Gyakran érzed, hogy semmire sincs időd? Mindig eltervezel valamit, hogy ezt és ezt fogod aznap csinálni, aztán a felére nincs időd? Hogyan lehetséges egyáltalán dolgozni, mellette heti négyszer eljárni edzeni, nevelni a gyerekeket, ellátni a házimunkát? Hol marad az énidő, amire neked is szükséged lenne?
Sokan érezzük azt, hogy egyszerűen nincs időnk mindenre, amit szeretnénk, és időhiánnyal küzdünk. Ahhoz, hogy minden fontos dolgot elvégezzünk, pedig általában egy még lényegesebbet a háttérbe szorítunk: az énidőt. Magunkkal foglalkozni pedig kötelező, mert mindannyiunknak szüksége van arra, hogy egyedül lehessen, feltöltődjön.
Előző cikkemben már bemutattam, hogy az introvertáltaknak rengeteg énidőre van szükségük. Az egyedüllét tölti fel azokat az energiakészleteket, amelyek segítségével túl lehetnek a mindennapok kihívásain. Az egyedüllét azonban nem csak nekik fontos: az extrovertáltabbak számára is szükséges az egyedül töltött idő.
Az énidő fontossága
Egy felnőtt embernek heti 4-5 óra énidőre van szüksége. Ha ezt elhanyagoljuk, akkor számtalan mentális betegségnek tesszük ki magunkat, így nagy a kockázat. Az érzelmi jóllét a fizikai jólétünkre is hatással van. A kevés énidő szorongáshoz, alacsonyabb teljesítményhez, krónikus stresszhez, depresszióhoz, alvási problémákhoz vezethet. Fizikailag pedig szív és érrendszer megbetegedésekkel vagy gyomor problémákkal „ajándékozhat” meg minket.
Fiatalon, például egyetemistaként még a to-do listánk valószínűleg rövid, így az a hozzáállás teljesen reális, hogy ha „ezeket elvégeztem, utána pihenek” Felnőttként, főleg gyerekekkel magunk mellett már végeláthatatlanná válik az a bizonyos lista. Már nem érvényes az eddig sikeres hozzáállás, hiszen akkor sosem pihenhetnénk – és sokszor nem is tesszük.
Önző vagyok, ha énidőt szeretnék?
Saját magunkat előre tenni a prioritás listánkon meglehetősen önzőnek hat a családunk és a társadalmunk szemében. Pedig ez a kevés énidő segít motiváltnak maradni és teljesíteni. Ha nem vesszük ki a részünket belőle, akkor sajnos a teljesítményünk csökkeni, a stressz szintünk pedig növekedni fog.
Keretezzük át inkább ezeket a gondolatokat úgy, hogy az énidő valójában önzetlen dolog. Ha van elég időm magamra, akkor könnyebben, gyorsabban veszem az akadályokat, és sokkal jobb társ, partner, szülő leszek. Nem leszünk ingerültek, feszültek, és nem azzal telik a napunk, hogy bocsánatot kérünk szeretteinktől, mert megbántottuk őket, rajtuk vezettük le a feszültséget. Így már teljesen más megvilágításba helyeződik az önzőség kérdése.
Vannak azonban kifogások, amelyekkel azért élünk, hogy ne kelljen önmagunkkal időt tölteni. Szinte már a testünk is azt kiabálja, hogy ideje egy kis idő szánni magunkra, de mi azért is ellenállunk!
Az énidő hiánya – semmi sem tűnik már viccesnek
Az első tünete annak, hogy énidő hiányban szenvedünk, az, hogy egyszerűen semmi sem tűnik már élvezetesnek. Minden miatt panaszkodunk, minden csak teher, unalmas, és semmi sem hozza elő a kreativitásunkat. Miért fontos mindez? Testünk úgy érezheti, hogy szüksége van egy kis időre ahhoz, hogy feltöltődjön energiával. Amikor kissé letörtek vagyunk, akkor nemcsak fizikailag érezzük a kimerültséget, hanem lelkileg is. Semmi sem érdekel valójában, és egyre nehezebb dolgozni.
