Sokan szeretnének nagyon magas IQ-t, vagyis intelligencia hányadost, hiszen úgy gondolják, akkor nagyon okosnak, egyenesen zseninek számítanak. A zsenik túlmisztifikációját a sorozatokban szereplő karakterek tovább éltetik, még ha sokszor az autizmus spektrumzavarral élőkhöz is teszik őket hasonlatossá.
Azt azonban kevesen tudják, hogy pontosan mit is jelent az intelligencia, hogyan, milyen tesztek segítségével lehet megbízhatóan mérni, és hány fajtája is van. Cikkünkben körbejárjuk az összes lehetséges intelligencia fajtát, bemutatjuk a MENSA csoportot és a bekerülési feltételeket, ha valaki úgy látja, az ő IQ szintje bizony megérdemli az elismerést. Emellett bemutatunk néhány tippet, amivel fejleszthető akár már egészen pici kortól az intelligenciánk!
Hogyan mérjük az intelligencia szintet?
Az IQ-t, mint fogalmat 1912-ben William Stern vezette be. Az elképzelése az volt, hogy valahogyan mérni kellene a valód életkor és a mentális kor (vagyis, hogy mire képes a gyermek) közötti eltérést. A fejlődés ugyanis nem egyenletes, és egy 6 hónapos lemaradás teljesen mást jelent 4 évesen, mint 10 évesen. Ennek eredményeképpen létrehozta a mentális hányados fogalmát. Terman pedig ennek az osztásnak az eredményét megszorozta százzal, így kapta az IQ hányadosát.
Mindez azt jelenti, ha valaki 10 éves, és a mentális kora is 10 éves, akkor az IQ szintje 100, tehát átlagos az intelligenciája. Ha azonban a mentális kora magasabb, mint a valós, akkor az IQ szintje is magasabb lesz, vagyis intelligensebb, mint a kortársai, és mint az várható lenne a korában.
Az intelligencia teszt abban segít, hogy egy specifikus teszten másokhoz képest milyen magas pontszámot értél el. Általános vélekedés, hogy az intelligencia tesztek átlagos eredménye 100, és a megoldók 68%-a 85 és 115 között teljesít. A kitöltők eredményének 95%-a 70 és 130 közé esik, és mindössze a népesség 2%-a teljesít 130-on felül – ők rendelkeznek nagyon magas IQ szinttel. A 70 alattiak pedig általában valamilyen szellemi lemaradással vagy tanulási nehézséggel küzdenek.
Az intelligencia tesztek kidolgozása a világháborúk idején óriási fejlődésen mentek át. Készült gyermekek és felnőttek számára is megbízható változat, valamint egyre több nyelven megjelent. Ahány teszt, annyiféle eredmény, például a Weschler és a Stanford – Binet teszteken már 110 felett is kiemelkedően magasnak számít az IQ szint.
Emellett az is fontos a számok értelmezésében, hogy milyen környezetben nőtt fel valaki. Egy 100-as szint olyasvalakinek, aki szegénységben és oktatás nélkül nőtt fel, kimagasló eredménynek számíthat. Magyarként pedig, ha angol nyelvű tesztet végzünk, szintén egy átlagosnak ható eredmény valójában a magas intelligenciaszintet mutatja, hiszen nem anyanyelvünkön végeztük a tesztet. Emellett a teszthelyzetek miatti szorongás, izgulás is befolyásolhatja az eredményeket.
Velünk született az intelligencia?
Az egész történelem folyamán vitáztak a szakértők arról, hogy az intelligencia egy biztos, stabil tulajdonságunk-e. Ennek kutatásához külön nevelt egypetéjű ikreket használtak, és az intelligencia tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy öröklődik az intelligenciaszint, hiszen hasonlóak voltak az értékeik.
