A legtöbb ember kívánsága talán az lenne, hogy minél több pénz legyen a bankszámláján, mert úgy gondolják a pénz maga a boldogság. Megrögzötten hisszük, hogy a pénz boldogít, és ha abból rengeteg van, minden problémánk és gondunk megszűnik. Gondoljunk csak Aladdinra, aki szintén azt gondolta, csak akkor szerezheti meg a szultán lányának szívét, ha ő egy gazdag herceg lesz, így ezt is kívánta a dzsinntől.
Erre a berögzült gondolkodásmódra alapoz a szerencsejáték biznisz is, a kaszinók, a szórakoztatóipar a rengeteg vetélkedővel, valóságshowk, ahol mindig ugyanaz a tét: sok-sok pénz. Ezzel lehet motiválni, ha valakit előléptetünk, vagy a munkahelyen túlórára akarunk rávenni. Ha azt akarjuk, ne legyen neki probléma az éjszakai műszak vagy a hétvégi munkavégzés, a válasz: plusz pénz felajánlása.
Sosem elég, sosincs belőle túl sok. A világ leggazdagabbjainak akkora a vagyona, mint 4,6 milliárd embernek a legszegényebb rétegből, ami az össznépesség több, mint fele! Sokszor mindezt úgy érezhetjük, hogy nem igazságos (sokszor persze lehet tényleg nem is), biztosan nem tisztességes úton szerezték, és miért nem adnak belőle a rászorulóknak. Ha pedig adományoznak, miért nem adományoznak még többet?
A gazdagokról mindig azt fogjuk gondolni, hogy sikeresek, boldogok, szerencsések, biztosan „lopták” a vagyonukat, csak hogy ne térítsenek ki minket az igazságos világba vetett hitünkből. Vajon tényleg automatikusan boldogok is a gazdagok? Nem kell más a boldogságunkhoz csak sok pénz? Ennek fogunk utánajárni ebben a cikkben!
A boldogság megvehető?
Amikor veszünk magunknak valamit, megjutalmazzuk magunkat egy nehéz nap után, például egy régóta kiszemelt cipővel, nyakkendővel, vagy egy isteni, de drága vacsorával, boldognak érezzük magunkat. Legalábbis pár pillanatra biztosan. De vajon hosszabb távon is kitart ez a boldogságérzet? Gondold végig, hogy meddig okozott neked örömet az a legutóbbi dolog, amit megvettél magadnak.
Ha van elég sok pénzünk, akkor pedig szinte bármit megvehetünk magunknak, amit csak akarunk. A tárgyakban mért boldogság a kapitalizmus velejárója. A legtöbb dolgot nem tervezik már időtállóra. Gondoljunk csak a régi Nokia 3310-es telefonunkra, amely bár egy évtizede ott lapul a fiók mélyén, biztosan bekapcsolna.
Telefonunkat, autónkat, akár a kapcsolatainkat is képesek vagyunk az első felmerülő problémánál cserélni, javítás helyett. Az új mindig szebb, jobb, izgalmasabb, így természetesen boldoggá is tesz minket, gondolhatjuk. Az impulzív vásárlás azonban nem a megoldás a pénz elköltésére, se nem a boldogság megszerzésére!
Az impulzív vásárlás
Az impulzív vásárlás az, amikor „meglátod és megszereted”. Egy nem tervezett vásárlás, rövid döntéshozatali idővel, és a sürgető érzéssel, hogy az a termék neked márpedig kell. Valószínűleg nincs szükségünk a termékre, drága is, lehet, hogy van belőle már otthon másik 7 darab, de úgy érezzük, azonnal meg kell szereznünk. Szinte ellenállhatatlan a vágy, hogy megvegyük, és a legtöbb esetben valóban nem állunk ellen.
Nem meglepő módon az impulzív vásárlás évente 100+ milliárd dollárnyi forgalmat generál csak az Egyesült Államokban. Az internet megjelenésével pedig ez a szám folyamatosan nő, hiszen az emberek már az otthonuk kényelméből is vásárolhatnak. Egy amerikai lakos átlagosan 314 dollárt költ el havonta impulzívan, ami több, mint 100.000 forint jelenleg.