Megnehezül a koncentráció, a fókuszálás, romlik a teljesítmény. Észreveheted, hogy ugyanannyi idő alatt sokkal kevesebb dolgot vagy képes elvégezni, vagy, ugyanazt a dolgot dupla annyi idő alatt fejezed be, mint máskor. Fásultság, fáradtság, apátia lehet jellemző ilyenkor, nehezen veszed rá magad bármire is.
Ilyenkor van itt az ideje az énidőnek! Lemerültek az energiakészleteid. Elképzelhető, hogy túlságosan sokat dolgoztál, nem pihentél, vagy nem ettél egészségesen, hanyagoltad a testmozgást, szó szerint belefásultál a dolgokba. Ha azt érzed, hogy semmi sem érdekel igazán, nem leled semmiben sem örömöd, akkor itt az ideje az énidőnek!
Vegyél egy forró fürdőt, olvass el egy könyvet, edz, jógázz, meditálj – ami számodra a legkényelmesebb. Ha neked az az énidő, hogy alszol, megnézel egy filmet, akkor tedd azt! A lényeg, hogy érdemes már az első jelzésnél figyelni a testedre.
Egész nap csak ennék
Nagyon sokan elmondhatjuk magunkról, hogy érzelmi felindulásból eszünk. Amikor szomorúak vagyunk, unatkozunk, kiábrándultnak érezzük magunkat, akkor érezhetjük azt, hogy erre egy fagyi, csoki vagy chips lehet a megoldás. Ha azonban egymás után többször is előfordul, akkor lehet, hogy énidőre van szükségünk.
Minden ilyen sóvárgás után megkérdezhetjük magunktól: mire van valóban szükségem? Lehet, hogy kimerültem az edzéstől, és ezt az energiát akarom pótolni, vagy igazából egy kis énidőre lenne szükségem?
Ha folyamatosan monitorozzuk magunkat és a szükségleteinket, akkor beláthatjuk idővel, hogy könnyen meghatározható az, hogy mit szeretnénk igazából. Természetesen, ha valamilyen tápanyagot nem biztosítunk szervezetünk számára, az is megnyilvánulhat sóvárgásban. Testünk pontosan tudja, mire van szüksége, hallgassunk rá.
Néhány plusz tipp a sóvárgásnál:
Amennyiben só után sóvárogsz, például sós ételek, sós chips, popcorn, akkor lehet, hogy keveset alszol, vagy nagyon meleg van, így sokat izzadsz. Testünknek ilyen esetekben szüksége van a sós ételekre ahhoz, hogy a sóháztartás visszaálljon.
Ha csokoládét kívánsz, lehet, hogy nem a cukor, amit igazán szeretnél. Az étcsokoládé tele van magnéziummal, és napjainkban a magnézium hiány elég gyakori betegségnek számít. Elképzelhető, hogy szervezetednek több magnéziumra van szüksége.
A babfélék esetén pedig lehet, hogy vérszegény vagy, és valójában azt szeretnéd kiegyenlíteni azzal, hogy babot, lencsét kívánsz.
A legegyszerűbb magyarázat azonban az, hogy nem jut mindenből elegendő tápanyaghoz a tested. Próbálj meg helyesen és egészségesen étkezni, hogy elkerüld ezeket a sóvárgásokat.
A helyes táplálkozásban ¼-ed rész teljes kiőrlésű ételek, ¼-ed rész fehérje és ½-ed rész zöldség található.
Az apró dolgok is idegesítenek
Amikor azon kapod magad, hogy a legapróbb dolgok, elintéznivalók is zavarnak, frusztrálnak, akkor újra itt az ideje annak, hogy egy kicsit magadra fordítsd az időt. Ilyen apróság lehet, hogy lehagytál valamit a bevásárlólistáról, vagy bár hetek óta hallgatod a szomszéd fúrását, ma különösen zavar.
Ajánlatos ilyenkor az alábbi 3 dolgot betartani:
- Valóban a szituáció zavar ennyire? Miért?