Az örökbefogadott gyerekeknek pedig sokkal inkább a vérszerinti szüleikhez volt hasonló az IQ hányadosuk, mintsem a nevelőszülőkéhez – akkor is, ha már csecsemőkoruktól fogva ők nevelték. Robert Plomin pszichológus szerint pedig minél idősebb valaki, annál inkább a genetikai tényezők a meghatározóak az intelligencia szintjében.
Az intelligenciaszint növelése szintén egy mindenkit érdeklő téma. James Flynn politológus bebizonyította, hogy a magáról elnevezett Flynn-hatás értelmében határozottan nőtt az IQ szint az 1920-as évekhez képest. Nagymamáink IQ szintje már akár 70 alatt is lehet, vagyis szellemileg visszamaradottnak számítanának. Ennek eredményeképp viszont felmerül a kérdés, hogy akkor Newton vagy Arisztotelész értéke már mínusz előjelű?
Flynn szerint nem a nagyon magas IQ-val rendelkezőkből van több, hanem az átlagos tartomány alsó fele (80 körüli) nőtt sokat. A legmagasabb növekedés a nem verbális teszteken látható, a legalacsonyabb pedig az iskolai készségeket mérő teszteken.
A lehetséges magyarázatok szerint egyre jobban hozzászokunk a tesztekhez, amikor adott idő alatt kell feladatokat megoldani. Az iskola széleskörű elterjedése, hogy egyre több időt töltünk el az oktatásban, valamint a jobb táplálkozás is mind lehetséges oknak tűnik.
Hány típusa van az intelligenciának?
A klasszikus vélekedés szerint két különböző intelligenciánk van: a kristályos és a folyékony. Előbbibe tartozik a számolás, tények, képességek, amelyek segítenek az életben, utóbbiba, ahogy nevéből is sejthetjük, a rugalmas gondolkodás és az érvelés, problémamegoldó képesség.
A folyékony intelligencia egyre inkább csökken a kor előre haladtával, azonban a kristályos intelligencia egész felnőttkorunkban nő! Cattel és Horn elmélete szerint e két típus különböző képességeket rejt magában, amelyek kommunikálnak egymással és együtt dolgoznak, valamint ezek együttese adja a személy intelligenciáját.
A folyékony intelligencia
A folyékony intelligencia segítségével absztrakt, elvont fogalmakkal tudunk dolgozni, valamint ez segít minket a problémamegoldásban. Ez a képesség független attól, hogy mennyit tanulunk, mennyit járunk iskolába, vagy miket tapasztalunk. Kirakó kirakásában, problémamegoldó stratégiák kitalálásában segít minket.
A kristályos intelligencia
A kristályos intelligencia az előzetes tudásból és tapasztalatokból áll. Éppen ezért minél több mindent megélünk, több új dolgot elsajátítunk, annál jobban nő. A szókincs tesztek például tökéletes példái a kristályos intelligenciának.
A folyékony intelligenciánk a mindennapi életünk hasznos része, rugalmasságunkat, tanulási képességünket jelenti. A kristályos intelligencia pedig előzetes tudásunk és tapasztalataink felhasználását foglalja magába.
Egy matematikai teszt esetén is mindkét intelligencia fajtára szükségünk van. A folyékony intelligencia segít a probléma megoldás kitalálásában, vagyis, hogy hogyan oldjuk meg a matematikai problémát, a kristályos intelligencia pedig segít, hogy pontosan milyen képletet, módszert használjunk. A kettő tehát folyton együtt dolgozik, és szükségesek ahhoz, hogy a mindennapi akadályokon túl legyünk.
Sőt, a legújabb kutatások szerint maga a kreativitás is egyenértékű az intelligenciával, főképp a kristályos intelligenciával. Jelenleg sem tudni, hogy a kettő között csak átfedés van, vagy egymásnak megfeleltethetőek teljes mértékben.
