Miért érdemes elolvasnod a tananyagot ?
Mindannyian vágyunk a sikerre, még ha az mást is jelent mindenki számára. Valami azonban gyakran meggátol az elérésében, és nem tudjuk, mi lehet az. Nem dolgozunk elég keményen? Nem fektetünk bele elég energiát? Nem tudjuk, hogyan menjünk tovább a siker felé vezető úton? Esetleg, önszabotálunk, és mi magunk állunk a siker útjában? A válasz az, hogy valószínűleg mindegyik egyszerre van jelen az életünkben.
Ebben a tananyagban segítünk felismerni, hogy hol rontod el, és hogyan lehetnél önmagad jobb verziója. Rámutatunk azokra a tudatos és leginkább tudattalanul működő folyamatokra, amelyek megakadályoznak téged abban, hogy sikeres legyél. Releváns, friss pszichológiai kutatásokat bemutatva rávilágítunk azokra a szokásokra, amelyekkel saját magadat akadályozod a siker elérésében.
Neked mit jelent a siker?
A siker mindannyiunk számára mást jelent. Van, akinek a nagy vagyont, van, akinek a luxusautók gyűjtését, és van, akinek a boldog családot. Esetleg mindezt és még nagyon sok mindent. A spirituális szellemiségűeknek az önmegvalósítást, az álmai megélését, önelfogadást.
De vajon mi határozza meg a sikert? Milyen pszichológiai faktorok, környezeti tényezők alakítják ki? Tényleg létezik olyan, hogy valaki „sikerre született”, vagy létezik a szerencse, és egyszerűen valaki csak szerencsés? Mi alakítjuk a sikert, bevonzzuk azt, vagy jókor vagyunk jó helyen?
A pszichológia szerint vannak bizonyos karakterisztikák, tulajdonságok, amelyek segítenek sikeressé válni. A szemléletünk, ahogy tekintünk önmagunkra, másokra, a végzetünkre és a szabad akaratra mind befolyásolja azt, hogy sikeresek leszünk-e vagy sem. Ha úgy érezzük, hiába próbálkozunk csak nem sikerül, és sokszor kudarcot vallunk, akkor a következő néhány területen probléma van.
Mielőtt tovább olvasol, gondold át, te magad hogyan definiálod a sikert. Mi az, ami boldoggá tesz? Mitől vagy elégedett az életeddel?
A pénzügyi szabadság, amikor már van elég megtakarításod?
A karrier előre lepések?
A családalapítás?
A folytonos változás, és azok sikeres átvészelése?
A siker megtalálása nagy önismeretet igényel, mert a legtöbben nem is tudjuk sokáig mi tölt el minket elégedettséggel. Legfőképp a családi háttér határozza meg, hogy mit érzünk annak – pl. karrierista szülők gyermekei inkább a karrierben keresik a sikert. Akár meg is kérdezheted a saját szüleidet, hogy számukra mit jelent a siker, ezáltal talán önmagad vágyait is megismerheted.
A sztereotípia
A sztereotípia sikerre ható jelenségét az 1970-es évektől vizsgálják. A sztereotípia egy csoportról alkotott mentális reprezentáció vagy benyomás. Az ilyen benyomás által a csoportot vagy az embert már „első látásra” a csoportot meghatározott jellemzőkkel és érzelmekkel társítjuk.
A sztereotípia gyakran etnikai, faji, kulturális. Lehet pozitív és negatív is, hiszen gondoljunk csak arra a sztereotípiára, hogy az ázsiaiak okosak, kiválóak matematikából.
A negatív sztereotípia egyik példája pedig, hogy minden hajléktalan alkoholista is egyben. A sztereotípiák nagyon fontosak az életben, ezek segítségével tájékozódunk, hiszen használatuk megkönnyíti a ránk zúduló információmennyiség feldolgozását. Segítségével képesek vagyunk azonnal felismerni a ránk leselkedő veszélyeket, és képesek vagyunk emberek között különbséget tenni.
Sokan elfelejtik, hogy a sztereotípia lehet pozitív is.
A sztereotípia fenyegetése azonban már egy jóval komplexebb fogalom. Igazán élesen az intelligencia tesztek esetén mutatkozott meg. Néhány csoport ugyanis alárendeltebb szerepben van, mint más csoportok.
Egy kutatás szerint a feketék kevésbé intelligensnek érzik magukat, emiatt pedig valós tesztírásnál alacsonyabb pontszámot értek el. Érdekes csavar azonban, hogy ez csak akkor történt így, ha elmondták nekik, hogy most intelligencia tesztet töltenek ki. Ha nem tudták, hogy a teszt az intelligenciát méri, akkor ugyanolyan pontszámokat értek el, mint a kontrollcsoport.
