Taníts, hogy tanulj” elv az egyik legjobb módszer a tanulásra. Azok az emberek, akik másokat tanítanak, nagyobb erőfeszítést tesznek a felkészülésbe, és abba, hogy megértsék az anyagot. Az elméletet gyermekeken is tesztelték, és a tanárt játszó gyermekek jobban teljesítettek a teszteken. Igyekezz te is tanárként átadni másnak az éppen megtanult információkat.

„Tanulj meg mindent, amit lehet, amikor csak lehet, akitől csak lehet! Egyszer eljön az az idő, amikor hálás leszel ezért magadnak.” – Sarah Caldwell

Mennyi ideig tanulj és mikor?

Természetesen az sem mindegy, hogy mikor és mennyi ideig fogsz tanulni. Ehhez először is meg kell ismerned a koncentrálóképesség időtartamával. Ez azt mutatja meg, hogy meddig vagy képes odafigyelni valamire. Ha ugyanis nem tudsz odafigyelni a tananyagra, akkor tanulni sem tudsz.

Egy TED előadás hossza sem véletlenül 18 perc maximum, ahogy a legtöbb filmet is szándékosan csinálják 100-130 perc hosszúságúra. Egyszerűen eddig tudsz te is figyelni. Minél aktívabban kell figyelned, annál rövidebb ez az idő.

Ellen Dunn, a Lousianai Egyetem kutatója például azt javasolja, hogy 30-50 perc az ideális tanulási időintervallum. 30 perc alatt túl kevés, felette túl sok. Ilyen időközönként tartsunk 5-10 perc szünetet. Lantos Mihály tanulásmódszertan- szakértő  20 perces nagyon fókuszált tanulást javasol, majd 3 perc szünetet. A harmadik 20 perces tanulási etap után pedig egy hosszabb 15 perc körüli szünetet. Fontos, hogy a pihenés valóban pihenés legyen, ne pedig szörfölés a neten, vagy a telefonod nyomkodása!

Ezek a szünetek időt adnak az agyunknak, hogy regenerálódjon, feltöltődjön, így a tanultakat hosszabb időn keresztül képesek leszünk felidézni. Ezért jó ötlet felállítani egy tantervet, egy időbeosztást a tanuláshoz. Ehhez vegyük figyelembe, hogy mikor vagyunk a legaktívabbak: inkább reggel fog jól az agyad, vagy éjszakai bagoly vagy? Ennek megfelelően érdemes lehet 90 perces tanulási periódusokat meghatározni. (Pl. 2x 40 perc, a fentiek figyelembevételével)

Felületes és mély tanulás

Roger Saljo 1979-es kutatásából tudjuk, hogy kétféle tanulás létezik: a felületes és a mély. A felületes a koncepciók, tények, adatok memorizálására utal, míg a mély az összefüggések megértésére. Egyik sem jó, vagy rossz, mert mindkettőre szükség lehet. Azonban a felületes tanulásnál nincs amihez hozzákapcsolhatod a tanultakat, így azok könnyen kiesnek a rövid távú memóriádból.

Amikor tanulsz, akkor a leggyakrabban annak van valamilyen ÉRTELME. Egy mély összefüggés például, amit megérthetsz. Ha nem lenne értelme, akkor nem lenne fontos megtanulni. Ezek az összefüggések, mintázatok teszik hasznossá a fogalmakat.

Ezért először is a nagy képet érdemes átlátnod, és megértened az egészet összefogó mintát, és csak utána foglalkozni a részletekkel. A részletek önmagunkban ugyanis összefüggéstelennek, véletlenszerűnek is tűnhetnek. Ha megérted a teljes képet, akkor az apróbb koncepciók is a helyükre esnek majd, így könnyebb lesz felidézni őket.