Intelligencia tesztek Magyarországon
Általában intelligencia teszteket az oktatásban, interjún, de legfőképp a kognitív pszichológia kutatási területén használunk. Fontos azonban tudni, hogy intelligencia teszteket nem használhat akárni, csak is végzett pszichológus értékelheti az eredményeket! Ha tehát állásinterjún a HR-es megkér, hogy az egyik legismertebb IQ tesztet, a Raven-t töltsd ki, akkor nem biztos, hogy szakember fogja kiértékelni az eredményeket, így ne érintsen rosszul, ha rossz eredményt „kapsz”.
A hiteles tesztek folyamatos fejlesztés alatt állnak, azonban nem elérhetőek a laikusak számára, így amennyiben letölteni szeretnél ilyen tesztet, biztos lehetsz benne, hogy nem lesz hivatalos. Az online elérhető, főleg ingyenes tesztek ugyanis fals eredményeket adnak, így ezek kitöltését inkább kerüld!
Ha egy kissé hitelesebb IQ tesztet szeretnél kitölteni, akkor mindenképp a hivatalos MENSA oldalán találhatót töltsd ki. Bár még ez sem számít a kutatók által is validált tesztnek, de már megbízhatóbb, mint bármely másik, ingyen hozzáférhető online teszt. A Mensa oldalán találhatsz próbatesztet, viszont a valódit személyesen, tőlük kell kérni és ott helyben kell kitölteni regisztrációt követően. Ha gyermeked intelligencia szintjét szeretnéd mérni, akkor pedig a helyi Nevelési Tanácsadót keresd fel.
Mi a legmagasabb intelligenciaszint?
Elméletben nincs felső határa az intelligenciaszintnek, de jelenleg a legmagasabbal egy matematikus, Terence Tao rendelkezik, akinek 220-230 körüli az intelligenciaszintje. Ezt mi el sem tudjuk képzelni! Tao 7 évesen kezdett középiskolába járni, 16 évesen már diplomázott, és 21 évesen szerezte meg a doktori címet. Albert Einsteinnek és Steven Hawkingnak 160 körüli IQ-t tulajdonítanak, de ezekről sajnos nincsen hivatalos adat. Érdemes azonban fenntartással kezelni ezeket a híreket, hiszen nem biztos, hogy hiteles tesztekkel mérték ezeket a kiemelkedő intelligencia hányadosokat.
A kiemelkedő IQ hányadossal rendelkező embereket tömörítő szervezetet MENSA-nak hívják. A népesség mindössze 2%-a rendelkezik 130 feletti IQ számmal. A csatlakozók száma ma 145 000 körüli, több, mint 100 országból, ehhez pedig az szükséges, hogy elvégezd náluk a tesztet.
Mi jellemző ezekre az emberekre, vagy mi bennük a közös? A MENSA állítása szerint semmi. Az átlagemberek számára a magas IQ-val rendelkezők biztosan kutatók és orvosok, pedig a MENSA bebizonyította, hogy ez csak sztereotípia. Az életkor 2 és 100 között van, de a tagok nagyrésze 20 és 60 év közötti. Vannak professzorok, kutatók, Nobel-díjas kutatók, többdiplomás szakemberek, de taxisofőrök, katonák, futárok és mezőgazdaságban dolgozók is!
Az újfajta intelligencia kérdései
Abból kiindulva, hogy az általános intelligenciatesztek nem tudják mérni tudásunk más aspektusait, újabb intelligencia elméletek jöttek létre. A Harvard egyik pszichológusa, Howard Gardner szerint nem kevesebb, mint 7 intelligenciát különböztethetünk meg egymástól!
Ahhoz, hogy egy ember összes készségét, képességét és tehetségét feltérképezhessük, Gardner szerint nem csak intellektuális kapacitást kell vizsgálnunk. Olyan egyéb intelligenciák is léteznek, mint a zenei, nyelvi, vizuális-térbeli, mozgási, logikai-matematikai, interperszonális és metakognitív. A legtöbben ráadásul nemcsak egy területen érhetnek el kiemelkedő pontszámokat, hanem több területen is!