Egyes termékkategóriákban akár a vásárlások 80%-a impulzusvásárlás következménye
Egy 1997-es tanulmány szerint néhány termékkategóriában egészen a 80 százalékot is eléri az impulzív vásárlás aránya. A Whistl 2017-es felmérése szerint csak a britek 3,14 milliárd fontot költenek el havonta impulzívan, tehát „hirtelen felindulásból”. Az öt fő kategória pedig a következő: ruházkodás, étel-ital, otthoni kiegészítők, cípők és az ékszerek. Mielőtt ezekből a termékkategóriákból vásárolnál valamit, érdemes lesz feltenned magadnak a következő kérdést: Valóban szükségem van rá?
Miért vásárlunk impulzívan?
Kutatások szerint az impulzív vásárlókra jellemző, hogy érzelmileg jobban ragaszkodnak tárgyakhoz, kevésbé tudnak a saját gondolataikra reflektálni és azonnali kielégülést keresnek. Illetve, kevés figyelmet fordítanak a vásárlás okozta negatív következményekre. Például, nem marad pénzük a hó végére egy fontosabb, szükségesebb beruházásra, ha most megveszik a vágyuk tárgyát.
Számos kutatás arra is rávilágított, hogy az impulzív vásárlást nagyon sok tényező befolyásolhatja. A hangulatunk, az érzelmi állapotunk, az impulzivitás, mint tulajdonság jellemző-e ránk. De még az énképünk, és a korunk is befolyásolhatja.
Ma már azt is tudjuk, hogy pozitív hangulatban hajlamosabbak vagyunk impulzív vásárlásra, de ez rossz hangulatban is igen gyakran előfordul. A legnagyobb hatással a vásárlásra a társadalmi elfogadottság van. Ha úgy érezzük, most teljesen rendben van, ha impulzívan vásárolunk, akkor meg is tesszük, de ha úgy érezzük, hogy nem elfogadott, akkor nem vesszük meg. Ez a legnagyobb gátja az esztelen vásárlásnak, és ilyenkor képesek vagyunk ellenállni neki.
Amikor megveszed a kiszemelt tárgyat, akkor a sok felszabaduló boldogsághormon kárpótol azért, amiért pénzt költöttél. Sokszor azonban később jön egy nagy csapás: például a cipő, amit hirtelen felindulásból megvettél, gyönyörű, de fáj benne a lábad, és nem bírod hordani. Elteszed a polc tetejére, és ha ránézel, ugyanúgy látod, hogy milyen szép, és könnyen egyszerre fogsz örülni neki, és leszel bánatos, ideges, hogy kidobtál egy rakat pénzt egy olyan cipőre, amit még hordani se tudsz.
A hirtelen felindulásból vásárlók agya ugyanúgy reagál egy beszerző körút után, mint bármelyik más függőé, legyen szó szerhasználókról, szerencsejátékfüggőkről. Azonnali kielégülést tapasztalnak, miközben dopamin és endorfin (a boldogsághormonok) szabadulnak fel agyukban, és árasztják azt el.
Éppen emiatt gondolhatod azt, hogy ha valaki folyamatosan megveheti magának a legjobb és legdrágább dolgokat, akkor biztosan állandóan boldog! Teljesen logikusnak tűnik, hiszen ez azt jelentené, hogy agya egész nap egy boldogsághormon koktélban úszik – így ő maga is 3 méterrel a föld felett repkedhet. Ez azonban nem teljesen így van…
Az impulzív vásárlóknak mindenképp segítségre van szüksége, így a pszichoterápia, esetleges gyógyszeres terápia is szükséges lehet. Gyógyulás esetén már képes lesz felelős döntést hozni és kontrollálni a saját vágyait, gátolni az azonnali kielégülésre szomjazó viselkedését.
Státusz vagy pénz?
Amikor azt vizsgáljuk, hogy a pénz boldogságot ad, akkor lehetetlen nem feltenni a kérdést: nem lehet, hogy inkább a pénzzel járó társadalmi előnyök, társadalmi státusz az, ami boldoggá tesz?
Ha sok pénz kerül a birtokunkba, új, hozzánk hasonlóan gazdag embereket ismerhetünk meg, a társadalmi elitet. Hozzájuk sosem kerülhetnénk közel sehogy máshogy, csak a vagyonunkon keresztül. Amikor gazdag, megbecsült emberekkel látnak minket együtt, az jár egy bizonyos státusszal, és egy boldogságérzettel, amely során fontosabbnak és – végsősoron – különlegesebbnek érezzük magunkat.