Megtanulhatsz szinte bármit, viszont ha meg is érted, hogy mit, miért kell az adott sorrendben például csinálni, akkor lehet soha nem fogod azt elfelejteni. Ha csak bemagolsz valamit, akkor azt nem tudod majd más esetekben alkalmazni. Az egyes lépések, apró tudásmorzsák önmagukban nehezen megjegyezhetők. Ha viszont érted is az egészet, akkor nem kell memorizálnod az adott lépéseket. Azok maguktól értetődő módon fognak jönni.

Tanulási módszerek

John Dunlosky kutató 10 tanulási módszert vizsgált meg, és azt tesztelte, hogy azok mennyire hatékonyak. Érdekes módon a legkevésbé hatékony módszereket használjuk a leggyakrabban. Ezzel „természetesen” én is így voltam. Nem szerettem szenvedni, így a könnyebb, már ismert módszereket választottam felnőttként is. Te ne kövesd el ezt a hibát!

NEM hatékony tanulási módszerek

Elsőként nézzük, mely technikákat érdemes elhanyagolni. Bizonyos esetekben ugyan lehet előnyük, mégis ezek jellemzően rosszul teljesítettek a teszteken.

1. Összefoglalás: A feladat, hogy a tanultakat a saját szavaiddal foglald össze. A kutatók azt találták, hogy csak akkor hatékony ez a módszer, ha valakit már kiképeztek arra, miként csinálja. A legtöbbek számára tréning nélkül nem hatékony.
2. Szövegkiemelés: A kutatás szerint a kiemelés inkább eltereli a figyelmedet a tanulásról, és nem hatásos. Esetleg akkor jöhet jól, ha a szöveg rendkívül bonyolult, ezért a megértést segíti. Ha egyébként is érted a szöveget, akkor nincs értelme szövegkijelölővel kihúzni a lényeget.
3. Mnemonika: Olyan képek, rövidítések, dallamok képzése, melyek segítik a visszaemlékezést. Olyan mint az angol ABCD dal, vagy a német nyelvtanban a KATI szórend (Kötőszó, Alany, Tárgy, Ige) Ezek rövid távon segíthetnek, de a tartós tanulásban gyengén szerepeltek.
4. Képtársítás: E technika azt mondja, hogy készíts egy mentális, vagy rajzolt képet, amik szövegblokkokat reprezentálnak. Ezt „ígéretesnek” írták a kutatók, de főként csak memória teszteknél voltak hatásosak, nem a hosszútávú tanulásnál.
5. Újraolvasás: Ez egy nagyon gyakori módszer, de a kutatók azt találták, hogy csak alacsony hatékonyságú, és csak akkor jó, ha az újraolvasások időben távol vannak egymástól. A megértésre, készségek fejlődésére nem volt hatása.

Most pedig nézzük meg, mely technikák azok, amelyek hatásosak.

Hatékony tanulási módszerek

Dunlok kutatása alapján, minél több aktív felidézés szükséges egy technikához, az annál hatásosabb. A 10 módszerből 5-öt találtak hatékonynak. Ezek a következők:

1. Időközönkénti ismétlés

A legtöbbször úgy tekintünk a tanulásra, mintha az egy passzív tevékenység lenne: elolvasunk egy könyvet, tananyagot, vagy meghallgatunk egy előadást, és azt várjuk, hogy emlékezzünk rá. Sajnos nem így működik az agyunk.

A tanulást aktív tevékenységgé kell változtatnunk. Ahelyett, hogy még több és több információt tömünk az agyunkba, sokkal többet ér, ha megpróbálunk onnan információt kiszedni. Az agyunk valójában a felidézés során, a küszködés közben tanul a legtöbbet!

Ebben segítségedre lehetnek az úgynevezett memóriakártyák, amelyek egyik oldalán a kérdést, míg a másik oldalán a választ írod le. Ehhez hasonló hatást tudsz kiváltani a különböző kvízekkel is.