Gardner szerint 7 intelligencia típus létezik, amelyek a zenei, nyelvi, vizuális-térbeli, mozgási, logikai-matematikai, interperszonális és metakognitív.
Gardner elméletének kritikája szerint azonban ezek az intelligenciák inkább személyiségjegyek és képességek, mintsem valódi intelligencia részek, ennek ellenére azonban a legtöbb tanár szereti használni ezt az elméletet.
Erre alapozva a mai pedagógiában már nem lehet egy gyereket, aki nem teljesít jól matekból, rögtön bukásra elkönyvelni, hiszen lehet, hogy a zenében viszont óriási tehetség. Ennek korai felismerése, és ezirányú útmutatása már elérhetővé teszi számára a sikert, valamint életutat jelölhet ki neki. Megtapasztalhatja a sikert, és kompenzálhatja a más területeken szenvedett kudarcaiért.
#1 A vizuális-térbeli intelligencia
Ennek esetén az emberek könnyen tájékozódnak, akár térképen, akár fejben, miközben kiemelkedőek a kirakósokban is. Szeretnek festeni, rajzolni, hamar felismerik a mintákat, könnyen értelmeznek diagrammokat és szeretnek írni és olvasni. Számukra a művészeti pályák vagy a mérnöki pálya lehet ideális választás.
#2 A nyelvi intelligencia
A magas nyelvi intelligenciával rendelkezők jól írnak és beszélnek, könnyen megjegyeznek információkat. Érthetően magyaráznak, humort használnak egy történet elmeséléséhez és ügyes szónokok. A jogi, újságírói/írói, tanári pálya lehet vonzó számukra.
#3 A logikai-matematikai intelligencia
Bonyolult és meggyőző érvelési technikával, gyors mintafelismeréssel és analitikus szemléletmóddal rendelkeznek. Szeretik a kutatásokat, bonyolult problémákat és műveleteket is képesek megoldani, miközben rajonganak az elvont ötletekért! A könyvelés, programozó, mérnök és matematikus pályák lehetnek ideálisak számukra!
#4 A mozgásos intelligencia
#5 A zenei intelligencia
Nevéből adódóan a sémákban, mintákban való gondolkodás és a hangok, ritmika szeretete a rájuk jellemző. Könnyen emlékeznek dalokra és dallamokra, szeretnek énekelni, hangszereken játszani és tehetségük is van hozzá. Bármilyen zenével foglalkozó pálya ideális lehet számukra, legyen az zeneszerző, énektanár vagy karmester.
#6 Interperszonális intelligencia
Másokkal való kapcsolódás, érzelmeik kontrollja, magas empátia, az érzelmek, motiváció megértése a rájuk jellemző. Jól kommunikálnak, értik a nonverbális kommunikációt, pozitív kapcsolatot alakítanak ki másokkal, könnyen ismerkednek, csoportos konfliktus esetén ők azok, akik feloldják azt. A tanácsadás, pszichológia, sales, politika, filozófia lehet számukra vonzó pályafutás.
#7 Metakognitív intelligencia
Talán ez a legnehezebben meghatározható intelligencia típus mind közül, pedig nem ritka. A magas metakognitív intelligenciával rendelkezők számára a saját érzelmeik, motivációk megélése, a folyamatos önmonitorozás, másokkal való kapcsolatépítés, álmodozás jellemző rájuk. Ez akár az introvertáltszemélyiség leírása is lehetne. Ezért a filozófia, író, különböző elméleti tudományokkal vagy kísérleti tudományokkal foglalkozó terület lehet ideális számukra.
Az utóbbi években azonban egy újabb, naturalista intelligencia csatlakozott a már említett héthez, amelyet a természetkedvelőkkel azonosíthatunk. Ezek az emberek szeretnek a természetben lenni, kíváncsiak rá és felfedezik azt, szeretnek gondoskodni és folyamatosan tanulnak más fajokról. A kertészek, biológusok, mezőgazdasági szakemberek általában ebben az intelligencia fajtában rendelkeznek kiemelkedő eredményekkel.
