Sziasztok! Ti is gondolkodtatok már azon, hogy vajon mi lehet az élet értelme? Ha igen, akkor maradj velem, ugyanis most megnézzük, hogy mit gondol a témáról Viktor Frankl pszichiáter, aki Az élet értelméről című könyv szerzője. Amilyen rövid ez a könyv, annyira fantasztikus. Tartsatok velem!
Ha a videós formátumot kedveled inkább, hallgasd meg az Önfejlesztő Könyvklub adásunkat!
A könyvről
Ez a könyv elképesztő hatással volt rám, átformálta az életről alkotott gondolataimat. Nem sok könyv van, amit háromszor olvastam el, sőt, ha jobban belegondolok talán ez az egyetlen. Ezért is választottam ezt a könyvet az első olyan Önfejlesztő Könyvklubos ajánlásomnak, amikor csak én igyekszem a figyelmedbe ajánlani egy könyvet.
Frankl, a logoterápia és az egzisztenciaanalízis megalkotója, holocaust túlélő. Négy koncentrációs tábort is túlélt, amely időszakról, rengeteg szívbe markoló, megdöbbentő történetet oszt meg. Elveszítette a szüleit, fivérét és várandós feleségét is…
Azonban nem dobta el magától az életet, hanem pont ellenkezőleg. Arra tette fel az életét, hogy másoknak segítsen feldolgozni az átélt tragédiákat. Úgy tartja ugyanis: Ha megtaláljuk mi az életünk értelme, akkor mindent ki lehet bírni. Még a legnagyobb szenvedést is. Éppen ezért fontos, hogy olyan döntéseket hozzunk, amely az életünk értelméhez igazodik. Viszont az életünk értelmét nem könnyű megtalálni – ha az lenne, akkor nem lenne ennyi boldogtalan, fásult, ideges ember a világban.
Akkor mégis, hogyan találhatjuk meg az élet értelmét?
Frankl, szerint a munkán, a szereteten és a szenvedésen keresztül. Azt mondja, hogy amikor az élet értelméről gondolkodunk, ne azt a kérdést tegyük fel, hogy „Mit várhatok még el az élettől?” hanem azt, hogy „Mit vár el az élet tőlem?” Tehát, az élet fogja megkérdezni tőled, hogy mi a te életed értelme, nem pedig te kérdezed meg az élettől. A válasz pedig nagy eséllyel nem az lesz, amit hallani akarsz, hanem az, amit az élet követel meg tőled.
Az élet értelme a felmérés szerint
Frankl egyik felmérésében a megkérdezettek 61%-a állította, hogy az ő életének az értelme egy másik személy, dolog, vagy eszme. Ahhoz, hogy könnyebben megtaláljuk életünk értelmét túl kell lépnünk magunkon, önös érdekeinken, az egónkon. Természetesen nem kell világmegváltó dolgokra gondolnod, nem szükséges, hogy mindenki Gandhi legyen. Ha téged csak az éltet, hogy a gyermeked boldogulásához mindent megadj, akkor már van egy gyönyörű és magasztos célod.
Ha esetleg úgy gondolnád, hogy semmi értelme ennek az egésznek, akkor a következő igaz történetet érdemes eszedbe juttatni. Egy fekete férfit életfogytiglanig tartó kényszermunkára ítéltek. Éppen az Ördög-szigetre deportálták, amikor a gőzhajón tűz ütött ki a nyílt tengeren. A bilincseit levették róla, hogy ő is segítsen a mentésben. 10 ember életét mentette meg, aminek következtében kegyelmet kapott.
A tűz kitörése előtt biztosan azt mondta volna, hogy semmi értelme már az életének. Azonban sem ő, sem mi nem tudjuk, hogy mi vár még ránk. Milyen egyedülálló lehetőséget kapunk az élettől, vagy rendkívüli tettet hajthatunk még végre.