Ahhoz, hogy lemérhessük, hogy a pénz vagy maga a szociális státusz ad-e nagyobb boldogságot, azt kell megfigyelni, hogy az általános élettel való elégedettségünk nő-e. A közgazdaságtani abszolút jövedelemhipotézis szerint a gazdagabb emberek boldogabbak, mint a szegényebbek, ami azt jelentené, hogy minél több pénzünk van, annál boldogabbak leszünk.
A valóságban a boldogság és a pénz közötti összefüggés alapvetően alacsony, de elmondhatjuk, hogy minél alacsonyabb az átlagjövedelem egy országban, annál nagyobb az összefüggés köztük. Tehát, egy svéd, egy magyar és egy thai ember másként éli meg a pénz és a boldogság közötti kapcsolatot.
Egy 86 ezer fős kutatás szerint a pénzzel járó státusz magasabb élettel való elégedettséget feltételez, míg az abszolút jövedelemhipotézist nem tudták bizonyítani. Az emberek ráadásul szeretnek inkább a státuszban fölöttük állóhoz hasonlítani. Ha megnő a jövedelmünk, az önmagában nem segít minket hozzá a nagyobb boldogsághoz. Az ahhoz kapcsolódó társadalmi státusz, rang is szükséges ahhoz, hogy boldogabbak és elégedettebbek legyünk az életünkkel.
A pénz elég a boldogsághoz?
Bár a Beatles is megénekelte már, hogy pénzen nem vehető boldogság, sem szerelem, mégis talán most sikerült bebizonyítani ennek az ellenkezőjét.
A közgazdasági Nobel – díjnyertes páros, Daniel Kahneman és Angus Deaton 2010-ben egy 450 ezer fős amerikai kutatásban bebizonyították az ellenkezőjét. A résztvevők igenis megnevezték a megnövekedett bevételüket, vagyis a több pénzt az érzelmi jóllétük okaként. Mindössze azonban akkori 75 ezer dollár, vagyis mai árfolyamon 90 ezer dollár éves bevételig, ezután pedig meredeken zuhanni vagy stagnálni kezdett a boldogság index.
A kutatáshoz használt eszközök egyik része azt mérte, hogy az előző naphoz képest mennyit javult az életminőségük a pénz miatt. Ezeket pozitív és negatív csoportokba szedték, és kielemezték. A másik kérdés szerint pedig az életüket kellett számba venni, hogy összességében milyennek gondolják az életüket. Ez utóbbi valóban növekedett a pénz összegével együtt.
A 90 ezer dolláros éves bevétel után viszont már nem volt valódi hatása a plusz pénznek az élettel való elégedettségre. Az alacsony bevétel alacsony élettel való elégedettséget és érzelmi jóllétet jelent, a sok pénz azonban mindössze elégedettebb életet eredményez, de boldogságot nem.
Ennek ellenére egy másik kutatás, Matthew Killingsworth vezetésével arra jutott, hogy 80 ezer dollár felett is lehet mérni a boldogság növekedését, igaz, csak kisebb mértékben. Ehhez egy boldogságmérő applikációt fejlesztett, amely már közel 33 400 felhasználóval rendelkezik, és jelenleg bárki letöltheti, ha szeretné segíteni a kutatást.
Az élettel való elégedettség és a mindennapos érzelmi jóllét összefüggése a bevétellel
Matthew Killingsworth vezetésével arra jutottak a kutatók, hogy 80 ezer dollár felett is lehet mérni a boldogság növekedését. Mind az élettel való elégedettség, mind a mindennapos érzelmi jóllét folyamatosan növekszik, ahogy egyre több pénz áll az emberek rendelkezésére.
Mit vásárolunk a pénz segítségével?
A szakértőknek több feltételezése is van, hogy miért érezhetjük magunkat boldogabbnak, ha több pénzünk van a bankszámlánkon.
- Megnövekedett kényelem
Ha van pénzünk, akkor olyan dolgokra költhetjük azt, amelyek megnövelik a komfortérzetünket, ezáltal megszabadítanak minket bizonyos szenvedésektől. A kutatásban is a magasabb bevétel együtt járt az alacsony mindennapi negatív érzésekkel, úgy mint a szorongás, düh, félelem.
- Kontroll
A pénz által érzett kontroll, miszerint mi irányítjuk a sorsunkat, így nem érhetnek akkora váratlan szerencsétlenségek, amelyeket ne tudnánk megjavítani vagy megoldani, hiszen van rá pénzünk. A kutatásban résztvevők 74%-nál volt kimutatható a kontroll érzete, ahogy növekedett a bevételük.