- Az alapvető szükségleteim ki vannak elégítve? Nem vagyok éhes, szomjas, ha ledőlök pár percre, jobb lesz utána?
- Segítséget kérek mástól. Ha lehagytam valamit a bevásárlólistáról, akkor megkérem a partneremet vagy gyerekeimet, hogy hazafelé ugorjanak be érte.
Amennyiben le tudjuk adni a felelősség és kötelezettség egy kis részét aznapra, már az sokszor óriási segítséget jelent.
Az apróságok bosszantanak a másikban – hol az énidőm?
Általában nyugodtan elvagyunk a saját életünkben, végezzük a teendőket. Amikor azonban nincs elég énidő, akkor frusztráltakká válhatunk, és ezt partnerünkön vezetjük le. Egy kérdésre már ugrunk, ha hibázik valamit, már forgatjuk is a szemünket, empátiának pedig nyoma sincs. Szeretteinket hibáztatjuk, ha elrontanak valamit, azonnal úgy kezeljük őket, mintha semmire sem lennének képesek. Biztos, hogy ők nemcsak áldozatai a feszültségnek?
Ha sokszor ezen kapod magad, akkor elképzelhető, hogy egy kis énidőre van szükséged. Vegyél néhány mély levegőt, mielőtt bármit is mondanál szeretteidnek. Kérdezd meg magadtól újra, hogy mi a valódi probléma? Tényleg a világ végét jelenti, hogy nem vette meg a tusfürdőt? Miután lecsillapodtunk, kérjünk bocsánatot a másiktól, és mondjuk el neki, hogy nem vele van probléma, hanem saját magunkkal.
A mini énidő
Szoktad azt érezni, hogy legszívesebben csak bezárkóznál a fürdőbe egy pár percre? Vagy kicsit több ideig állsz a zuhany alatt? Ezzel jelez a tested, hogy énidőre van szüksége! Ezek a néhány perces szünetek elég erős jelek, hogy ne vegyük észre!
Miért nincs időm az énidő megélésére?
Most már láthatod, mikor jelez a tested, hogy foglalkozz magaddal. Miért nem tesszük önmagunktól? Miért várjuk meg a jelzéseket? Hol rontjuk el?
Az egyik leggyakoribb kifogás az énidőre, hogy nincs rá időnk. Ezen azonban könnyen lehet segíteni! Az alábbi 8 tipp segítségével máris felszabadul egy kis időd saját magadra.
A legtöbben úgy gondoljuk, hogy minden más előnyt élvez, mint az önmagunk ápolása, pedig ez nem egészséges hozzáállás. Mint láthattuk, teljesíteni sem tudunk úgy, és a környezetünk számára is nehezebb megtalálni velünk a hangot, ha nem szánunk időt magunkra. Nézzük, hol akadunk el a legtöbben.
1. Nem kelünk fel időben
A korán kelés és a siker közötti összefüggésre már sok tanulmány rávilágított, mégis általában szeretünk sokáig aludni. A munkahelyen a munkaidő 9 és 5 óra között tart, vagyis elég 7-8 óra körül felkelnünk. A megfelelő alvás időtartama 7-8 óra, azonban hajlamosak vagyunk akár 10 órákat is aludni minden nap. A produktivitást beáldozzuk a több alvásért.
Emiatt azonban úgy érezhetjük, nincs időnk magunkra. Az énidő pedig lehet a jóga, edzés, egy jó könyv, vagy éppen a meditáció. Ha időben, mondjuk 6 óra körül felkelünk, akkor reggel még sok mindenre lenne időnk. A futást is letudhatjuk reggel, és máris több energiával indul a nap. Ha a nap nagyrészét átaludjuk, nem csoda, hogy összefolynak a napok, és semmire sincs időnk!
2. A multitask csak elveszi az időt magunkról
A legtöbb álláshirdetésben, saját magunk iránti elvárások között már szerepel a multitasking képessége, vagyis, hogy egyszerre több dologra figyelünk. Több feladatot azonban valójában nem vagyunk képesek elvégezni egyszerre. A Stanford Egyetem kutatása szerint, például a multitaskot végző emberek valójában kisebb teljesítményre képesek, mert több időt pazarolnak arra, hogy egyik feladatról a másikra áttérjenek folyton.
