Oldal kiválasztása

Szeretnél gyorsabban, és könnyebben megoldani különböző problémákat? Ebben a kreativitás fog segíteni!

Lehet, hogy nem gondolod magad túl kreatívnak. Sőt, talán jelenleg tényleg nem is tartozik az erősségeid közé a kreativitás. Azonban egyre több tudományos kutatás azt sugallja, hogy bárki képes legalább egy kicsit kreatívabbá válni a jelenlegi képességeihez képest. Tehát ne csüggedj, mert ebben a cikkben számos módszert olvashatsz, amiknek hatására sokkal kreatívabban leszel az életben.

Akár megbabonáz téged Vincent van Gogh A csillagos éjszaka című festménye, vagy Albert Einstein elméletei ejtenek csodálatba téged a téridőről, akár nem, valószínűleg akkor is egyetértesz abban, hogy mindkét alkotás az észbontó kreativitás eredménye.

Ezáltal akár kimondhatjuk, hogy többek között a képzelet segítségével fejlődik az emberiség, mivel így tágítja a világunkat, valamint új ötleteket, találmányokat és felfedezéseket hoz számunkra.

Persze jogosan vetődik fel benned a kérdés, hogy miért van ekkora különbség az emberekben a kreativitás terén? Ki, és hogyan tudja képezni magát arra, hogy jobb ötletei legyenek? Azért is van számos különböző magyarázat erre, mivel még a tudományt is megosztja a kreativitás kérdése.

Mindennek ellenére azonban a tudományos kutatások egyre növekvő száma mindenféleképpen azt sugallja, hogy kivétel nélkül bárki képes arra, hogy a kreativitása túlszárnyalja a jelenlegi szintjét. Tehát, ha valaki azt mondja neked, hogy vagy kreatívnak születsz, vagy sosem leszel az, semmiképpen ne hidd el neki.

Mit nevezünk kreativitásnak?

A kreativitás tulajdonképpen a fejedben megfogant új ötletek valósággá változtatása. A kreativitás jellemzői közé tartozik például, hogy képes vagy valamilyen más módon felfogni a világot, mint mások. Meglátsz olyan eseményeket, formákat az életben, amit nem mindenki, vagy akár képes vagy megtalálni a kapcsolatot a látszólag egyáltalán nem összepasszoló jelenségek között.

Azt mondják, hogy a kreativitás alapvetően két folyamatot foglal magában. Az egyik a gondolkodás, a másik pedig az ezt követő termelés, megvalósítás. Vagyis, ha támadnak jó ötleteid, de nem cselekszel, akkor inkább ötletesnek mondhatod magad, mintsem kreatívnak.

Mit gondol erről Robert E. Franken?

A Human Motivation című művében Franken a következőképpen vélekedik a kreativitásról.

A kreativitás szerinte az a hajlam, amely olyan ötleteket, alternatívákat, esetleg lehetőségeket generál, amik hasznosak lehetnek a felmerülő problémák megoldásában, a másokkal való kommunikációban, és nem utolsó sorban pedig az önmagunk és mások szórakoztatásában.

Három okot ír le, amiért az embereket motiválja a kreativitás:

  1. Újszerű, változatos és komplex stimuláció szükségessége
  2. Ötletek és értékek közlésének a szükségessége
  3. Problémák megoldásának a szükségessége.

Ahhoz pedig, hogy kreatív legyél, képesnek kell lenned újszerű módon, illetve más szemszögből szemlélni a világ dolgait. Többek között tudnod kell új lehetőségeket vagy alternatívákat generálni.

A kreativitás tesztjei azonban nem csak az alternatívák számát mérik, amelyeket az emberek előállítanak, hanem ezen alternatívák egyediségét is. Az alternatívák létrehozásának, vagy a dolgok egyedülálló szemszögből való vizsgálásnak képessége nem a változás által következik be.

Kapcsolódik ugyanis a gondolkodás más, alapvetőbb tulajdonságaihoz is. Ilyen például a rugalmasság, a kétértelműség, vagy a kiszámíthatatlanság toleranciája, és az eddig ismeretlen dolgok élvezete is.

Csíkszentmihályi Mihály gondolatai

Csíkszentmihályi Mihály, pszichológus, a Kreativitás: a flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája című könyvében fejtette ki, hogy szerinte mit is jelent a kreativitás.

