„Ne legyél lusta!” Biztosan mindannyian hallottuk már ezt a mondatot életünk során, legalább egyszer, de inkább többször. Lehetett munka során, vagy iskolában, amikor nem volt kedvünk nekiülni a házifeladat megírásának. A lustaság, a pihenés napjainkban nagyon is egy szükséges „rossz”.
A másik gyakori kifejezés, pedig „a lustaság fél egészség”, miközben mégis negatív jelzőként használjuk a lustaságot. Az igazság valahol félúton van a kettő között, és megpróbálunk erre magyarázatot is adni. Hogyan tehetünk a lustaság ellen, vagy a megelőzésére? A lustaság hátterében számtalan ok állhat, így most ezeket térképezzük fel részletesen.
A lustaságot sokszor kifogásként is használjuk arra, ha valamit nem akarunk elvégezni. Azonban van ellenszere, és most megmutatjuk, mivel lehet felülkerekedni rajta!
Mi a lustaság?
Mint minden fogalom esetén, itt is érdemes körbejárni, hogy mi is pontosan a lustaság. Elsősorban fontos tisztázni, hogy a felnőtt emberi szervezetnek napi 7-9 óra alvásra van szüksége, így, ha valaki ezt el is éri, attól még nem tekinthető lustának. Az egészséges és szükséges alvásmennyiség elérése inkább cél, mintsem lustaság.
Az emberek alapvető természetüknél fogva lusták. Sokan jobban, mások kevésbé. Ez a lustaság az oka annak, hogy inkább szeretjük rendelni az ételt, mintsem megfőzni. Ez az oka annak is, ami miatt különböző gépeket találtunk fel: mindegyik az életünket teszi könnyebbé, mert lusták vagyunk. Nem szeretjük azt, ha energiát kell befektetni. Ma már elképzelhetetlen, hogy egy patakhoz menjünk le súrolni a ruhákat órák hosszat – csak bedobjuk a mosógépbe és elintézi helyettünk.
Maga a lustaság tehát előreviszi a technológiai fejlődést, és tökéletes motivációt biztosít az innovációra. Tegyük fel a kérdést: melyikünk dolgozna abban az esetben is, ha nem a túlélés miatt kellene bejárnunk a munkahelyünkre? Ki az, aki szeret korán felkelni és elindulni munkába, ledolgozni 8-10-12 órát? Biztos, hogy szívesebben töltenénk inkább az ágyunk melegében ezt az időt.
A lustaságról tehát akkor beszélhetünk, amikor valaki képes lenne elvégezni valamit, de nem teszi, mert ahhoz energiabefektetés szükséges. Ehelyett vagy felületesen végzi el, vagy inkább valami mást csinál. Valójában pedig nincs motivációja arra, hogy energiát fektessen bele az adott tevékenységbe. A lustaság nem a képességek hiánya, hanem inkább érzelmek, ötletek terméke. Ilyen érzelem lehet például a motiváció hiánya, reménytelenség, kilátástalanság, szomorúság.
A semmittevés, halogatás és lustaság
Szinonimaként sokszor használják a semmittevést vagy a halogatást. A halogatásról már egy előző cikkünkben olvashattál: Halogatás: Így hagyd abba egyszer és mindenkorra! Ez utóbbi esetén arról beszélhetünk, amikor nincs kedvünk valamit elvégezni, és inkább valami mást csinálunk helyette, de végül a nem kívánt feladatot is elvégezzük. A lustasággal abban egyezik meg, hogy itt is motiváció hiányról van szó, de a halogató el akarja végezni a feladatot, és végül meg is teszi.
A semmittevés romantikája az „édes semmittevés” kifejezésben is megnyilvánul. A jelentése pedig az, hogy ténylegesen nem csinálunk semmit. Bár nagyon szeretjük a semmittevést, mégis inkább azt választjuk, hogy csináljunk valamit. Kutatások szerint hajlamosabbak vagyunk a dugó elkerülésére alternatív útvonalat választani, még annak árán is, hogy több idő lesz végül az úticélt elérni. Szeretünk elfoglaltak lenni, és annyira kerüljük azt az érzést, hogy tehetetlenek vagyunk, hogy inkább hosszabb kerülőúton megyünk, csak ne üljünk a dugóban.