Ezt 2007-ben is sikerült bebizonyítani, amikor egy kutatás bemutatta, hogy ha a nőknek elmondják egy matematikai feladat előtt, hogy a férfiak jobban teljesítenek ezekben a feladatokban, akkor a nők valóban rosszabbul fognak teljesíteni. Ugyanez igaz idősek esetén is: ha figyelmeztetik őket, hogy a korral együtt jár a kognitív képességek csökkenése, akkor valóban rosszabbul teljesítenek a memóriateszten.
Ezek a kutatások világítanak rá arra, hogy nem mindig azért vallunk kudarcot, mert nem vagyunk elég okosak, vagy nincsenek meg a szükséges képességeink. A csoportunkhoz, így a hozzánk társított sztereotípiák nagy szerepet játszanak abban, hogy hogyan teljesítünk egy-egy feladat során.
A miért pedig meglehetősen egyszerű – ha elmondják a feladat előtt a sztereotípiát, növekszik a stressz és a szorongás szintünk, és negatív gondolatok kavarognak a fejünkben. Az „úgysem tudom ezt megcsinálni”, „én ezt nem értem” gondolatok pedig sem a hangulatunknak, sem a feladat megoldásának nem kedveznek.
A sztereotípia azonban a sikerünk kulcsa is lehet – az ázsiai nők például jobban teljesítenek a matematikai teszteken, ha arra koncentrálnak, hogy ázsiaiak, nem pedig arra, hogy nők.
Hogyan kerekedjünk felül a sztereotípián?
Vajon a sztereotípiák azt is jelentik, hogy nem tudunk felülkerekedni rajtuk? Az azt jelentené, hogy mindannyian a csoportunkról alkotott vélemények és benyomások által vagyunk a végzet áldozatai? Folyamatosan meg kell felelnünk ezeknek a sztereotípiáknak? A szociális identitásunk lenne a végzetünk?
Van megoldás arra, hogy a sztereotípiák ne álljanak a siker útjában. Mindannyian különböző stratégiákat dolgoztunk ki arra, hogy felülkerekedjünk a sztereotípia okozta akadályokon. Az egyik stratégia a társas mobilitás, amely során egyénileg teszünk azért, hogy ne akadályozzon minket a csoportról alkotott sztereotípia.
Például, amikor extra sokat tanulunk, hogy magunk mögött hagyhassuk a sztereotípiát, vagy még keményebben dolgozunk, hogy elnyerjük a jutalmat. Ez egyéni döntés, és bár magát a sztereotípiát nem fogjuk magunk mögött hagyni, de segíthet a saját sikerünk elérésében.
Egy kissé eltérő stratégia a társas kreativitás, vagyis egy másik csoporthoz való tartozást tartunk szem előtt, így kissé eltávolodunk a hátrányos csoporttól. Ezt a stratégiát láthattuk az egyik fenti példában, amikor az ázsiai nők inkább azt emelik ki matematikai feladatok megoldásában, hogy ázsiaiak, nem azt, hogy nők.
Mindkét csoporthoz tartoznak, és a két sztereotípia (az ázsiaiak okosak, a nők rosszabbak matematikából) teljesen ellentmond egymásnak, így választhatnak, melyiknek szeretnének megfelelni.
Hasonló példa, amikor egy kutatásban a pszichológus hallgatóknak kellett magukat összehasonlítani a fizikusokkal és a dráma tagozatosokkal. Előbbiek esetében kreatívabbnak és művészibbnek mondták magukat, mint amikor a dráma tagozatosokkal hasonlították össze magukat. Sztereotípiáink tehát meglehetősen rugalmasak, és képesek vagyunk az egyik csoport hátrányából a másik csoport előnyeit előtérbe helyezni.
Harmadik alternatívaként pedig az aktív ellenállást választhatjuk. Ebben az esetben a csoporttagok közösen próbálják megváltoztatni a sztereotípiákat, mint amilyen egy tüntetés is. Erről szólt a feminizmus is, amely azóta is tart, és sikert sikerre halmoz, hiszen a nőknek már van szavazati joguk, dolgozhatnak, és közel ugyanannyit keresnek átlagosan, mint a férfiak.
A sztereotípiákból megtanulhatjuk, hogy nem kell, hogy a végzetünk legyen a csoport és sztereotípia, amibe tartozunk, és nem lehetünk annak áldozatai. A siker eléréséhez ki kell tudnunk törni a hozzánk és a csoportunkhoz kapcsolt sztereotípiákból. Ehhez azonban elsőként fel kell ismernünk, milyen sztereotípiákkal küzdünk, vagyis milyen csoporthoz tartozunk.
Az önbeteljesítő jóslat
Amikor a Pygmalion effektust elkezdték vizsgálni, már volt bizonyíték az önbeteljesítő jóslatok létezésére. A tanárok elvárása a diákok teljesítményére vonatkozóan már bizonyítottan hatással volt.