A „kreativitás” általános alkalmazásának módjai:

  1. Olyan személyek, akik szokatlan gondolatokat fejeznek ki, illetve akik érdekesek és ösztönzők.
  2. Olyan emberek, akik újszerű és eredeti módon tapasztalják meg a világot. Ezek az emberek olyan egyének, akiknek észlelése friss, éleslátóak, és olyan fontos felfedezéseket képesek tenni, amelyeket csak ők tudnak.
  3. Azok a személyek, akik valamilyen módon megváltoztatják a kultúránkat. Mivel eredményeik nyilvánosak, nyilvánvaló, hogy könnyebb róluk írni is.(pl.: Leonardo da Vinci, Edison, Picasso, Einstein…)

A kreativitás rendszerezése:

  1. a kreatív terület, amely magába a kultúrába fészkelődik, tehát egy adott társadalom, vagy akár az egész emberiség által képviselt szimbolikus tudás (pl.: képzőművészet)
  2. maga a mező, amely magában foglalja a tartomány összes szereplőjét (pl.: művészetkritikusok, múzeumok kurátorai, művészettanárok…)
  3. majd az a személy, akinek az adott tartomány szimbólumaival kapcsolatban (pl.: zene, üzlet, matematika…) új ötlete támad, és ezt az újdonságot a megfelelő mező kiválasztásával elhelyezi az érintett tartományban.

A kreativitás tehát Csíkszentmihályi szerint minden olyan cselekedet, ötlet vagy termék, amely megváltoztat egy meglévő területet, tárgykört, vagy újjá alakít egyet. Leginkább pedig az számít, hogy az általa előállított, kitalált újdonságot elfogadják-e az adott tartományban.

A kreatív személyek jellemzői:

  1. Nagyon sok energiájuk van, de gyakran csendesek és sokat pihennek is.
  2. Általában okosak, ugyanakkor a naivitásukról is híresek,.
  3. Gyakran képviselik a játékosság és a fegyelem, valamint a felelősség és a felelőtlenség kombinációját.
  4. Figyelemre méltó emberek, és büszkék magukra.
  5. A képzelet és a fantázia, valamint a földhözragadtság között ingadoznak.
  6. A legtöbb kreatív ember rajong a munkájáért, mégis rendkívül objektív tud lenni iránta.

Robert W. Weisberg gondolatai

Weisberg a Beyond the Myth of Genius című művében számolt be a kreativitás fogalmáról, jelentéséről.

Ő azt mondja, hogy a kreativitás olyan termékre utal, ami valamilyen új értéket teremtett. Ilyen például a repülőgép. Az egy kreatív találmány. A kreativitás szó arra a személyre is utalhat, aki valamilyen művet készít, mint például Picasso. Ő kreatív ember volt. A kreativitás maga tehát tulajdonképpen az említett művek készítésének képességére utal.

Mindazok, akik a kreativitást tanulják, egyetértenek abban, hogy ahhoz, hogy valami kreatív legyen, nem elég, ha újszerű. Értékkel kell rendelkeznie, vagy a helyzet kognitív igényeinek kell megfelelnie.

Mind mondanak mások a kreativitásról?

„A kreativitás kombinatorikus erő: az arra való képességünk, hogy kiaknázzuk a „belső” erőforrásainkat, – tudás, betekintés, információ, inspiráció és az elménket feltöltő összes töredék – amelyet az évek során felhalmoztunk pusztán a jelenlétünk és az életünk számára, és rendkívüli módon kombináljuk őket. ” – Maria Popova, Brainpickings

„A kreativitás az a folyamat, amikor valami újat hozunk létre. A kreativitás szenvedélyt és elkötelezettséget igényel. Felhívja a figyelmünket arra, ami korábban rejtve volt, és új életre mutat. A tapasztalat a fokozott tudatosság: az extázis. ” – Rollo May, Az alkotás bátorsága

„Egy termék akkor kreatív, ha újszerű és tökéletes. Egy új termék eredeti, nem kiszámítható. Minél jobb a koncepció, és minél jobban ösztönzi az alkotót a további munkára és ötletekre, annál inkább kreatív a termék. ”—Sternberg és Lubart, Dacolva a tömeggel

„Az elme nem egy kitöltendő edény, hanem egy tűz, amelyet meg kell gyújtani. ”- Plutarchos

„A kreativitás provokációval, feltárással és kockázatvállalással jár. A kreativitás magában foglalja a „gondolati kísérleteket”. Nem lehet előre megmondani, hogy a kísérlet hogyan alakul…”- Edward de Bono, Hat gondolkodó kalap

„Ha az ötlet eleinte nem abszurd, akkor nincs remény.”- Albert Einstein

11 meglepő tény a kreativitásról, a kreatív elméről

A kreativitás tehát egy összetett fogalom. A tudomány sem hagyja figyelmen kívül ezt a képességet, mivel sokan sokféleképpen magyarázzák ennek kialakulását, valamint a definícióját is. Azonban a kreatív embereknek lehetnek különös szokásaik, amelyek közös bennük. Ezeket az érdekes tényeket mutatom most be neked.