Amikor az életed értelmét keresed, lehet ideges, feszült leszel. Ezzel nincsen semmi gond! Ha ezt érzed, az valószínűleg azért van, mert különbséget érzel aközött, amit eddig elértél, és aközött, amire képes vagy. Emellett az is feszültséget okoz, hogy más ember vagy most, a jelen pillanatban, mint aki szeretnél lenni. Ezeket az érzéseket ismerd fel, és adjon erőt a változtatáshoz.
Az értékteremtő munka
Most vizsgáljuk meg alaposabban az első lehetőséget, amikor értékteremtő munka segítségével kap értelmet az életünk. Az élet értelmét megtalálhatod azon keresztül, hogy valamit létrehozol, megalkotsz, és cselekszel, attól függően, hogy azt jelentőségteljesnek gondolod, vagy sem. Ha összebarkácsolsz egy kutyaházat, azt csinálhatod szenvedve, folyamatosan panaszkodva, vagy nagy örömmel, és büszkeséggel, hogy a te kezed munkájának köszönhetően nem kell megáznia a kutyádnak az esőben.
A munkájukat is azok szeretik, akik megtalálják az értelmet benne. Ha csak teszed a dolgod, elvégzed a feladataidat, de nem látod azt, hogy ezzel, hogyan segítesz bárkinek, vagy milyen pozitív változást viszel mások életébe, akkor nem fogod jelentőségteljesnek érezni a munkádat. Arra azért oda kell figyelni, hogy a cselekvés célja, ne a különböző díjak, elismerések legyenek. Ideig-óráig hatásosak lehetnek az ilyen jellegű ösztönzők, de az igazi tűznek belülről szükséges jönnie.
A második lehetőség
A második lehetőség, hogy olyan pozitív dolgokat tapasztalunk meg, élünk át, mint a szerelem, szeretet, vagy akár a természet szépsége. Frankl szerint a szeretet a legmagasabb, legbensőségesebb cél, amire csak törekedhetsz. Az összetartozást jelenti, legyen szó akár a természetről, akár embertársainkról. Fontosnak tartja, hogy a szeretet segítségével megláthatjuk a másikban a pozitív tulajdonságokat, és segíthetünk neki kihozni magából a legtöbbet.
A szeretteink könnyen értelmet adhatnak az életünknek. Gondolj csak arra az anyára, aki három műszakban dolgozik, hogy a gyermeknek mindene meglegyen, vagy arra testvérre, aki minden nap korrepetálja kistestvérét, és még az edzésre is elkíséri. Ugyanezt az összetartozást átélheted a természettel is, amikor például mezítláb sétálsz a füvön, vagy a házi kedvencedet simogatod. Ez az összetartozás érzése hozza ki az emberekből azt, hogy felelősségteljesen cselekedjenek, óvják a szeretteiket, környezetüket és igyekezzenek jobb hellyé tenni a világot.
A harmadik lehetőség, hogy a szenvedésen keresztül találjuk meg az életünk értelmét. Ez talán a legnehezebb, főleg manapság, amikor szinte minden arról szól, hogy állandóan boldognak kéne lenni, gyengeséget pedig még véletlenül sem szabad kimutatni. El kell fogadnunk, hogy a szenvedés elkerülhetetlen egy emberi élet során, valami miatt biztosan szenvedni fogunk rövidebb-hosszabb ideig. A fontos ilyenkor az, hogy mit kezdünk ezzel a szenvedéssel.
Frankl szerint, amikor szenvedünk, érdemes személyes győzelmet faragni belőle azáltal, hogy megváltoztatjuk a nézőpontunkat. Például, amikor valaki elveszíti a lábát egy autóbalesetben, idővel elérheti, hogy nem a lába elvesztésén gondolkodik minden nap, hanem hálás lesz azért, hogy egyáltalán élve kijutott a roncsokból.