Ha egy gyereket elkönyvelnek a tanárok rossz tanulónak, akkor valószínűleg úgy is fog viselkedni, hiszen, ha nem úgy tenne, nem teljesítené az elvárást – még ha az negatív is. Azon diákok esetében pedig, akiknél nagyobbak voltak az elvárások, természetesen jobban is teljesítettek. Az önbeteljesítő jóslat tehát az, amikor úgy viselkedünk, ahogy elvárják tőlünk.
Miért fontos ez a siker szempontjából?
Ha a szüleink, tanáraink azt mondták nekünk, hogy csak bizonyos fokig lehetünk sikeresek, vagy rosszak vagyunk valamiben, akkor aszerint is fogunk teljesíteni. Amikor valakire azt mondják, hogy tehetséges valamiben, bizonyos területek az erősségei közé tartoznak, az egy eszköz a kezében, hiszen plusz erőforrásra tehet szert.
A pozitív dolgok címkézése jó hatással is lehet ránk, a negatív címkék pedig bizonyítottan rossz hatással vannak a teljesítményünkre. Gondoljunk csak azokra a depresszióval küzdő személyekre, akik miután betegségük diagnosztizálva lett, még jobban belesüllyedtek a depresszióba.
Gondolkodtál már azon valaha, hogy vannak-e a környezetedben olyan emberek, akik nem szeretnék, hogy sikeres legyél? Persze, a legtöbb esetben ez nem tudatos. Az olyan mondatok, mint „Miért nem jó neked az a munka, ami most van?”, „Miért szeretnél többet?”, „Gyerekként sem voltál olyan kiemelkedő, miért alkotnál most valami nagyot?” sajnos az önbeteljesítő jóslatot idézik elő.
A legkönnyebb, amit tehetünk, ha megpróbálunk nem hallgatni ezekre az emberekre, vagy, a fájdalmasabb módszer, ha nem ápoljuk velük tovább a kapcsolatot. Az, hogy mire vagyunk képesek, csakis tőlünk függ, így, ha olyan emberek vesznek körül, akik szerint bármire képesek vagyunk, akkor szárnyalhatunk csak igazán.
A szemléletváltás
Carol S. Dweck néhány évvel ezelőtt megjelent könyve, a Growth Mindset, vagyis magyarra fordítva a Szemléletváltás egy teljesen friss irányt mutatott a siker pszichológiájának kutatásában.
35 éven át tanulmányozta a sikeres és sikertelen embereket, és ezek alapján írta meg könyvét, amely a mai pszichológia 4 alapját összekötő hídként szolgál. A fejlődéslélektan, szociálpszichológia, személyiségpszichológia és az emberek saját magukról alkotott ismeretét köti össze.
A kutatása a szemléletünket, motivációnkat és önszabályozásunkat vizsgálta. Az eredmény pedig: tudatos és nem tudatos gondolataink irányítanak minket és hatnak ránk, és alapvető hitrendszerünk határozza meg azt, hogy milyen sikereket érünk el.
A fix szemléletmód
Mindez azonban nem újdonság, inkább az számít újnak, amit Dweck az önmagunkról alkotott szemléletmódként jegyzett fel. A fix szemlélet esetén úgy gondoljuk, hogy karakterünk, tulajdonságunk és képességeink adottak, és változtatni azokon nem tudunk.
Intelligenciánk adott, ezért próbáljuk elkerülni a nagy kihívásokat, mert úgy gondoljuk, túlnőnek rajtunk. Könnyen feladjuk, ha valami az útunkba áll, nem szeretjük a kritikát. Ezért végül kevesebbet érünk el, mint amennyit lehetne.
Vannak, akik intelligensek, és vannak, akik kevésbé – ez adott, és változtatni ezen nem tudunk. A cél, hogy a kudarcot mindenáron el tudjuk kerülni, hogy fenntarthassuk a látszatát annak, hogy okosak, intelligensek, ügyesek, megfelelően képzettek vagyunk.
Ha ebbe belegondolunk, a hétköznapi életből vett példákban is megjelenik ez: nem értünk a festéshez, ezért nem megyünk el a barátnőnkkel festeni, mert ott rögtön kiderülne, hogy nem a festés az erősségünk, kudarcélmény érne minket. Pedig lehet, hogy kedvünk viszont lenne a festéshez. Úgy gondoljuk, determinálva, eleve elrendeltetve van a sorsunk, és a képességeink, és így nincs hatalmunk felettük.
A növekedési szemléletmód
A másik oldalon pedig ott találjuk a növekvő szemléletet, vagy másnéven growth mindsetet. Az ilyen típusú személyiség keresi a kihívást, és akkor tud igazán alkotni, ha kihívással találja szemben magát. A képességeink, tudásunk, intelligenciánk nem adott és fix, hanem változtathatunk rajta, fejleszthetjük azt.