A lustaság, semmittevés és a halogatás különböző fogalmak.
A semmittevés eredhet abból, hogy valóban lusták vagyunk, de oka lehet az is, hogy egyszerűen nincs is mit csinálnunk. Esetleg már mindennel végeztünk, és pihenünk – ebben az esetben is semmittevésről beszélhetünk.
Miért alakult ki a lustaság?
Az őskori emberek nem terveztek hosszútávra, nem voltak hosszútávú céljaik. Az ősember mindig az azonnali jutalmat (valójában élelmet) kereste. Nem tudott tárolni, így nem volt meg az eszköze arra, hogy hosszútávú céljairól (például, hogy egy hét múlva is tudjon mit enni) gondoskodjon.
Ebből eredendően a motiválatlanság, a hosszútávú célok hiánya természetes részünk. Az evolúció során nem volt alkalma és érdeke kifejlődni. Arra vagyunk programozva, hogy ne tervezzünk előre. Ma már mindannyiunknak motivációra van szüksége, nem véletlenül olyan népszerűek a motivációs előadók vagy tanácsadók. Az ősembernek azonban egyetlen motivációja volt: túlélni a mindennapokat.
Természetesen képesek vagyunk ezt az ösztönt elnyomni, és vannak, akik jobban előre terveznek, mint mások. Ezen emberek szemében azonban a motiválatlanok valóban „lustának” tűnhetnek. Társadalmunk pedig a lustaságot a szegénységgel és a kudarcokkal azonosítja.
Az ember természetéből adódóan a rövidtávú célokat keresi, és nehezen tervez hosszútávra.
A motivációs előadók esetén is kedvelt motiváció az, hogy azt használják a szegény vagy kudarcokkal küszködő emberekre, hogy az egyetlen dolog, ami elválasztja őket a sikertől, az önmaguk lustasága. Ettől árnyaltabb azért a kép, a realitás ennél bonyolultabb, de mégis sokan ezt elhiszik annak ellenére is, hogy tudják, hogy napi 12 órát robotolnak egy gyárban.
A pszichológiai elméletek a lustaságra
Már olvashattad, hogy mi az evolúciós magyarázat a lustaság mögött, tekintsük meg a pszichológiai hátterét. Az egyik ok pontosan az evolúciós okban keresendő: a hosszútávú célok nem adnak azonnali jutalmat számunkra. Amennyiben egy hosszú projekten dolgozunk, akkor a cél és a jutalom nemcsak távolinak tűnik, de bizonytalannak is. A magabiztos emberek jobban bíznak önmagukban, ezáltal a sikerben, vagyis az eredményben – így az számukra kifizetődővé válhat.
Mi emberek ráadásul nagyon rosszul számolunk vagy foglalkozunk a jövővel. Dohányzunk, keveset mozgunk, egészségtelenül eszünk, mert el sem képzeljük, hogy milyen hatással lesznek a mai károk a holnapra. A hedonista számolást végezzük el minden nap, és ez a lustaságunkra is hatással van.
A cél hiánya
Egy következő támasza a lustaságnak, hogy sokszor vagy nem találjuk meg, amit szeretnénk csinálni, vagy túl absztrakt, amit csinálunk. Munka esetén ez nagyon szembetűnő: egy festő látja az eredményt, kézzelfoghatóvá válik a munkájának gyümölcse. Egy cípőjavító is látja, ahogy a cipő sarka elkészül.
Az óriási multinacionális cégekben azonban a financial controller már annyira kis részét végzi a munkának, hogy egyszerűen nincs rálátása a termékre. Ha pedig nem látjuk a terméket, ami a munkánk célja, akkor hogyan lenne motivációnk a munka elvégzésére? Miért öljünk energiát valaminek az elkészítésébe, amit nem látunk összességében?
A passzív-agresszív kommunikáció
Sokan nem szeretjük a konfliktust, félünk tőle, el is kerüljük bármi áron. Ez a hozzáállás azonban azzal is jár, hogy eltemetjük a negatív érzelmeinket. Az érzelmeket azonban nem lehet elrejteni, így lustaság formájában is megnyilvánulhatnak.