Hogyan növeljük az intelligenciát?
Az intelligencia növelése milliókat foglalkoztató kérdés, és bár jelentősen nem lehet befolyásolni, hiszen genetikailag kódolt, 1-2 ponttal növelheted!
1. Memóriajátékok
A memóriajátékok a legtöbb kognitív képességet javítják, azok pedig a kristályos memóriához tartoznak. Éppen ezért a kirakósok, memóriakártyák, sudoku mind növelhetik az intelligenciádat is!
2. Új nyelvek tanulása
Tudtad, hogy az emberek több, mint fele kétanyanyelvű? Ez elég lenyűgöző adat! A kutatások emellett bebizonyították, hogy minél korábban tanulsz nyelveket, annál magasabb az intelligenciaszinted is!
A 18 és 24 hónapos babák intelligencia szintjét vizsgálták, amikor leginkább formálódik még a folyékony intelligenciánk is, és a későbbiekben látható volt a különbség! Emellett sosem késő elkezdeni, hiszen bármilyen új dolgok tanulása növelheti a folyadékos intelligenciát.
3. Tanulj zenét!
Megtanulni egy új hangszeren mindamellett, hogy óriási kihívás, még az IQ-dat is növeli! Egy tanulmány szerint a zenészek munkamemóriája jobb, mint a nem zenészeké. A memória pedig fontos az intelligenciánál, hiszen a legtöbb teszt kérdéseket szegez nekünk a munkamemóriánk állapotát illetően, így érdemes dolgozni vele!
Ideje hát felvenni azt a régi gitárt, vagy belekezdeni egy teljesen új hangszer elsajátításának. Bármelyiket választod, biztos, hogy növelni fogja a munkamemóriád kapacitását, így az intelligencia szintedet is.
4. Folyamatos olvasás
Az olvasásról tudjuk, hogy nagyon hasznos: növeli a kreativitást, fejleszti az empátiát, így nem meglepő, hogy az intelligencia szint pozitív változását is elérheti.
A kreativitással ráadásul igencsak érdekes kapcsolatban áll az intelligencia. A legújabb kutatások szerint a kapocs köztük a nyitottság, mint személyiségjegy lehet, és annyira hasonlít a folyékony intelligencia tulajdonságaira, hogy az sincs kizárva, hogy egy és ugyanaz. Olyannyira, hogy az első intelligencia kutatók még az intelligencia részének tartották a kreativitást. Ma még nem bizonyított egyik állítás sem, azonban az biztos, hogy egyik nélkül sincs a másik!
A zenélés és mozgás, képzőművészetek mind a kreativitás megnyilvánulásai, miközben mind a folyadékos intelligenciát is növeli.
Az olvasás emellett bizonyítottan segít a növelésében. Egy kutatás szerint azok a gyerekek, akiknek a szüleik olvastak fel, jobb nyelvi és kognitív készségekkel rendelkeztek. A nyelvi intelligenciára pedig akár külön fajtaként tekintünk, akár a kristályos intelligencia részeként, mindenképp nélkülözhetetlen az életünkben.
5. Jó pap is holtig tanul
A tanulás és oktatás az intelligencia elengedhetetlen feltétele. A Flynn-hatás szerint is azért nő folyamatosan az intelligencia szintünk, generációról generációra, mert egyre több időt töltünk az oktatási intézményekben. Nagymamáink sokszor csak az általános iskolát végezték el, mi pedig már akár 20-24 évet is eltölthetünk iskolapadban.
Egy más kutatások átnéző és összefoglaló tanulmány szerint a több, mint 600 000 vizsgálati alany adatait összevetve a következőre jutottak: minél több évet tölt el valaki iskolában, annál magasabb lesz az intelligenciaszintje. Minden egyes oktatásban eltöltött év 1-5 közötti IQ pontot adott a meglévő intelligenciahányadoshoz. Érdemes tehát minél tovább tanulni!