- A pénz igenis számít
Nem minden résztvevőnek volt fontos a pénz, de akinek igen, ott az észlelt jóllét jelentősen növekedett. Azok, akik számára nem érték a pénz, kevesebb bevétellel is boldogabbak voltak, akiknek viszont számít a pénz, azok a magasabb jövedelemmel voltak boldogabbak.
Mire költünk a boldogság nevében?
Bár a kutatások jelenleg nem elég meggyőzőek, hogy a pénz boldogít-e, egy ennél talán még érdekesebb kérdés, hogy ha igen, akkor mire költsünk? Ugyanaz a hatás várható-e el, ha cipőkre vagy laptopokra költünk, mintha egy autót vagy házat vásárolunk?
Az alapszükségleteinket, mint a tető a fejünk fölött, egészségesek legyünk és jusson ételre-italra, ki kell tudnunk elégíteni, hogy boldogok lehessünk. Ha ezekkel rendelkezünk, akkor az már általában a személyiségünkön, érdeklődési körünkön múlik, hogy mit veszünk a pénzünkön. Van, aki az önfejlesztésére költ évente többszázezer forintot, van, aki az autójára, van aki pedig inkább utazgat ugyanakkora pénzösszegből.
Vannak kutatások, amelyek szerint, ha elköltöd a pénzedet, tedd úgy, hogy mindazt élményekre vagy másokra költöd. Ezek szerint az élmények és az emberek fontosabbak mindenki számára, mint a tárgyak. Egy 2014-es vizsgálat szerint az élmények boldogabbá tesznek minket, mivel elősegítik a társas kapcsolatainkat, és nem tudjuk azokat máséhoz hasonlítani.
2000 millenniál, vagyis 1985 és 2000 között született személyek bevonásával is az az eredmény született, hogy 78%-uk inkább élményekre költ, mint tárgyakra. Ennek ellenére más szakértők azt állítják, ha valakinek valami teljesen más a fontos, akkor annak megvásárlása fog boldogságot okozni. Ha olyan tárgyakat vásárolunk, ami a hobbinkhoz vagy érdeklődési körünkhöz tartozik, akkor az is boldoggá tehet minket.
Az Y-generáció tagjainak 78%-a inkább élményekre költ, mintsem tárgyakra
A zenészek például szívesen költenek új és jobb hangszerekre, amelyek egyre drágábbak, a festők minél nagyobb ecset-, és színkészletre. Ami közel áll a szívünkhöz, arra nem érdemes sajnálni a pénzt, ha megtehetjük, hogy költsünk rá. Fontos, hogy felmérd, mi az, amit megengedhetsz magadnak és mi az, amit nem. Egy hitelből vásárolt új gitár ugyanakkora örömöt és szorongást is vihet az életedbe.
Több pénz, több probléma?
Közgazdasági és pszichológus szakértők szerint a több pénz több problémát is okoz. Ahogy nőnek bevételeink, úgy nőnek kiadásaink is. Amikor több pénzünk van, hirtelen olyan dolgokra is költünk, amik előtte eszünkbe sem jutottak – a rendszeres éttermezés, vagy a folyamatos szépségszalonba járás drága mulatság. Nem meglepő módon ezért hiába lenne kétszer annyi pénzed, mint a múlt hónapban, könnyen úgy érezheted, nincs is elég. Emiatt pedig hirtelen oda lehet a boldogságod.
Valódi pénzügyi tanácsadások alkalmával rengeteg olyan ügyféllel találkozom, akik sikeresen növelték a keresetüket, de semmivel nem tudnak többet megtakarítani, befektetni, nint előtte. Ez azért is lehet, mert nagyon gyorsan és könnyen hozzászokunk a magasabb keresethez, és a több pénz elköltéséhez.
Ezt a jelenséget az életszínvonal elinflálásának nevezzük. Azért, hogy te ezt elkerülhesd, javaslom, hogy minden egyes keresetnövekedés esetén maximum az adott összeg 50%-val növeld a költéseidet. A másik 50%-ot pedig fordítsd a megtakarításaid növelésére. Így egyszerre tudod növelni a jóllétedet, és az anyagi biztonságodat is.