Ilyen eset lehet például az, ha azt látjuk, partnerünknek hiába könyörgünk, hogy vigye ki a szemetet, egyszerűen nem teszi meg. Azonnal elkönyveljük, hogy milyen lusta, hiszen csak ott ül a TV előtt, ahelyett, hogy kivinné a szemetet.
Azonban lehet, hogy mélyebb ok húzódik meg a probléma mögött: partnerünk esetleg összetűzésbe keveredett a gondnokkal, ezért nem szeretne lemenni a pincébe, ahol nagy az esélye, hogy összefut vele. Esetleg nem kommunikálta felénk azt, hogy annyira nem szereti levinni a szemetet, hogy inkább mosogatna helyette. Az is elképzelhető, hogy így próbálja a tudtunkra adni, hogy megbántottuk valamivel, és neheztel ránk. A lustaság inkább csak számunkra nyilvánvaló ok, pedig valójában teljesen másról van szó.
Az elvárásoktól való félelem a lustaság mögött
Sokszor túl alacsonyra állítjuk az elvárásokat, amelynek okát mások lustaságnak gondolhatják. Legtöbbször azonban inkább csak ezzel védjük meg magunkat mások magas elvárásaitól. Ezáltal felelősségmentesen, elköteleződések nélkül élhetünk, hiszen senki nem fog tőlünk túl nagy dolgokat elvárni. Ez egyfajta kényelem, menekülési útvonal is lehet számunkra, de érdemes kerülni ezt a fajta hozzáállást.
Az elvárásainknak reálisnak kell lenniük, és ha nem teljesítjük néha a magasabbakat is, akkor megbánthatunk másokat, valamint kizárjuk a valódi sikert. Ha a munkahelyen nem segítünk a többieknek egyetlen alkalommal sem egy kollégánk születésnapi tortájának vagy ajándékának megrendelésében, akkor mások a lustaság mellett még a „felelőtlen”, „nem segítőkész”, „önző” jelzőket is ránk aggathatják. Ezek pedig semmiképp nem fogják a javunkat szolgálni hosszútávon, és rontják a kapcsolatainkat is.
A félelem vagy reménytelenség
Következő faktor lehet a félelem vagy reménytelenség, ami végül lustasághoz vezet. Abszurdnak tűnhet, de néhány ember fél a sikertől, vagy nincs elég magabiztossága, hogy kezelni tudja azt. A lustaság pedig kitűnő módszer a siker szabotálására. Amolyan felmentés: nem vallottam kudarcot, hiszen meg sem próbáltam – vagy másképp fogalmazva: nem vallhatok kudarcot, ha meg sem próbálom, ezért lusta leszek. A kudarctól való félelem erős hajtóerő lehet a lustaság felé.
A reménytelenség szintén olyan erős érzés lehet, amivel még a megoldás kigondolásához, megtalálásához sem jutunk el. Ennek eredményeképpen elvégezni sem tudjuk azt. Ebben a megvilágításban talán nem is tekinthetjük lustaságnak, hiszen, ha megtalálni sem vagyunk képesek a megoldást, akkor nyilvánvaló, hogy nem tudjuk elvégezni. Nem jutunk el a döntésig, hogy befektetjük-e az energiát vagy nem. Azonban, ha a megoldás megtalálására vagyunk lusták, mert annyira reménytelennek látjuk a helyzetünket, akkor nem az intelligencia/felkészülés/elegendő információ/képességek hiányoznak, hanem a motiváció.
Hogyan lépjünk túl a lustaságon?
A lustaság bosszúságot is okozhat, főleg abban az esetben, ha külső elvárást kellene teljesíteni, de mi nem tesszük. Ilyenkor a külvilág szinte „ellenünk fordul” és a „lusta” pejoratív jelzőit használják ránk mások. Ez kihatással van a társas kapcsolatainkra, önértékelésünkre, énképünkre is.
Ahhoz, hogy elkerüljük a lustaság okozta károkat, bármennyire is természetes számunkra a lustaság, érdemes lehet néhány tippet bevetni. Az első és legfontosabb azonban, hogy elhiggyük, nem vagyunk egyedül. A legújabb felmérések szerint az emberek 80 százaléka elbukja az újévi fogadalmakat, így láthatjuk, hogy mások is ugyanúgy küzdenek a lustasággal. Emellett érdemes azt is fejben tartani, hogy a lustaság természetes ösztönünk.