2. Mély kikérdezés

A technika lényege, hogy az olvasott tényekre minden áron magyarázatot keresel. Mint, amikor a gyermekek sorozatosan „Miért” kérdéseket tesznek fel. Törekedj arra, hogy minden részletnek utánanézz, és megtudd, pontosan, mi, miért van úgy, ahogy. Vedd fel egy detektív szemüvegét, és keress rá mindenre, amit nem tudsz, miért volt. Áss le a dolgok legmélyére, míg a teljes kép összeáll.

Ez segíti a kapcsolatok kialakulását az információk között, így segít a teljes képet átlátni. Mély megértés alakul ki, így nem lesz szükséged magolásra, hiszen az információk a helyükre esnek. A jó kérdésekhez persze szükséges lehet egy kis ismeret az adott témáról előzetesen.

3. Önmagyarázat

Ennek a lényege, hogy hangosan elmagyarázod magadnak a helyzetet. A mély kérdezéssel ellentétben ez nem a tanulmányokkal kapcsolatos kérdések megválaszolását jelenti, hanem egy probléma gyakorlati megoldását. „Mi a probléma?” „Hogyan oldom ezt meg általában?” „Milyen információt kell még megtudnom a megoldáshoz?” és hasonlók… Ha túl hosszú a magyarázat, akkor alighanem nem érted teljesen a lényeget. Szintén észre fogod venni, ha lyukak vannak a tudásodban.

Ennek egy módosított változata a Feynman technika, mely négy lépésből áll:

1. Válaszd ki a témát, koncepciót
2. Írd le a magyarázatot közérthetően, egyszerűen
3. Keresd meg, hol vannak hiányosságok a tudásodban
4. Kreálj egy analógiát (…olyan mint mi?)

Az utolsó lépés segít az új információt egy régihez csatolni, és teszteli, hogy valóban megértetted-e.

4. Összeszőtt gyakorlat

Hagyományosan úgy szoktunk tanulni, hogy először fejlesztünk egy készséget, aztán ha azzal készen vagyunk, akkor egy másikat. Három készség esetén (A,B,C) ez így néz ki: AAABBBCCC.

Az összeszőtt gyakorlat során megtörjük ezt a monotonitást, és így tanulunk: ABCABCABC. Ha például előadni tanulsz, akkor foglalkozhatsz kicsit a testbeszédeddel, kicsit a prezentációval, és kicsit a hangsúlyozással, majd újra elölről. Ez elsőre furcsának tűnhet, de kifejezetten hatásos fizikai feladatok elsajátítására, és kognitív feladatoknál (pl. matek). A kutatás alapján 43%-kal jobb eredménye volt, mint a blokkosított tanulásnak.

Ez azért van, mert a különböző területek közti összefüggések pedig egymásra épülnek, és segítik a megértést. De! Ez nem egyenlő a multitaskinggal, amit kerülni kell! Ne vedd túl lazára: ha angolt, kémiát, és matekot variálsz, aligha lesz jó eredménye. Egy dologról tanulj, de 3-4 oldalról közelítsd meg felváltva. (pl. angol nyelvtan, kiejtés, szavak)

5. Megosztott gyakorlás

Ennek az a lényege, hogy a tanulásodat húzd szét annyira, amennyire csak lehet. Ha 20 órát tanulsz egy hétvége alatt, az sokkal kevésbé hatékony, minta 20 napig, napi egy órát. Sőt, ha egy nap alatt 20-szor látsz valamit, az is kevésbé hatékony, mintha 7 nap alatt csak 10-szer láttad volna! Képzeld el az agyad, mint egy izmot: hiába edzed szét egy nap, a heti több alkalmas edzés hatékonyabb! (Ebben a pihenésnek, alvásnak is szerepe van!)

Fókuszálj inkább az ismétlésszám növelésére, és ne a tanulás össz. időtartamára!

„Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa, milyen keveset is tud.” – Gróf Széchenyi István

10 tipp a mindennapokra: hatékony tanulási módszerek

A következő 10 pontban összefoglalom, hogy milyen hatásos tanulási módszereket alkalmazhatsz a mindennapjaid során, hogy hatékonyabban tanulj, mint korábban bármikor.