A kudarc nem azt bizonyítja, hogy nem vagyunk okosak, hanem hogy van hova fejlődni még azon a területen. Minél több erőt és energiát fektetünk valamibe, annál jobbak lehetünk benne, és erre mások sikerei inspirálnak és motiválnak. Később sikeresebbek lehetünk ezen tulajdonságaink miatt, és meghaladhatjuk mások és a saját elvárásainkat is. A szabad akarat és döntés érzése van előtérben.
A szemléletünk képességről-képességre változik, egyikben lehet fix, másikban pedig növekvő. Gondolhatod magadról azt, hogy matematikából nagyon rosszul teljesítesz és nem is fogsz jobban, míg tudod, hogy a futásban egyre jobb és jobb leszel – nem fogod elsőre lefutni a maratont. Azonban sok-sok gyakorlással fejlődsz, és idővel le fogod tudni futni azt a távot is.
A growth és a fix mindset két teljesen különböző szemlélet, amely a sorsunkat is befolyásolja
Ezek a hozzáállások egészen korán bevésődnek az elménkbe, és egész életedre hatással lesznek. Ha úgy gondolod, hogy fixed mindset jellemző rád, mert képességeid adottak, akkor nagy esély van rá, hogy nem fogod beteljesíteni az álmaidat.
A növekedési mindsettel rendelkezők viszont úgy gondolják, hogy a bennük rejlő potenciál végtelen, és nem látjuk valójában, hogy mire vagyunk képesek. Attól, hogy valamiben ma nem vagyunk jók, 1 év múlva még az erősségünkké válhat – mindehhez szorgalom és kitartás szükséges.
Láthatjuk azt is, hogy a szemléletmódunk akár a párválasztásunkra is hatással lehet: választhatunk olyan partnert, aki felmagasztal minket, ahelyett, hogy fejlődhetnénk mellette. Ez pedig a fix mindset egyik alapköve.
A legfőbb különbségek a két szemléletmód között
1. Az intelligencia eredete. A fix szemléletű emberek szerint örököljük intelligenciánkat, így vagy okosabbak vagyunk, vagy nem, és ennek mérésére kifejlesztett IQ tesztek tökéletesen megmutatják, ki intelligensebb, és ki nem. A growth mindsettel rendelkező emberek viszont úgy gondolják, hogy az intelligencia fejlődik és alakul. A tehetség maga is elérhető, és elegendő gyakorlással mi magunk is tehetségessé válunk.
2. A dicséret. A gyermekek folyamatos egekbe magasztalása nem biztos, hogy sikerre viszi őket. Inkább érdemes kialakítani bennük a tanulásra, fejlődésre való vágyat, és hogy kitartással, szorgalommal, jó stratégiával elérhetik a céljaikat. Ha folyamatosan dicsérjük őket, akkor az letöri a motivációjukat és a teljesítményüket.
Amikor mindannyian tisztában vagyunk azzal, milyen okos a gyermekünk, és ezt folyamatosan a tudtára adjuk, akkor egy idő után mindent kézenfekvőnek fog venni. Ha úgy gondolja, hogy neki nem kell tennie semmit a sikerért, mert ő alapvetően rendelkezik az összes képességgel a cél elérésére, akkor a teljesítménye is romlani fog.
3. A befektetett energia. Általában a fix szemlélettel rendelkező szülők azt mondják tehetséges gyermekeikről, hogy nagyon gyorsan tanulnak. Nem is jellemezhetnénk jobban a fix szemléletet: ha gyorsan tanulsz, akkor tehetséges vagy, ha több idő és szorgalom kell valaminek az elsajátításához, akkor nem vagy tehetséges.
A növekedési szemléletmód sajátossága, hogy nem a gyorsaság, sebesség és a tökéletesség számít, hanem a folyamat, hogy kitartóan és sok energiabefektetés árán egyre jobbak leszünk valamiben. A magas teljesítmény a nagyon hosszú időn át tartó plusz energiabefektetéssel érhető el, és a folyamatos gyakorlás jó dolog.
4. Kockázatvállalás és félelem a kudarctól. Ez a legfontosabb faktor a két szemlélet megkülönböztetésére. A fix mindsettel rendelkező emberek folyton attól tartanak, hogy ítélkeznek felettük és mások a teljesítményüket elemzi.
Amikor nem teljesítenek jól egy teszten, legyen az bármilyen terület, akkor arra a következtetésre jutnak, hogy ők nem jók benne. Amikor a munkában például visszalépést élnek át, akkor úgy érzik, ott is maradnak. Emiatt nem mernek kockázatot vállalni – hiszen mindig van mit veszíteniük. A másik oldalon pedig, a kudarcok valójában csak lehetőségek valami újnak az elsajátítására. Egy lehetőség arra, hogy fejlődhessünk.
Ezek miatt borítékolható, hogy a fix mindsettel rendelkező embereket a kudarctól való félelem vezérli, a growth mindsettel rendelkezőket pedig élteti a kockázatvállalás. Éppen ezért utóbbiak magasabb teljesítményre képesek, és idővel a karrierjük során is magasabb pozíciókba jutnak.