A pénz és munka
A pénzen vett boldogság egyik fontos tényezője az is, hogy mennyi munka árán szerezted meg azt a pénzt. Ha a sok pénz oka, hogy heti 80 órát dolgozol, akkor egyrészt fizikailag képtelen leszel elkölteni azt, másrészt számodra az értéke is nőni fog a megszerzett pénznek. Ha nincs időd eljárni sehova, mert állandóan dolgozol, akkor nem tudod elkölteni sem.
Nem véletlen az a mondás, hogy „könnyen jött könnyen ment”. A legtöbb ember, ha nyer a lottón, hamar elkölti a nyereményt és visszakerül ugyanoda, vagy még mélyebbre csúszik. Márpedig két okból is: egyrészt, nem tudja, hogy kell bánni a sok pénzzel, másrészt mert nem dolgozott meg azért a pénzért.
A nyereményt képesek vagyunk úgy kezelni, mint egy könnyen jött dolgot, ami, ha ilyen könnyen jött, bármikor máskor is ugyanilyen könnyen jöhet. Ha nem dolgozunk meg érte, akkor nincs értéke a számunkra, szinte „égeti a pénz a kezünket”.
Amikor olyan munkánk van, ami sok pénzzel jár ugyan, de a munka maga számunkra élvezhetetlen, akkor hajlamosak vagyunk túlkompenzálni és szintén sokat, gyorsan költeni, hiszen másban keressük a „kielégülést”. A „megérdemeljük” hozzáállás szintén ronthat a hosszútávú boldogságunkon. Bár a vásárlás rövidtávon boldoggá tehet, lehet, hogy utána már azt érezzük, nincs elég pénzünk, ami nagyon gyorsan boldogtalanná tesz majd minket.
Attól még, hogy sok pénz folyik be a bankszámlánkra egy nem szeretett munka során, nem teszi a munkát élvezhetővé. Ilyenkor érdemes elgondolkodni a tovább lépésen, ugyanis az élettel való elégedettségünket és a mindennapi érzelmeinket is negatívan befolyásolja a munka, amit nem kedvelünk. Ez akár kapcsolatainkat is megviselheti, hiszen, ha állandóan panaszkodunk róla barátainknak, és folyton rosszkedvűek vagyunk, nem feltétlenül akarják majd hosszútávon fenntartani a kapcsolatot velünk.
Általánosságban elmondható, hogy annyi pénz elegendő és hoz számunkra boldogságot, amely fedezi a mindennapi kiadásainkat, alapvető szükségleteinket és kiélhetjük személyiségünket általa.
Minél több a pénz, annál többet akarunk belőle?
Általánosságban elmondható, hogy minél több a pénzünk, annál többet akarunk belőle. Ördögi spirál ez, amelyet talán már mindannyian éreztünk. Nemhogy boldogságot nem hoz a sok pénz, de általános szorongást és félelmet is okozhat.
Az általános elméletek szerint sosem vagyunk igazán elégedettek. Mindig azt hisszük, ha ennyi és ennyi pénzünk lesz, akkor boldogok leszünk, amikor pedig tényleg a kezünkben van, a nagy katarzis elmarad. De miért nem tesz boldogabbá a sok pénz?
Túlbecsüljük azt a boldogságot, amit kaphatunk a több pénz megléte által. Általában véve rugalmasak és alkalmazkodóak vagyunk, ami jól jött az ősembereknek, ebben az esetben viszont ez kevésbé hasznos. A sok pénz meglétét hamar meg lehet szokni, és bár talán az első Lamborghini még izgalmasan és felbecsülhetetlenek hat, a negyedik már csak megszokás kérdése.
Az első begyorsítja a szívedet és olyan boldognak érezheted magad, mint még soha, ám ha az újdonság varázsa elillan, rögtön jönnek a kétségek. Ha újra át akarod élni ugyanazt az érzést, akkor magasabbra kell tenned a lécet a következő megvásárolt dologgal.
A sok pénz stresszhez is vezethet. A nyomás, hogy elveszítheted, elvehetik tőled a pénzed, vagy hogy megveheted végre az óriási családi házat messze a várostól… majd autózhatsz naponta órákat is, hogy beérj a munkahelyedre a távoli házadtól. Ülsz a dugóban, a vadiúj autóban, de nem biztos, hogy ki tudod használni annak minden extráját…
Ezek mellett pedig folyton másokhoz hasonlítgatjuk magunkat. Ha a szomszéd a Karib-szigetekre viszi a családját nyaralni, akkor mi a Bahama-szigetekre. Mindig a minket körülvevőkkel fogjuk magunkat hasonlítgatni, és ez sajnos nem visz előre minket, ez nem okoz boldogságot, mindössze frusztrációt. Törekedj arra, hogy megtaláld azokat a dolgokat, amik téged boldoggá tesznek és ne azt nézd, hogy kinek éppen mije van. Lehet őt azt teszi boldoggá, neked pedig nem túl sok örömet okozna. Arra költs, amibe te leleled örömedet!