Vagy amikor egy olyan idős férfi kereste fel Franklt, akinek elhunyt a felesége, és már évek óta szenved emiatt. Frankl megkérdezte tőle, hogy milyen lenne a felesége élete, ha ő halt volna meg korábban. A férfi erre azt mondta, hogy nagyon szenvedne szegény. Frankl pedig így, egyetlen kérdéssel megmutatta neki, hogy van értelme a szenvedésének, hiszen ő szenved, és nem a szegény feleségének kell a hiánya miatt szenvednie.
A bűntudat értelme
Van még egy szenvedésforma, ami a bűntudat. A bűntudatot úgy lehet, jól kezelni, ha arra használjuk fel a múltban elkövetett hibákat, hogy a jövőben jobb döntéseket hozzunk. Ehhez először felelősséget kell vállalni a döntéseinkért, és majd csak ezt követően emelkedhetünk felül múltunk hibás döntésein.
Frankl többször kiemeli, hogy bizony mi emberek döntünk a sorsunkról. Amikor ahelyett, hogy leszoknánk a cigiről, még 20 éven keresztül szívunk napi egy dobozzal, akkor mi választottuk a tüdőrák nagyobb esélyét. Amikor ahelyett, hogy munka után, a tv előtt vegetálnánk minden este, heti kétszer még elmegyünk sportolni, akkor mi választjuk az egészségesebb életet. Szinte mindent túl lehet élni, lesznek rosszabb-jobb időszakok, de el kell fogadnunk, hogy a döntés a mi kezünkben van!
Természetesen ő sem tagadja, hogy mindannyiunkra hatással van a környezetünk és vannak olyan dolgok, amivel nem tudunk mit kezdeni, legyen az pozitív vagy negatív. Azonban mindannyiunknak megvan a lehetősége és a szabadsága ahhoz, hogy eldönthesse, hogyan reagál ezekre a körülményekre. Mi irányítjuk a perspektívánkat, a választásainkat, és azt is, hogy mit kezdünk egy adott helyzettel.
Gondolatébresztő
Elképesztő dolgokra képes az elme, és a valamiben való hit. Felemelhet, fantasztikus teljesítményre ösztönözhet, de akár meg is betegíthet minket. Frankl rabtársa, egy budapesti fogoly sajnos pont így járt. Álmában megkérdezte egy hangtól, hogy mikor fog számára véget érni a háború. A hang azt válaszolta, hogy március 30-án. Mikor közeledett a dátum, de a szövetséges csapatok még semmilyen átütő sikert nem értek el, egyre elkeseredettebb lett.
Napról napra rosszabbul volt, majd március 30-án elveszítette az eszméletét, egy nappal később pedig az életét is. A jövőbe vetett hit elvesztése testi hanyatláshoz vezet. Hasonlóan ahhoz, amit Madách Imre is megírt: Mondottam ember: Küzdj és bízva bízzál.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért érzed magadat szegénynek?
Napjainkban minden arról szól, hogy a pénz mindenek felett áll. Az Instagram telis tele huszonévesekkel, akik bejárják a világot, miközben a sokadik ingatlanra tesznek szert. Sokan csak azért vállalnak egy munkát, amiben rosszul érzik magukat, mert jobban fizet, mint...
Hogyan leld örömödet az ünnepekben?
Az ünnepek közeledte két érzelmet válthat ki belőlünk a leggyakrabban: megkönnyebbülést, hiszen végre 1-2 hetes szünet vár ránk, vagy félelmet, hogy mennyi elintézni való még előttünk. Már novemberben megérkezett az összes dekoráció a boltokba, elindultak a...
Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!
Napjaink álhír halmazával nagyon nehéz felvenni a versenyt. Mit hihetünk el és mit nem? Hogyan mérjük fel valaminek az igazságtartalmát, ha képtelenség minden részletet megismerni és megérteni egy bonyolultabb kérdésben? Tájékozódunk jobbról és balról is, majd...