5. A lehetőség. A fix mindsettel rendelkezők számára a potenciál, a bennük rejlő képesség mérhető – csak tegyünk eléjük egy IQ tesztet, és már tudjuk is, ki milyen okos. A növekedési szemléletmóddal rendelkezők számára azonban a bennük rejlő potenciál láthatatlan, így mérhetetlen is, hiszen folyamatosan fejleszthetjük azt. A motivációnktól és a befektetett energiától függően állandó változásban van.
6. A szemléletek alakíthatósága. Szerencsére a szemléletünk változhat! Legnagyobb hatással szüleink és tanáraink vannak ránk: ha a tanár folyton aláássa a gyerek képességeit, azzal elveszíti a magabiztosságát, nem mer majd kihívások elé állni, így elsajátítja a fix szemléletet: „Én rossz vagyok matematikából, ezért nem is szeretnék ezen a területen elhelyezkedni.”
Azonban, ha tanáraink a fejlődésre motiválnak minket, akkor az lesz a célunk a legtöbb területen. Vannak területek, ahol annyira mélyen, szinte „kódolva” van bennünk ez a fix mindset, hogy sokkal nehezebb dolgozni rajta, mint más területeken.
7. A címkézés. Amikor a szülők és a tanárok is egyöntetűen azt állítják egy gyerekről, hogy „tehetséges”, „különleges”, akkor a végén a gyermek butábban viselkedik majd, rosszabbul teljesít, mint a többiek. Ilyenkor ugyanis a fix mindsetet erősítjük benne azaz, hogy nulla energiabefektetéssel is ugyanazt az eredményt fogja elérni – így tanulni sem fog.
Ugyanez igaz, ha a gyermekben azt erősítjük, hogy valamiben nem jó – nem fogja látni a benne rejlő potenciált, és hogy attól, hogy ma nem jó valamiben, holnap már jó lehet.
A szemléletmód, gondolkodásmód determinálja, hogy végül a motiváció és a teljesítmény hogyan alakul. Azok a gyerekek, akik növekvő szemléletmóddal rendelkeztek, motiváltabbak voltak a tanulásra, és arra, hogy több energiát fektessenek a matematika elsajátításába. Ebből következett, hogy túl is teljesítették a fix mindsettel rendelkező gyermekeket. (Blackwell, Trzesniewski and Dweck, 2007).
A growth mindsettel rendelkezők nagyobb teljesítményt és motivációt mutatnak a kutatások szerint.
Láthatod, hogy mindez összefügg az önbeteljesítő jóslattal, ahol pedig azt írtam, hogy lehetőleg ne címkézz semmit, sem pozitívan, sem negatívan. Dicsérni természetesen bárkit lehet, és elmondhatod a gyermekednek, ha úgy gondolod, tehetséges valamiben, de nem érdemes rendszeresen mondogatni neki, mert több kárt okozhat, mint hasznot.
Hogyan alakítsuk ki magunkban a növekedési szemléletmódot?
A növekedési szemléletmód sajátossága, hogy a kudarcaid nem te vagy – ha kudarc ér, nem az lesz a sorsod vagy a végzeted, hogy kudarcra vagy ítélve. Amikor kudarc ér minket, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem érünk semmit, nem tartunk sehol. Ezt kell megtanulnunk kezelni, és ezt a gondolatmenetet átalakítani.
Hidd el, számít az a plusz energia, amit beleteszel
Ahelyett, hogy arra gondolnál, hogy neked ez egyszerűen nem megy, van, amiben jó vagy, van, amiben kevésbé. Gondolj arra: ha gyakorolsz, sikerülni fog. Kezdd el valami olyannal, amihez mindig is kedved volt. Például, kezdj el járni zongora órára. Látni fogod, hogy már 10-20 óra alatt is hatalmas fejlődésen mész át.
Meg kell tanulnod a kudarcot lehetőségként megvizsgálni
Nem sikerült határidőre teljesíteni egy projektet? Mit rontottál el szerinted, hol volt a probléma? Mély önismeretet igényel, hogy ezt elkezd. Én például hajlamos vagyok halogatni. Borzasztó szokás, és valószínűleg mindannyiunkat érint.
De légy magaddal őszinte: tényleg nem volt elég az adott idő, vagy inkább te rontottál valahol, például, amikor inkább a szerda esti borozást választottad, vagy nem rakattad át a fodrászt a határidő utánra. Értékes órákat, akár fél napokat is veszíthettél. Sokszor tényleg mi vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei.
A „még nem” ereje
Amikor valami nem sikerül úgy, ahogy elterveztük, akkor rögtön arra gondolunk: na, ez sem sikerült, erre nem vagyok képes. Pedig a válasz valószínűleg az, hogy „még nem” sikerült. Miért?