1. A traumák előidézik a kreativitásodat

Frida Kahlo, John Lennon, Paul McCartney, Truman Capote, Robin Williams, Jerry Garcia. A modern történelem legismertebb alakjai közé sorolható kreatív elméinek egy közös vonása van: valamilyen súlyos veszteséget vagy traumát (gyakran egy szülő vagy más szeretett ember halálát) tapasztalták meg, amelyek hatással voltak a művészeti törekvéseikre.

Ez persze nem véletlen. A pszichológusok ezt a jelenséget „poszttraumás növekedésnek” hívják. Amikor ugyanis egy komoly veszteség ér minket, az agyunk gyakran új kreatív lehetőségeket fedez fel életünk „újjáépítése” folyamatának részeként. Különösen igaz ez akkor, ha a nézőpontunk, a prioritásunk, és a dolgoktól való véleményünk, gondolkodásunk megváltozik.

A poszttraumás növekedést több száz tudományos tanulmány is alátámasztja, köztük a Journal of Traumatic Stress 2004-es tanulmánya, amely kimutatta, hogy a túlélők 70%-a valamilyen pozitív pszichológiai változást tapasztalt az őt ért traumatikus élmény után.

2. A kreatív típusú emberek általában természetesebben motiváltak

Míg bizonyos személyiségjegyek, például a tapasztalatokra való nyitottság, a kitartás és az önhatékonyság szorosan kapcsolódnak a kreativitáshoz, a belső motiváció nagy szerepet játszik a kreatív képességek meglétében, kialakulásában.

3. A megfelelési kényszer megöli a kreativitást

A dühös tizenéves énednek igaza volt. A konformitás nyoma olyan motivációs típusokat vált ki, amelyek nem kompatibilisek a kreatív folyamattal. Az ilyen nyomásra nagyon fogékony emberek hajlamosak bizonyos személyiségjegyekre, amelyek károsak a kreatív gondolkodásra.

4. A kreatív emberek tovább élnek

Nyitottságuk miatt a kreatív emberek tovább élnek, sőt minél tovább él valaki, annál kreatívabbá is válik. A hosszú élettartam egyik legfontosabb szempontja, illetve oka az az, hogy a kreatív emberek hogyan reagálnak a stresszre. Ők gyakran az akadályokat inkább leküzdendő feladatnak tekintik, mintsem olyan akadálynak, amit nem tudnak átugrani, esetleg megoldani.

5. A kreatív emberek nagyobb valószínűséggel tisztességtelenek

Egy tanulmány kimutatta, hogy a kreativitás megléte egy emberben, gyakran ösztönzi őt az etikátlan viselkedésre. Ez leginkább abból származik, hogy a kreativitást ők maguk is egy különleges képességnek tartják, ajándékként kezelik, ami miatt maguk szerint ők kiváltságos emberek.

Erre megoldás lehet a kreativitás felfogása másképp: egy olyan eszközként, amit alapvetően mindenki képes használni. Más tanulmányok szerint azonban a tisztességtelen cselekedetek abból fakadnak a kreatív embereknél, hogy az etikát, a szabályokat is másképpen látják, másképpen kezelik.

6. Az „éjszakai baglyok” általában kreatívabbak

Az, hogy az „éjszakai bagoly” típusú emberek általában művész lelkek, bizonyos tényeken alapszik. Az esti órákban aktívabb emberek ugyanis hajlamosak arra, hogy divergens gondolkodási stratégiákat alkalmazzanak, mint azok, akik inkább reggel tudnak jobban gondolkodni.

7. A kreatív emberek általában függetlenek és törekvők

A kreatív emberek személyiségjegyei közé tartozik gyakran az önzőség, mintsem az, hogy megosszák a saját dolgaikat másokkal. Ez párkapcsolati problémákat is eredményezhet náluk, ezért gyakran függetlenek, önállóak a munkájuk terén a viszont a munkaszeretetük révén igencsak törekvőnek számítanak.