Agyunkat ráadásul károsítja is a multitask. Az evolúció során úgy fejlődött, hogy egyszerre csak egy dolgot csináljunk. Adjuk meg hát azt, amire szüksége van!
Agyunk nem arra lett kitalálva, hogy multitaskoljon egész nap. Figyelmünket fordítsuk inkább egyszerre egy dologra.
3. Nem priorizálunk – az énidő ellensége
A legtöbben nagyon nehezen vagyunk képesek priorizálni. Nem a szerint szedjük sorrendbe az elvégzendő feladatokat, hogy mi az, ami fontos a tovább lépéshez. Ebből adódóan érezhetjük azt, hogy nincs elég időnk.
Inkább szánjunk egy kevés időt arra, hogy megtervezzük minden reggel a napunkat. Mi a legfontosabb, mit tudunk útközben szintén megcsinálni, útba ejteni. Kezdjük a legfontosabbakkal, és alakítsuk ki a sorrendet. Vezessünk naptárat, sőt, az online naptárba is vezessünk be napi fél órát, amikor csak magunkkal foglalkozunk, és senki nem zavarhat.
4. Könnyen elterelődik a figyelmed?
A Harvard professzora, Ed Hallowell fogalmazta meg, hogy napjainkban sokan küzdenek kulturálisan örökölt ADD-vel, vagyis figyelemzavarral. Mit jelent ez a valóságban? Soha nem volt még ilyen egyszerű hozzájutni az azonnali célokhoz, jutalmakhoz, mint ma. Ezáltal sokak figyelme könnyen elterelődik a hosszútávú célokról.
Nézzünk egy hétköznapi példát
Előtted van egy nagy napi feladatot – egy Excelt kell kitölteni, és tudod, hogy körülbelül 3 órádba fog telni. Végül azonban 5 óra alatt sem végzel vele. Mi lehet a probléma? Amennyiben már kiiktattad a multitasking iránti vágyadat nézzük sorba a további lehetséges okokat. A böngésződben a háttérben biztosan megvan nyitva a Facebook. Közben fent vagy a céges chaten is, az emailjeidről is kapsz értesítést. Ha mindez nem elég, még a telefonod is ott pihen melletted, úgyhogy az összes további közösségi oldalról felvillannak az értesítések.
Törekedj inkább arra, hogy amikor tudod, hogy valamibe nagyon bele kell merülni, akkor kikapcsolod magad, offline üzemmódba váltasz. Akár az internetet is kikapcsolhatod a gépedről, ha egyébként sincs rá szükséged, így biztosan nem zavarnak meg az üzenetek. Amennyiben pedig mások az okai annak, hogy folyton megszakítanak az elmélyült munkában, kérd meg őket, hogy ne tegyék. Tanulj meg nemet mondani a kérésekre.
Már priorizáltad a feladatot, látod, hogy az Excel fájlt kell sürgősen elintézned – hozd a többiek tudomására. Nyugodtan elmondhatod, hogy most ez az első számú feladatod, ez X időt vesz igénybe, de utána szívesen segítesz. Mindenki dolgát megkönnyíted és meggyorsítod azzal, ha egyszerre egy dologra figyelsz.
5. Túl gyorsak akarunk lenni mindenben – az énidő sem kivétel
Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövetünk, ha valamit gyorsan akarunk elvégezni. Észrevetted már, hogy sokkal lassabb vagy, ha arra koncentrálsz, ezt most gyorsan be akarod fejezni? A gyorsaság miatt kevésbé figyelünk oda, így több hibát ejthetünk. Mi értelme hamarabb befejezni a feladatot, ha utána kétszer annyi idő megy arra, hogy ellenőrizzük és javítgassuk?