Nézz végig a karriereden: valamikor te is voltál fiatal, érettségi után vagy épp az egyetemen gondolkodtál azon, hogyan fogsz állást találni. Hogyan fogod a választott szakmádhoz szükséges tudást és ismereteket elsajátítani? Most pedig, ott ülsz az íróasztal mögött, és évek óta a szakmádban dolgozol.
Gondoltad volna akkor, két vizsga között, hogy te erre is képes leszel? Kilátástalannak érezted a helyzetet, nem tudtad, mikor fogsz tudni elhelyezkedni, most pedig minden reggel bejársz a munkahelyedre és elvégzed azokat a feladatokat, amelyek sok évvel ezelőtt egy álomnak tűntek. Hogyan? Megtanultad, fejlődtél bennük. Akkor még nem voltál benne elég jó, most viszont már igen. Minden mással is ugyanígy működik.
Találd meg, ami motivál, és menj utána
Sokan beleszorulunk egy élethelyzetbe, karrierbe, munkába, mert már jól fizet, van benne sok év tapasztalatunk, félünk változtatni. Azonban lehetünk sikeresek, ha nem is szeretjük, amit csinálunk? Lehetünk. Szeretnénk sikeresek lenni abban, amit nem szeretnénk? Itt dől el mindenkinek egyéni szinten a válasz.
Vannak nagyon sikeres (vagyis nagy vagyonnal, rengeteg befektetéssel, több autóval, házzal rendelkező) emberek, akik abban lettek sikeresek, amit nem szeretnek. Felismerték, hogy ha ebben jók, akkor, ha eleget dolgoznak érte, lesz akkora sikerük benne, hogy utána már elindulhatnak azon az úton, ami viszont a szenvedélyük, mert adottak az anyagi feltételek.
Ha azonban inkább az önmegvalósítás a célod, akkor találd meg a motivátort, és készíts rá tervet. A terv azt tartalmazza, hogy 1-2-3 évig még a jelenlegi munkádban kell maradnod, és mellette tenned a szerelemprojektért? Tégy úgy!
A legfontosabb, hogy belső motivációt találj, ne külsőt, mint amilyen a pénz, díjak, elismerés, egy új ház. Ha azért teszel dolgokat, mert élvezed, van értelme számodra, vagy szereted a munkád gyümölcsét látni, akkor a belső motiváció hajt.
Tulajdonságok és karakterisztikák
Milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy sikeres ember? Bárhogyan is értelmezzük a sikert, ugyanaz a 6 tulajdonság elengedhetetlen hozzá, amiket szerencsére bármikor fejleszthetünk.
Nyitottság
Az új dolgokra való nyitottság kötelező. Legyen szó új élményekről, emberek megismeréséről, új megoldások kipróbálásról, a nyitottság a kulcs a sikerhez. Az intellektuális kíváncsiság kritikus elem. Gondolj csak bele: a technológiai fejlődést a kutatók folyamatos, csillapíthatatlan kíváncsisága vitte előre. Ez a kíváncsiság magába foglalja azt is, hogy megfigyelsz másokat, vagy eltanulsz új dolgokat.
A nyitottság nyitja meg az utat a fejlődés és a tanulás felé. Úgy gondolod, hogy te már mindent tudsz? Ezer éve bevált megoldásaid vannak az élet minden területére? Lehet, hogy ez áll a sikered útjában! Ha elzárod magad az új ötletektől, akkor limitálod a saját sikeredet – magadat hátráltatod. Ha elég erős vagy hogy hátra hagyd a meggyőződéseidet és a régi szokásaidat, utat adsz a sikernek.
Felismerni, beismerni, hogy valami nem működik jól, nagy bátorságra vall. De még nagyobb, ha emellett képes vagy változtatni is azon! Meghallgatni másokat, olvasni, tanulni, fejleszteni magadat a nyitottságunk növelését jelenti.
Locus of control, vagyis a kontroll helye
A kontroll érzése mindenkinek más, és olyan kérdéseket foglal magába, mint hogy mennyire vagyunk felelősek az életünkért, és mennyire irányítjuk az eseményeket. Amikor például valami óriási kihívással találod szembe magad, akkor úgy érzed, hogy nincs nagyon beleszólásod az események irányításába? Valami külső erő irányít téged és a sorsodat is?
A kontroll érzése az, hogy mit gondolunk, mennyire irányítjuk mi a velünk történteket (belső kontroll), vagy esetleg az események a mi hatókörünkön kívül történnek (külső kontroll). Ennek mérésére a pszichológiában már különböző tesztek léteznek, de gondolkodj el te is kicsit ezen.
A sikeres emberek úgy gondolják mindenért, életük alakulásáért főleg ők maguk felelősek, és ha hibáznak, azt is ők követték el. Nem az élet „bünteti őket”, hanem ők a hibásak. Ezáltal nem egy kiszolgáltatott áldozatként tekintenek magukra, aki semmiről sem tehet.