#1 Taníts valaki mást!

A Washington Egyetem kutatói azt találták, hogy amikor valaki másnak kívánsz átadni valamilyen tudást, sokkal jobban odafigyelsz az összefüggésekre. Így gyorsabban is tudsz tanulni, illetve sokkal jobban meg is marad az információ.

Ehhez természetesen nem kell elmenned tanárnak, de nem is kell elkezdened korrepetálni valakit. Elég, ha tanulás közben úgy dolgozod fel az anyagot, mintha valaki másnak akarnád később megtanítani. Így könnyebben érthető, és követhető jegyzeteket fogsz írni. Később pedig add is át a tanultakat valakinek.

Ha éppen nincs a közeledben senki, akkor jó módszer lehet, hogy felveszed magad, miközben az „előadásodat” tartod, majd visszanézed, hogy mennyire voltál érthető, és alapos.

#2 Kézzel írj, ne gépelj!

Elképzelhető, hogy nagyon gyorsan gépelsz, és így akár többet is le tudsz jegyzetelni a laptopodon, mintha írnál, azonban a Princeton Egyetem kutatása azt bizonyítja, hogy a papír és a toll még mindig a legjobb barátod, ha gyorsan akarsz megtanulni valamit.

Ez nem csak a miatt van, mert egy laptopon könnyebb a jegyzetelés helyett a Facebookra, vagy más figyelemelterelő dologra összpontosítani. Ugyanezt az eredményt kapták, amikor szigorúan csak jegyzetelésre lehetett használni a számítógépeket.

Azért jobb, ha inkább leírod a lényeges információkat, mert ekkor az agyad aktívabb figyelésre van kényszerítve. Az aktív figyelés következtében pedig több információ marad meg a fejedben, ráadásul úgy, hogy jobban meg is érted a fontos fogalmakat, összefüggéseket.

#3 Tanulj többféleképpen!

Judy Willis 2008-ban azt találta, hogy annál hatékonyabb a tanulás, minél több agyi régiót dolgoztatsz meg. Tehát, az agyad annál jobban megjegyez valamit, illetve annál könnyebb felidéznie a tanultakat, minél több régiója tartalmazza az adott információt.

Éppen ezért, törekedj arra, hogy ne csak lásd, olvasd az adott tanulnivalót, hanem készíts belőle jegyzetet, vedd fel hanganyagként, és hallgasd azt akár főzés, takarítás, vagy edzés közben is. Emellett pedig alkalmazd az első pontban tanultakat, és add át valakinek a tudásodat egy előadás formájában.

#4 Tanulj hosszabb időszak alatt!

Veled is előfordult már, hogy valamit egy-két nappal a megmérettetés előtt akartál megtanulni? Ugyan a rövidtávú memóriád ilyenkor lehet megmentett a kudarctól, de a hosszú távú memória az, ami biztosítja számodra, hogy valóban elsajátítsd azt, amiben fejlődni szeretnél.

Nicholas J. Capeda kutatása kimutatta, hogy többször kell találkoznod egy adott információval ahhoz, hogy valóban meg is jegyezd azt. Az agyad folyamatosan szelektálja az információkat, és elfelejti azokat, amelyeket nem gondol fontosnak. Gondolom, kitalálod, hogy mit tekint fontosnak. Azt, amivel sokszor találkozik.

Benedict Carey is erről ír könyvében. Ő azt találta, hogy a legjobb, ha néhány nappal, vagy akár egy héttel később vesszük elő újra a tanulnivalót. Ez a módszer olyan jelet küldd az agynak amely azt mondja: “Figyelj, mert ez egy fontos dolog, meg kell jegyezned!”

#5 Teszteld magadat rendszeresen!

Gondolom te sem rajongsz a tesztekért, de a kutatások eredményei miatt jobb lesz megbarátkoznod a gondolattal, hogy folyamatosan tesztelni fogod a tudásod a jövőben.