Összefoglalás
A kutatások között még mindig nem egyértelmű az eredmény, hogy a sok pénz boldogsághoz vezet-e vagy sem. Nem mehetünk el amellett, hogy az elegendő pénz mennyiége az, amelynél kielégítheted az alapvető igényeidet és az érdeklődési körödnek, hobbidnak is tudsz belőle áldozni.
A pénz megléte fontos, mert kényelmet és biztonságot adhat, hiszen nem kell folyton szoronganunk azon, hogy valami nagy és váratlan kiadás ér minket. Emellett a kontroll érzetét is megadja, hiszen így a saját életünket úgy élhetjük, ahogy szeretnénk, nem érezzük magunkat kiszolgáltatottnak.
A boldogságunk mértéke függ attól, hogy mire költjük a pénzünket. Az impulzív vásárlás sosem jó irány, amelynek jele, ha többet költesz, mint amennyit keresel, és úszol az adósságokban. Ha inkább élményekre költöd a megszerzett vagyont, nem pedig tárgyakra, akkor jól döntesz, hiszen az ember boldogságának kulcsa a többi ember, az emberi kapcsolataink.
Társas, szociális lények vagyunk, így ha élményeinket megoszthatjuk másokkal, akkor biztosan jól érezzük magunkat. Emellett az élményeinket senki nem veheti el tőlünk, és azokat biztosan nem tudjuk hasonlítgatni másokéval. A pénzben leginkább a társadalmi státusz, ami vonz minket, mert hiába a sok pénz, ha az azzal járó elismerést és rangot nem kapjuk meg.
A bankszámlánkra befolyó pénz növekedésével nő az élettel való elégedettségünk és az általános jóllétünk, életszínvonalunk is. Viszont sajnos minél többet keresünk, valószínűleg annál többet is költünk. Így egyre több minden kerül majd az „alapszükségleteink” kategóriába, egyre több mindenre lesz szükségünk ahhoz, hogy boldogok legyünk.
Ne felejtsd: Az újonnan vásárolt dolgok csak átmeneti, rövidtávú örömöt adhatnak. A boldogságot pénzen nem lehet megvenni, de megajándékozni magadat és másokat élményekkel, tapasztalatokkal és a komfort érzésével, egészen közel áll hozzá!
Források
https://www.verywellmind.com/difference-between-compulsive-and-impulsive-shopping-22336
https://www.insider.com/can-money-buy-happiness
https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/0956797610362671
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1057740802702325
https://www.prnewswire.com/news-releases/americans-have-increased-their-impulse-spending-by-14-in-2022-compared-to-2021-according-to-annual-survey-commissioned-by-slickdeals-301551014.html
https://time.com/collection/guide-to-happiness/4856954/can-money-buy-you-happiness/
https://www.visualcapitalist.com/chart-money-can-buy-happiness-after-all/
https://www.whistl.co.uk/news/brits-spend-over-3-billion-on-impulse-buys-every-month
Kapcsolódó bejegyzések
Miért érzed magadat szegénynek?
Napjainkban minden arról szól, hogy a pénz mindenek felett áll. Az Instagram telis tele huszonévesekkel, akik bejárják a világot, miközben a sokadik ingatlanra tesznek szert. Sokan csak azért vállalnak egy munkát, amiben rosszul érzik magukat, mert jobban fizet, mint...
Hogyan leld örömödet az ünnepekben?
Az ünnepek közeledte két érzelmet válthat ki belőlünk a leggyakrabban: megkönnyebbülést, hiszen végre 1-2 hetes szünet vár ránk, vagy félelmet, hogy mennyi elintézni való még előttünk. Már novemberben megérkezett az összes dekoráció a boltokba, elindultak a...
Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!
Napjaink álhír halmazával nagyon nehéz felvenni a versenyt. Mit hihetünk el és mit nem? Hogyan mérjük fel valaminek az igazságtartalmát, ha képtelenség minden részletet megismerni és megérteni egy bonyolultabb kérdésben? Tájékozódunk jobbról és balról is, majd...