Koncentráljunk inkább arra, hogy minél alaposabban végezzük el a feladatot. Valóban túl sok stresszt és felelősséget rak ránk az, ha minél gyorsabban akarunk valamit elvégezni. Az élet egy maraton, nem sprint. Nem a leggyorsabb nyer, és a cél az, hogy beérjünk a célba, ne pedig beessünk rajta.
6. Van napi rutinod, és benne van az énidő?
Ha nem vezeted a napi rutint, és nem írsz magadnak előre aznapi to-do listát, akkor könnyen el tudsz veszni a teendőkben. Érdemes néhány szabályt betartani, ha úgy döntenél, ideje írni teendői listát.
- Először a napi vagy heti beosztásodba az énidő kerüljön – legyen szó forró fürdőről, reggeli jógáról, meditációról, olvasásról. Ha elkezded feltölteni a „valódi feladatokkal” a naptáradat, akkor annyira sok minden összegyűlik, hogy biztosan megint kiszorul belőle az énidő. Keríts helyet annak, hogy kötelező legyen abban az időben önmagaddal foglalkozni.
- Állíts be időzítőt arra, hogy magaddal foglalkozz. Hagyd, hadd csörögjön, amikor eljött az ideje egy kis gondoskodásnak. Lehetőleg vedd figyelembe is ezeket, ne csak automatikusan kinyomd az időzítőt.
- Törekedj arra, hogy a fentebb említett énidő sóvárgásod ne kerüljön elő. Ha betartod ezt a pár tippet, akkor biztos lehetsz benne, hogy a stressz szinted is alacsonyabb lesz, és jobb családtaggá válhatsz szeretteid szemében.
Váljon a napi rutin részévé az kis énidő, és előre töltsd ki ezek helyét a naptáradban.
7. Merd kimondani, amire szükséged van
Sokszor érezzük azt, hogy az énidő egy titkos dolog, és ha elmondjuk másoknak, akkor önzőnek fognak minket gondolni. Ez azonban nincs így, ugyanis nem létezik olyan ember, akinek ne lenne szüksége a kikapcsolódásra. Szüksége biztosan van rá, legrosszabb esetben elnyomja.
A vágyaink és szükségleteink kommunikálása nem szabad, hogy sértő legyen a másikra nézve, és ebben a megfogalmazás sokat számít. Például, amikor partnered szeretne veled lenni, nyugodtan elmondhatod neki, hogy inkább egy kis énidőre lenne szükséged. Lehetőleg ilyen formában:
„Szeretnék egy kicsit egyedül lenni, feltöltődni, hogy utána jobban élvezhessem a közösen eltöltött időt. Szükségem lenne egy kis egyedüllétre.” Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretnél a másikkal lenni, hanem azt, hogy nem érzed magad a toopon, vagy jó társaságnak, így először önmagaddal kell lenned.
Ne kérj bocsánatot azért, ahogy érzed magad. Mondd el nyugodtan a másiknak, hogy mire van szükséged, mert így meg tudja adni neked.
8. Egyszerűsíts!
Mi magunk képesek vagyunk bonyolultabbá varázsolni a dolgokat, mint amilyenek azok valójában. Ez az emberi természet része, azonban tehetünk ellene! Ne vállalj magadra annyi mindent, és szabj meg magadnak távolabbi határidőt. Nem tudsz mindent egyszerre megtenni, és ez így van jól.
Kérj segítséget, ha valami már nem megy, nem fér bele. Törekedj arra, hogy a lehető legkevesebb énidőt áldozd fel másra, sőt, lehetőleg semennyi se. Te magad legyél a prioritás élén. Ha például szeretnél közösen egyedül lenni, akkor szervezz olyan programokat. Közös, minőségi időnek számít a partnereddel való kirándulás, de mégis közben egyedül lehetsz a fejedben.
Rajzoljatok a gyerekekkel, hiszen közben is meg tudod jeleníteni a saját érzelmeidet a rajzon. Vidd el a játszótérre, és ott biztosan eljátszik más gyerekekkel, míg te közben olvasol, vagy csak nézed a fákat, virágokat, a természetet.