Keith Lyle pszichológus egyetemistákon végzett kutatása azt mutatja, hogy azok a tanulók sokkal jobb eredményt értek el, akik az előadások végén 4-6 kérdésből álló tesztet töltöttek ki. Az egyik leghatékonyabb tanulás, amikor megpróbálod felidézni a tanultakat.

Ha nem tudsz valamit, ne nézd meg azonnal. Érdemes “szenvedned”, hiszen az agyad ilyenkor is dolgozik. Szokj rá, hogy mindenhez írsz egy tesztet, amit meg akarsz tanulni.

#6 Pihend ki magad!

Szeretsz nagyokat aludni? Esetleg délután is szundítanál egyet? Ha igen, nagyon jó hírem van számodra, ugyanis a Psychological Science szaklapban bemutatt 2016-os kutatás szerint a tanulási időszakok közötti alvás még 6 hónappal később is érezteti a hatását.

Amennyiben két tanulási ciklus között alszol, jobban megmaradnak az információk hosszútávon, és könnyebben is fogod tudni felidézni azokat. Ráadásul kevesebb idő alatt fogod megtanulni az adott anyagot. Dan Taylor az emberi alvást kutatja, és ő azt találta, hogy az elalvás előtt tanult információkat könnyebb felidézni másnap.

Éppen ezért tanácsos a legnehezebb részeket elalvás előtt tanulnod, ismételned, ezzel is készülve a másnapi tanulásra, megmérettetésre. Láthatod, hogy mennyire hasznos a pihenés, de jól vigyázz, az alvás nem helyettesíti az azt megelőző kemény tanulást!

#7 Zárd ki a zavaró tényezőket!

Te is egyszerre tudsz tanulni, sorozatot nézni, és még szobabiciklizni is? Ki kell, hogy ábrándítsalak, ugyanis a multitasking nem működik. Lehet, úgy érzed, hogy egyszerre mennyi mindent csinálsz, és milyen gyorsan haladsz, azonban a valóság nem ez. Az agyad ugyanis egyszerre csak egy dologra tud igazán összpontosítani.

A Stanford Egyetemen végzett kutatás bebizonyította, hogy a multitasking nem segít, sőt csak ront a helyzeten.

Halkítsd le a telefonodat, és vidd ki egy másik szobába, vagy tedd el a táskád mélyére, hogy ne érezd azt, hogy 10 percenként meg kell nézned, mert valami fontosról maradhatsz le. Ne nézz TV-t, YouTube-ot, de még zenét se hallgass. Maximum olyan relaxáló zenét, amelyben nincs ének.

#8 Gyakorolj kitartóan!

Az Anders Ericsson által 1993-ban dokumentált 10,000 órás szabály azt mondja, hogy ahhoz, hogy valaki mesteri szinten űzzön valamit, körülbelül 10.000 órányi gyakorlásra van szüksége. Ezt a szabályt több kutatás is megtámadta azóta, mert bizony nem mindegy, miként gyakoroljuk azt a 10,000 órát, és egyes tevékenységeknél (mint a sport) nagyobb súlya van a gyakorlásnak, mint másoknál.

Sok könyvben előjött már a “deliberate practice”, azaz a megfontolt gyakorlás fogalma. Ez olyan gyakorlást jelent, amikor tudatosan fejleszteni próbálunk valamit, és nem csak úgy csináljuk. Ez a különbség a között, ha valaki hobbi szinten úszik 10,000 órát, vagy ha valaki tudatos fejleszti magát. Utóbbi esetén fontos a mérhető célok kitűzése, és a teljesítményünk folyamatos nyomon követése, és a visszajelzés kérése (és fogadása).

#9 Legyél nagyon pontos!

Hiába tanulsz meg valamit, ha az nem igaz. Ha nem pontosak a jegyzeteid, vagy olyan forrásból tanulsz, ami nem megbízható, akkor hiába az egész.