8. A kreativitás számos kognitív jellemzőből áll

Ezen tulajdonságok magukban foglalják a gondolkodás gördülékenységét, rugalmasságát és eredetiségét. Továbbá ide tartozhat az érzékenység a problémákra, és az ismeretek átalakításának képessége.

9. A memória fontos szerepet játszik a kreatív gondolkodásban

Amint azt tanulmányok is bizonyítják, amikor valamilyen új ötlet kitalálására adunk parancsot az agyunknak, az azonnal támpontot keres: a múltra irányít minket. A jövőbeni helyzeteket olyan részletek hozzák létre, amelyeket már megjegyeztünk a korábbi eseményekből, történésekből. Az erős epizodikus emlékezetünk tehát hasznos lehet a kreatív gondolkodásban.

10. Az intelligencia is jelentősen befolyásolja

Az emlékezet kreatív gondolkodás szempontjából betöltött fontosságához kapcsolódva, az intelligencia is egy magasabb rendű kognitív folyamat, amely segít megérteni a kreativitást, mint konstrukciót. Így azt mondhatjuk, hogy az intelligencia is nagy mértékben befolyásolja a kreativitást.

11. A szeretet is jó hatással van a kreativitásra

A szeretet, és különösen a hosszútávú kapcsolatok, fokozzák a kreativitást. Bár a kreatív elmék hajlamosak küzdeni a kapcsolatokkal, gyakran egyedülállók, a hosszútávú elkötelezettségre való összpontosítás mégis fokozza gondolkodást, és a kreativitást. A romantikus szerelem ugyanis segíthet nyíltabban gondolkozni, és máshogy látni a világot.

12 tudományos tipp, hogy kreatívabb legyél

A kreativitás tehát nem csak született képesség kérdése, hanem tanulható és fejleszthető is. Ahhoz, hogy te is kreatívabban tudd megoldani a feladataidat, és más szemszögből is meg tudd vizsgálni a világot, tudományosan alátámasztott módszereket mutatok most be neked.

#1 Zuhanyozz!

Az emberek 72%-ának a zuhany alatt támadnak kreatív ötletei. Ezt persze már hallhattad is akár, de ne hidd, hogy csak közhely. Meztelenül állni a forró vízfolyás alatt, és csak hagyni, hogy elkalandozzon az elméd, mindenféleképpen jót tesz a kreativitásodnak.

A reggeli zuhany az abszolút elszigetelésből adódóan egyértelműen egy kiváló inkubátor a kreatív ötletekhez. A Kaufman által végzett 2014-es tanulmányban a válaszadók 72% -a, szerte a világon arról számolt be, hogy valamilyen új ötletük támad a zuhany alatt.

#2 Álmodozz!

Persze érthető, ha nem akarsz túl messzire sodródni mentálisan például egy fontos értekezlet közepén ülve, de mégis fontos megemlíteni, hogy az ábrándozásnak váratlan pozitív előnyei lehetnek a kreativitás szempontjából.

Bár tény, hogy corgi kölyökkutyákkal teli pattogó kastélykertről fantáziálva, vagy esetleg a nyári vakáció ismételt mentális átélésével az íróasztalnál nem biztos, hogy nagyon produktívnak tűnsz majd. Ennek ellenére, valójában rengeteg minden történik akkor az agyadban, amikor a gondolataid ezerfele cikáznak.

Az álmodozásról szóló tanulmány szerint ezek a pillanatok egyfajta mentális inkubációs időszakot nyújtanak, ami fokozza a kreatív gondolkodást, a hosszútávú tervezést, és az öntudatot. A pszichológusok ugyanis évtizedek óta tanulmányozzák a „pozitív-konstruktív ábrándozás” fogalmát. Ezzel kapcsolatban felfedezték, hogy az elme vándorlása létfontosságú a képzelet és a kreatív gondolkodás szempontjából.

#3 Aludj eleget!

Egy-egy gyors szundikálás itt-ott, nagyban növeli az emberek képességét a problémamegoldásra. A kreativitás, ahogy Steve Jobs fogalmazott, „csak összekapcsolja a dolgokat”, az alvás pedig hídként működik, hogy számtalan ötletet hozzon össze.

#4 Légy nyitott!

Ha még kreatívabbá szeretnél válni, akkor érdemes nyitottnak lenned a különböző társadalmi csoportok felé. Egy tanulmány szerint, azok az emberek, akik több társadalmi csoportba is beletartoznak, nagyobb kognitív rugalmasságot mutattak egy kreatív feladat megoldása során.