A siker kikövezett útján vállalnunk kell a felelősséget a jó dolgokért és a kudarcokért egyaránt. A hit, hiedelmeink, vallásunk fontos részei a személyiségünknek, de önmagunkban is hinnünk kell, ha sikeresek szeretnénk lenni. Mi magunk vagyunk a sorsunk kovácsa, és ha így gondoljuk, nagyobb az esélyünk a sikerre is.
A kontroll érzése lehet belső vagy külső, de inkább egy skálán helyezkedik el.
A lelkiismeretesség
A lelkiismeretesség fontos része személyiségünknek, ami arról is szól, hogy fegyelmezetten végezzük a feladatainkat. A lelkiismeretes munka, szorgalom, mind olyan erény, ami a siker felé hajt téged. Amikor valakitől azt hallod, hogy pillanatok alatt, kevés munkával meggazdagodott, akkor érdemes gyanakodni, hogy valami kétes ügyletek vannak a háttérben, vagy csak egy MLM-es céghez akar elcsábítani.
A vagyonépítés és a siker felé vezető út akár napi 14-16 óra munkával, szorgalommal és lelkiismerettel van kikövezve. Nem tudod megúszni a kemény befektetett munkát és energiát, ha sikeres akarsz lenni. A kemény munka fokmérője a siker – szoktuk mondani.
Plusz projektek, munkák elvállalása, amelyet a teljes munkaidős állásod mellett végzel. Ez lehet az előrelépés egyik eszköze. Ha úgy érzed, nem honorálják eléggé a munkádat a munkahelyeden, akkor váltani kell, tisztában lenni a piaci értékeddel, és nem engedni belőle. Mind egy irányba terel: lelkiismeretesen, szorgalmasan és kitartóan dolgozni kell a sikerért.
Pénzügyi tudatosság
Ismered azt a mondást, hogy a gazdagok a fogukhoz verik a garast, és hogy nem túl bőkezűek a borravaló adásában? És azt, hogy nem szeret semmire sem költeni, ezért van biztos sok pénze? Ez mind igaz, nem alaptalan megfogalmazások.
Az igazán gazdagok valójában spórolnak és takarékoskodnak. Nézd meg Mark Zuckerberget – nem érdekli a külcsín, pedig a legnagyobb social media birodalmat vezeti, még sincs több villája, jachtja – éli a hétköznapi életet.
A legtöbb gazdag embernek a pénzhez való viszonya semleges. Nem szeretik, nem utálják, eszközként tekintenek arra, ami a siker egyik fokmérője lehet. A pénz az csak pénz, amiből vagy van elég, vagy nincs. Nem cél, nem álom, csak egy eszköz. Ezzel az egyszerű személettel máris sokkal többet érsz, mintha görcsösen kergetnéd a pénzt.
A siker és a státusz a legfontosabb
A sikeres emberek egyszerűen szomjaznak arra, hogy elérjék, amit akarnak. Pszichológiai szükségletük az, hogy legyenek céljaik, és eléréséért mindent megtegyenek. Nem vesznek semmit félvállról, tudják, hogy nekik kell tenni azért, hogy megvalósuljon az, amit szeretnének. Semmit nem kapnak meg csak úgy, és nem is szeretnének „könnyen jött sikert”, hiszen az semmilyen szinten nem elégítené ki őket.
Ez a siker és státusz iránti vágy mindannyiunkban benne van, csak valakiben erősebben, valakiben kevésbé. Érdemes felkutatni, mert nem várhatunk örökké arra, hogy csak az ölünkbe pottyan a siker. Ahogy már írtam: mindenért keményen, szorgalmasan és lelkiismeretesen meg kell dolgozni.
Reziliencia
A rugalmasság fontos tulajdonság a siker érdekében. Ahhoz, hogy a hirtelen jött változásokhoz jól alkalmazkodj, vagy a legrosszabb helyzetből is felállhass, elengedhetetlen rugalmasnak lenni, és csak hagyni, hogy visszapattanjanak rólad a kudarcok.
Rengeteg történetet hallottunk már arról, hogy a sikeres emberek hány pofont kaptak, hány kudarcot éltek át, mielőtt beletanultak abba, amiben jók. Minden egyes kudarcélmény esetén képesek vagyunk azt érezni, hogy ez itt a vég, innen nincs tovább.
Kilátástalan és reménytelen jövőkép esetén is tovább kell mennünk. Sajnos itt adja fel a legtöbb ember. Nem is ők lesznek később sikeresek! Ahhoz, hogy azok lehessünk, ezredjére is fel kell állni, és újra meg kell próbálni. Ezeknek a kudarcoknak a feldolgozását, a valódi rugószerű visszapattanást hívjuk rezilienciának.