Legyen szokásod, hogy leellenőrzöd a másoktól kapott információt, mert különben könnyedén csapdába sétálhatsz.

A legjobb, ha több forrást használsz egy téma feldolgozásához. A te felelősséged, hogy jó dolgot tanulj meg, és az ellenérzés során is tanulhatsz valami újat!

#10 A 2/3-os szabály

Dan Coyle alkotta meg ezt a szabályt, ami azt mondja, hogy az idő 1/3 részében tanulj, 2/3 részében pedig ültesd azt át a gyakorlatba! Minden tanulás akkor fog megragadni, hogyha használod, ha újra és újra előveszed, és ezáltal meg is érted.

Ne légy rest tehát a gyakorlatba is átültetni a dolgokat. Emlékezz csak vissza a tanulási piramisra a tananyag elején! Minél aktívabb a tanulás, annál hatásosabb.

+1 Csatlakozz a Tudástár Klubhoz! 

A végére hagytam az egyik legjobb tippem, hiszen a Tudástár Klub Magyarország egyik legnagyobb önfejlesztő közössége. Itt olyan tananyagokból tanulhatsz, amelyek a legnagyobb nemzetközi bestseller könyveket, híres üzletemberek és pszichológusok írásait dolgozzák fel. Ráadásul hanganyagként is fel tudod dolgozni mindegyiket, és még teszteket is kapsz hozzá, hogy a lehető leghatékonyabban tudj fejlődni.

Emellett a legjobb hazai szakértőktől is találsz online tananyagokat, és mesterkurzusokat is, amelyekkel szinte egy új szakmát tudsz elsajátítani. A legjobb része azonban az a támogatói közösség, amelynek te is részese lehetsz. Amennyiben jó fej vagy, és tanulni, fejlődni szeretnél, akkor köztünk a helyed! Nézd meg itt, hogy mi mindent tud nyújtani számodra a Klubtagság!

Az imént felsorolt 10 tipp lehet túl egyszerűnek tűnik, azonban betartani őket már egyáltalán nem az. Folyamatos önkontrollra lesz szükséged hozzá, de biztosan megéri e tippek betartása.

Összefoglalás

Ahhoz, hogy fejlődj, előrébb juss az életben, tanulnod kell. Azonban mit tehetsz, ha téged sem tanítottak meg tanulni? Első lépésként válassz ki néhány olyan technikát ebből a cikkből, amellyel akár ma hatékonyabban tudsz tanulni. Ezt követően pedig alakítsd szokásoddá, hogy e technikák segítségével tanulsz.

Próbáld ki például az időközönkénti ismétlés módszerét, aminek a lényege az, hogy megpróbálod az agyadból a legtöbb információt kiszedni, és nem pedig folyamatosan tömni akarod azokkal. Az információk felidézése során megtapasztalt küszködés során sokkal többet fogsz tanulni, mintha újra elolvasnád az anyagot.

Sokszor megunod az adott anyagot? Akkor próbáld ki az összeszőtt gyakorlat technikát. Ezzel megtöröd a monotonitást, és így érdekesebbé teszed a tanulást. Arra azért figyelj, hogy ne teljesen különböző témákat tanulj, hiszen azzal is rontod a hatékonyságodat. Nyelvtanulás esetén például váltogasd a nyelvtant, a szókincsed bővítését, és a kiejtés gyakorlását is.

A nem működő technikákat pedig felejtsd el. Többé semmiképp ne magolj, még akkor se, ha az egyszerűnek is tűnik elsőre. De például a szövegkiemelést is csak akkor használd, ha nem érted teljesen az olvasott szöveget.

Bízom benne, hogy sok hatékony tanulási módszert ismertél meg, amelyeket a jövőben te is alkalmazni fogsz.

Neked mi a kedvenc tanulási módszered? Írd meg kommentben!

Kapcsolódó bejegyzések