Összefoglalás
Az intelligencia méréséhez fontos tudnunk, az IQ az a hányados, amely a mentális kor és valódi kor közötti hányadost mutatja meg, és ennek átlaga 100. 120 felett már különösen intelligensnek számítunk, 70 alatt viszont felmerül a szellemi visszamaradottság vagy tanulási nehézség.
A MENSA a világ „zsenijeit” tömöríti, akiknek IQ-ja 130 felett van – mindössze a populáció 2 százaléka! A zsenik nem mind fizikusok és matematikusok, űzhetnek teljesen átlagos foglalkozást is, azonban gyorsabban átlátják a problémákat, mint az átlag, így reagálni is radikálisan gyorsabban képesek.
Az átlagos intelligenciahányados azt jelenti, átlagos a problémamegoldó képességünk, és képesek vagyunk alkalmazkodni az új helyzetekhez. A folyékony és kristályos intelligencia segít minket abban, hogy milyen tanulásaink, tapasztalataink vannak, milyen a szókincsünk, és hogy mennyire jók vagyunk a problémamegoldásban.
Intelligenciaszintben határ a csillagos ég, és ha mindenképp mérni szeretnénk, akkor ne hagyatkozzunk az interneten fellelhető tesztekre. Nem megbízhatóak sem hitelesek, így inkább jelentkezzünk a MENSA-hoz. Az újfajta intelligencia elméletek már 7 vagy akár 8 intelligencia típust is megkülönböztetnek, amelyek a zenei, nyelvi, vizuális-térbeli, mozgási, logikai-matematikai, interperszonális, metakognitív és naturalista. Ahhoz, hogy növeljük ezeket pedig tanuljunk új dolgokat, mint egy új nyelv vagy tanuljunk meg új hangszeren játszani.
Játszunk memóriajátékokkal, és olvassunk minél többet. Üljünk vissza az iskolapadba a lehető leghamarabb, ha tehetjük, hiszen minél több évet töltünk el iskolában, annál magasabb lesz az IQ szintünk.
Neked milyen az intelligenciaszinted?
Felhasznált irodalom
https://www.verywellmind.com/what-is-the-average-iq-2795284
https://www.britannica.com/science/human-intelligence-psychology/The-IQ-test
https://www.healthline.com/health/what-is-considered-a-high-iq
https://www.mensa.org/iq/what-iq
https://www.verywellmind.com/fluid-intelligence-vs-crystallized-intelligence-2795004
http://www.oshungary.hu/hu/tesztkatalogus-oshungary/wais-iv/
http://www.oshungary.hu/hu/tesztkatalogus-oshungary/raven-progressziv-matrixok/
https://psycnet.apa.org/record/2011-12794-038
https://link.springer.com/article/10.1007/s10648-015-9299-1
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0160289614000798
https://www.healthline.com/health/how-to-increase-iq#iq-boosting
Kapcsolódó bejegyzések
Miért érzed magadat szegénynek?
Napjainkban minden arról szól, hogy a pénz mindenek felett áll. Az Instagram telis tele huszonévesekkel, akik bejárják a világot, miközben a sokadik ingatlanra tesznek szert. Sokan csak azért vállalnak egy munkát, amiben rosszul érzik magukat, mert jobban fizet, mint...
Hogyan leld örömödet az ünnepekben?
Az ünnepek közeledte két érzelmet válthat ki belőlünk a leggyakrabban: megkönnyebbülést, hiszen végre 1-2 hetes szünet vár ránk, vagy félelmet, hogy mennyi elintézni való még előttünk. Már novemberben megérkezett az összes dekoráció a boltokba, elindultak a...
Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!
Napjaink álhír halmazával nagyon nehéz felvenni a versenyt. Mit hihetünk el és mit nem? Hogyan mérjük fel valaminek az igazságtartalmát, ha képtelenség minden részletet megismerni és megérteni egy bonyolultabb kérdésben? Tájékozódunk jobbról és balról is, majd...