Összefoglalás
Az énidő rohanó világunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Egy felnőtt számára a heti 4-5 óra énidő az ideális, amikor kikapcsolódhatunk, gondoskodhatunk magunkról. Az olyan kifogásokat, mint hogy önzőség magunkra időt szakítani, vagy hogy erre aztán nincs időnk, ideje magunk mögött hagyni. Ha nincs elég énidő, akkor az magasabb stresszhez, alacsonyabb teljesítményhez, valamit különböző fizikai és lelki megbetegedésekhez vezet.
Az olyan jelek, minthogy ok nélkül ingerültek, frusztráltak vagyunk, idegesít a párunk vagy az apró dolgok, vészjóslóak lehetnek. Arra is figyeljünk, ha állandóan ennénk, vagy fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat, és semmihez sincs kedvünk. Ilyenkor ideje egy kevés időt szánni magunkra!
Készítsünk magunknak időbeosztást, amibe először az énidőt vezetjük be, és a maradék helyet töltjük ki további teendőkkel. Legyen szó a korán kelésről, hogy legyen időnk nyugodtan meginni a kávét, vagy sportolni reggel, vagy arról, hogy este az ágyban olvasunk fél órát. A legfontosabb, hogy ne hanyagoljuk el saját magunk igényeit, mert különben mások felé is agresszívak és türelmetlenek lehetünk.
Törekedjünk arra, hogy egyszerűsítsük a dolgokat, merjünk segítséget kérni, és nyugodtan közöljük szeretteinkkel, ha énidőre van szükségünk. Mondjunk nemet, amikor úgy érezzük, hogy nem tudunk már valamit bevállalni. Más nem fogja olyan könnyen felismerni a vágyainkat és igényeinket, mint mi magunk, így nekünk kell gondoskodni azok kielégítéséről.
Te milyen énidős elfoglaltsággal tudsz a leginkább feltöltődni? Írd meg kommentben!
Felhasznált irodalom
Kapcsolódó bejegyzések
Miért érzed magadat szegénynek?
Napjainkban minden arról szól, hogy a pénz mindenek felett áll. Az Instagram telis tele huszonévesekkel, akik bejárják a világot, miközben a sokadik ingatlanra tesznek szert. Sokan csak azért vállalnak egy munkát, amiben rosszul érzik magukat, mert jobban fizet, mint...
Hogyan leld örömödet az ünnepekben?
Az ünnepek közeledte két érzelmet válthat ki belőlünk a leggyakrabban: megkönnyebbülést, hiszen végre 1-2 hetes szünet vár ránk, vagy félelmet, hogy mennyi elintézni való még előttünk. Már novemberben megérkezett az összes dekoráció a boltokba, elindultak a...
Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!
Napjaink álhír halmazával nagyon nehéz felvenni a versenyt. Mit hihetünk el és mit nem? Hogyan mérjük fel valaminek az igazságtartalmát, ha képtelenség minden részletet megismerni és megérteni egy bonyolultabb kérdésben? Tájékozódunk jobbról és balról is, majd...
Séta a természetben .
Tisztelt Hámor Györgyné!
Így van, minél több időt töltünk a természetben, annál jobban érezzük magunkat. Kutatások szerint már akár napi 15 perc séta is jobb kedvre derít minket 🙂
Üdvözlettel,
Vivien
Köszönöm szépen,nagyon hasznos volt.
Kedves Vera!
Nagyon örülünk, hogy tetszett, reméljük, a következő cikkeket is élvezni fogod! 🙂
Üdvözlettel,
Vivien
Sziasztok!
Én szeretnék segítséget kérni ,mert egyszerűen nem bírom már hogy nincs időm magamra,vagy ha van is ,azt nem tudom nyugodtan eltölteni ,nem töltődök fel . Rosszul érzem magam ,páromnak pedig nem merem mondani mert félek hogy bolondnak néz esetleg ,nem tudok kitől tanácsot kérni .
Kedves Szabolcs!
Mindenképpen ajánlanánk, hogy keressen fel egy pszichológus szakembert, aki segíthet elsajátítani relaxációs technikákat!
Üdvözlettel,
Vivien