Ebből következik, hogy a sokszínű közösségi háló fokozza a kreativitást. Bebizonyították, hogy a barátok, és más szociális kapcsolatok révén fejlődik a kreativitásunk. Az ötletáramláshoz leginkább az adott tudástípusok előnyeinek kihasználása lehet a legjobb módszer. A multikulturális társadalmi kör részeként tehát sokkal kreatívabbak lehetünk.

Az alábbi tanulmányból azt is megtudhatjuk, hogy a szabad és könnyű elmét tanúsító emberek mutatták a kreatív tevékenység legmagasabb arányát, különösképpen a fantázia és az esztétikai tapasztalatok szerint. Tehát légy nyitott, mert az nagyban segít a kreativitásod növelésében!

#5 Csak pozitívan!

Egy tanulmány alapján kiderítették, hogy a boldogság és a motiváció megléte valóban a legmagasabb szintű kreativitást hozza ki az emberből. A szomorúságnak semleges hatása volt a kreativitást tekintve, azonban a szorongás és a félelem a legkevesebb kreativitást eredményezte.

A boldogságról részletesen itt olvashatsz: Hogyan legyél boldog? A boldogság 12 egyszerű titka

#6 Ne legyél dühös!

A dühös kreatív emberek sokkal gyorsabban kiégnek. A dühös és szomorú egyének kreatív hajlamát mérő tesztben a kreativitás képessége gyorsabban csökkent azoknál, akik hajlamosak a forrófejűségre. Kezdetben a kreativitás magasabb szintjét mérték náluk, de a harag végső soron kimerítette a kreatív erőforrásaikat, ami a fejlődés csökkenéséhez vezetett.

A kiégésről bővebben itt olvashatsz: Kiégés: Hogyan alakul ki, és mit tehetsz ellene?

#7 Ne stresszelj!

Persze nem meglepő, de fontos megjegyezni, hogy a stressz árt a kreativitásnak. Míg a stressz egy bizonyos fokig akár motiváló is lehet, a túl sok és gyakori lelki terhelés viszont gátolja a kreativitást. A tanulmány szerint a nyugodt vizsgakörnyezetben lévő résztvevők jobban teljesítettek a vizsgálat során, mint azok, akik többet stresszeltek.

#8 Nézd meg alaposan az Apple logót!

Gondolom, te sem sejtetted, hogy egy kép megnézése elindíthatja a kreatív gondolkodást. Ebben a tanulmányban konkrétan azt tesztelte Gavan Fitzsimons, a Duke Egyetem professzora, hogy az asszociációval terhelt képek nézése hatással lehetnek-e a kreatív gondolkodásra.

Konkrétan azt tesztelték, hogy az Apple vagy az IBM logója volt-e nagyobb hatással a résztvevőkre. A kiválasztott alanyoknak csupán csak nézniük kellett a logókat. Ezután pedig arra kérték őket, hogy az eléjük rakott téglákat használják fel annyiféleképpen, amennyiszer csak tudják. A kutatók azt találták, hogy az Apple logóját néző személyek lényegesen jobban teljesítettek az ötletgenerálásban, mint az IBM-es csoport.

#9 Sportolj, de ne bármikor!

David Blanchette és kollégái a Rhode Island Főiskolán úgy találták, hogy csupán egy 30 perces aerob edzés is növeli a képességünket a problémák kreatív megoldására. Sőt, az edzés hatása a kreativitásunkra akár két órán keresztül is fennmarad, miután befejeztük a testmozgást.

Vagyis, ha munka után szoktál edzeni, lehet, hogy érdemes lenne átütemezned a testmozgást akár reggelre, akár az ebédszünetbe beszorítva, így sokkal kreatívabb lehetsz a nap folyamán.

#10 Melegíts be, de utasítások nélkül!

Ahogyan edzeni sem kezdesz el bemelegítés nélkül, a kutatások szerint nem szabad kipróbálni a kreatív problémamegoldást sem anélkül, hogy először a megfelelő gondolkodásmódba kerülnél. A Journal of Marketing folyóiratban megjelent kutatást összehasonlította az emberek kreatív problémamegoldó képességeit, miután különböző módon játszottak a LEGO-val.

Az egyik csoportnak egy meghatározott építményt kellett összeraknia, a másiknak pedig egy teljesen saját alkotás felépítése volt a feladata. Akiknek követniük kellett az utasításokat, és meg kellett oldaniuk egy jól körülhatárolt problémát, azok egy későbbi kreatív feladatban lényegesen rosszabbul teljesítettek, mint azok, akik szabadon építkeztek.