A rezilienciának 4 fajtája van: a pszichológiai, érzelmi, fizikai és a közösségi reziliencia. A pszichológiai azt mutatja meg, hogy mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni a hirtelen létrejött körülményekhez, milyen fejlettek a megküzdési módjaink, amelyek átlendítenek a nehézségeken. Az érzelmi reziliencia során azt nézzük meg, hogy mennyire vagyunk képesek stressz hatására kontrollálni érzelmeinket. Ismerjük magunkat, hogy miért érzünk úgy, ahogyan. A fizikai rezilienciához tartozik a kitartás, erő, és hogy milyen gyorsan tudunk meggyógyulni.
A közösségi reziliencia során egy közösség alkalmazkodóképességét értjük. Egy terrortámadás vagy a mostani járványhelyzet, esetleg egy tüntetés mutatja meg, hogy egy közösség békés, nyugodt vagy erőszakos ilyen stresszorok esetén. A rugalmasságunk nem csak ebben segíthet. Ha képesek vagyunk hirtelen alkalmazkodni, rugalmasan kezelni helyzeteket, döntéseket és mindemellett a „dobozon kívül” gondolkodunk, rögtön könnyebb lesz a helyzetünk.
Hamarabb hozunk meg döntéseket, hiszen a kudarcot a magunk javára fordíthatjuk. Mindig lehet belőle tanulni, visszanézni azt, mit és hogyan rontottunk el. Ezzel a fontos tulajdonsággal biztosan sokkal sikeresebbek lehetünk, mint mások.
Legfontosabb gondolatok
Nincs varázspirula, amit ha beveszel egykettőre sikeres leszel. Ha nem rendelkezel a megfelelő növekedési szemléletmóddal, és nem vagy nyitott, nem dolgozol keményen, akkor nem leszel sikeres.
Mindannyian képesek vagyunk arra, amit szeretnénk elérni, csak lehet, hogy még nem a jelenben. A siker pszichológiája rávilágít arra, hogy a sztereotípia hatással van a teljesítményünkre, de tehetünk ez ellen is. Gondoljunk arra, hogy ha több sztereotípia is igaz ránk, válasszuk ki az adott helyzetre a legelőnyösebbet.
Próbáljunk meg az olyan, minket negatívan megítélő, „lehúzó” emberektől távol maradni, akik szerint nem vagyunk képesek bizonyos dolgokra. Az önbeteljesítő jóslat, vagy a mások elvárásainak való megfelelés óriási hatással van teljesítményünkre.
Válasszunk magunk köré olyan embereket, akiknek pozitív elvárásai vannak felénk, és törekedjünk a growth mindset elsajátítására. A kudarcok lehetőségek, amelyekből tanulhatunk. Ha valamire ma nem vagyunk képesek, holnap már lehetünk.
Intelligenciánk, képzettségünk folyamatosan fejlődik, és mi magunk tehetünk kemény munkával azért, hogy egyre jobbak lehessünk. Próbálj meg nyitott lenni és úgy gondolni a pénzre, mint egy egyszerű eszközre, nem pedig egy célra.
A külső motiváció pedig sosem lesz olyan erős, mint a belső, amikor élvezzük, amit csinálunk – a szenvedély könnyen meghozhatja a sikert számodra.
Felhasznált irodalom
https://sci-hub.se/10.1038/scientificamericanmind0408-24
https://www.verywellmind.com/what-is-locus-of-control-2795434
https://www.brainpickings.org/2014/01/29/carol-dweck-mindset/
https://fs.blog/2015/03/carol-dweck-mindset/
https://www.edutopia.org/discussion/developing-growth-mindset-teachers-and-staff
https://portal.cornerstonesd.ca/group/yyd5jtk/documents/carol%20dweck%20growth%20mindsets.pdf
https://www.psychologytoday.com/us/blog/mind-over-money/201910/the-psychology-success
https://www.sciencedirect.com/topics/psychology/self-fulfilling-prophecy
https://www.researchgate.net/publication/259982143_The_Pygmalion_Effect_and_its_Mediating_Mechanisms
Kapcsolódó bejegyzések
Miért érzed magadat szegénynek?
Napjainkban minden arról szól, hogy a pénz mindenek felett áll. Az Instagram telis tele huszonévesekkel, akik bejárják a világot, miközben a sokadik ingatlanra tesznek szert. Sokan csak azért vállalnak egy munkát, amiben rosszul érzik magukat, mert jobban fizet, mint...
Hogyan leld örömödet az ünnepekben?
Az ünnepek közeledte két érzelmet válthat ki belőlünk a leggyakrabban: megkönnyebbülést, hiszen végre 1-2 hetes szünet vár ránk, vagy félelmet, hogy mennyi elintézni való még előttünk. Már novemberben megérkezett az összes dekoráció a boltokba, elindultak a...
Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!
Napjaink álhír halmazával nagyon nehéz felvenni a versenyt. Mit hihetünk el és mit nem? Hogyan mérjük fel valaminek az igazságtartalmát, ha képtelenség minden részletet megismerni és megérteni egy bonyolultabb kérdésben? Tájékozódunk jobbról és balról is, majd...