Tehát ne csak a bemelegítésre szánj időt, mielőtt belemélyednél egy nehéz probléma megoldásába, hanem arról is fontos meggyőződnöd, hogy a kreatív projektet megelőző feladatok strukturálatlanok legyenek.

#11 Kapj be pár falatot!

A kreatív gondolkodás sikere azon múlik, hogy végsősoron jó döntéseket eredményez-e. A legjobb döntések meghozatala márpedig a kutatók szerint nem üres gyomorral történik. Az éhség ugyanis sokkal impulzívabb döntéshozatalra kényszeríthet minket.

Tehát, mielőtt meghoznál egy fontos döntést arról, hogy melyik ötleteddel haladj tovább, és melyiket hagyd magad mögött egyelőre, fogj például egy szendvicset, és egyél belőle pár falatot. Így kevésbé impulzívan, és –ideális esetben – kreatívabban tudsz majd gondolkodni.

#12 Igyál egy kis alkoholt!

Na persze azt azért még erős túlzással sem tudnám tanácsolni, hogy a most bemutatott kutatásra támaszkodj, és rendszeresen fogyassz alkoholt, egy tanulmány mégis érdekes eredményt mutat.

A kutatók ugyanis azt találták, hogy azok a csoportok, akik az ötletelésük előtt alkoholt fogyasztottak, jobb és kreatívabb ötletekkel álltak elő, mint a teljesen józan csoportok. Anthony Rivas, a Medical Daily munkatársa szerint ugyanis „a túl erősen koncentráló résztvevők néha blokkolják a problémamegoldáshoz szükséges kreatív folyamatokat.

Alapvetően tehát előfordulhat, hogy a saját jó ötleteid útjába állsz, és egy-két pohár bor segíthet az agyad megnyugtatásában. Persze ez csupán mindaddig lesz igaz, amíg ezt nem viszed túlzásba és nem válik rendszeressé. A hangulatod javítására természetesen vannak más módszerek is. Ide kattintva megismerheted őket: 15 tudományosan bizonyított módszer a hangulatod javítására

Összefoglalás

Attól függetlenül, hogy jelenleg még nem gondolod magad túl kreatívnak, a későbbiekben még válhatsz azzá. Nyilván te is látod, hogy az emberek között igen nagy különbségek vannak a kreativitás terén, de ennek számos oka lehet.

Az egyik ilyen ok az, hogy sokan, akik nem a születésüktől fogva vannak megáldva a kreativitás képességével, nem is tesznek azért, hogy ez másképp legyen. Arra pedig számos tudományos magyarázatot találsz, hogy ki, és hogyan tudja fejleszteni magát e téren.

Egy viszont biztos: mindenki, a neki megfelelő módszer megtalálásával képes kreatívabbá válni.

Éppen ezért számos tudományos kutatással alátámasztott módszert ismerhettél meg ebből a cikkből, melyeket alkalmazva mind a munkád során, mind pedig a magánéletedben ügyesebben oldhatod meg a problémáidat, feladataidat.

Miután megtaláltad azt, amelyik neked beválik, építsd be az életedbe, és törekedj a kreativitásod fejlesztésére.

Te hogyan szoktad előhívni a kreativitásodat? Írd meg kommentben!

Felhasznált irodalom

Kapcsolódó bejegyzések

Miért érzed magadat szegénynek?

Miért érzed magadat szegénynek?

Napjainkban minden arról szól, hogy a pénz mindenek felett áll. Az Instagram telis tele huszonévesekkel, akik bejárják a világot, miközben a sokadik ingatlanra tesznek szert. Sokan csak azért vállalnak egy munkát, amiben rosszul érzik magukat, mert jobban fizet, mint...

Hogyan leld örömödet az ünnepekben?

Hogyan leld örömödet az ünnepekben?

Az ünnepek közeledte két érzelmet válthat ki belőlünk a leggyakrabban: megkönnyebbülést, hiszen végre 1-2 hetes szünet vár ránk, vagy félelmet, hogy mennyi elintézni való még előttünk. Már novemberben megérkezett az összes dekoráció a boltokba, elindultak a...

Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!

Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!

Napjaink álhír halmazával nagyon nehéz felvenni a versenyt. Mit hihetünk el és mit nem? Hogyan mérjük fel valaminek az igazságtartalmát, ha képtelenség minden részletet megismerni és megérteni egy bonyolultabb kérdésben? Tájékozódunk jobbról és balról is, majd...