1. Realisztikus célok kitűzése a lustaság leküzdésére
A túlzóan hosszútávú vagy nem reális célok kitűzése kiégéshez vezethet. Ez azonban egy ördögi kör, ugyanis a kiégés maga is motiválatlansággal, érdeklődés elvesztésével és fáradtsággal jár. Mielőtt eldöntenénk, hogy felszámoljuk a lustaságot, érdemes kivizsgáltatni, hogy nem húzódik-e meg a háttérben valamilyen mentális betegség, például kiégés vagy depresszió.
Amennyiben a válasz igen, forduljunk klinikai pszichológushoz és pszichiáterhez segítségért, ő biztosan nyújtani fogja azt a támogatást, amire szükségünk van. A depresszió tüneteiről, a segítségkérés módjairól már olvashattál a Ne hagyd, hogy eluralkodjon rajtad a depresszió! 7 tipp a lehangoltság ellen című cikkünkben.
Az apró célok kijelölése azonban hosszútávú sikeres eredményekhez vezet, ugyanis látjuk magunk előtt a kitűzött célt. Ha sikerül láthatóvá tenni a láthatatlant, akkor motivációnk is növekedni fog.
2. Ne hallgassunk a negatív kritikára!
Mindannyiunkban él egy belső kritikus, aki megítél, véleményt mond és elsősorban kritizálja azt, amit teszünk. Azonban, ha ennek része a lustaság megnevezése, akkor biztosan tudhatjuk, hogy nem jó úton járunk. A belső kritikus hangunk nagyon hasznos lehet a mindennapi életünk során, de érdemes átalakítani a folytonos negativitását.
Amennyiben a belső hangunk a hibáinkra, tévedéseinkre helyezi a hangsúlyt, akkor javasolt ennek átfordítása, és inkább a pozitív dolgokat magunkra erőltetni. Ilyen lehet az erősségeink, elért eredmények sorolása. Ha belső hangunk azonban túlzóan kritikus minden apró lépésünket illetően, azonnal kérjük pszichiáter segítségét!
3. Koncentráljunk a mentális egészségre!
A mentális egészség fontossága egyre nagyobb szerepet kap napjainkban. Ahhoz, hogy egészségesek legyünk, nem elég testünket edzeni. Az elegendő alvás, rendszeres testmozgás és a megfelelő étkezés, amelyről A helyes táplálkozás alapjai – legyél fitt és egészséges című cikkünkben is írtunk, önmagában kevés az egészségünkhöz.
A mentális, pszichológiai egészségünk védelmére is ügyelnünk kell. Ez ugyanis segíthet a megnövekedett energia és a motiváció megtalálásában, ráadásul a többi, pozitív változás megvalósításában.
4. A lustaság miatt nem leszünk kevésbé tökéletesek
Egyikünk sem tökéletes. Ezt a mondást mindannyian ismerjük, mégsem tartjuk be és hisszük el. Egy 2017-ben publikált felmérés az 1989 és 2016 közötti egyetemista hallgatókat vizsgálta, és jelentős növekedés látható a perfekcionizmusban. A perfekcionizmus a tökéletességre való törekvés, és a kutatás szerint óriási harcokat kell megvívniuk a fiataloknak. Versengő környezet, nem realisztikus elvárások, szorongó és kontrolláló szülők – ez mind a fiatalok vállát nyomja.
Ezek miatt sokkal kritikusabbak vagyunk magunkkal szemben, mint másokkal szemben. Nem meglepő módon ez a túlzó kritika a depresszió és a szorongás számában eredményezett megnövekedést. A tökéletességre való törekvés ráadásul az elkerülő megküzdési móddal is együtt jár. A stresszorokkal való szembenézés és megküzdés elkerülése sajnos sosem vezet eredményre.
Mindannyian lehetünk lusták, és teljesen rendben van, ha semmit sem csinálunk. Az ebből érzett bűntudat, lelkiismeretfurdalás viszont nincsen rendben. Engedjük meg magunknak, hogy időnként pihenjünk – még akkor is, ha úgy gondoljuk, nincs rá okunk. Testünk vagy elménk sokszor jelezni szeretne, hogy pihenőre van szüksége, így adjuk meg neki.
5. Kerüljük a zavaró tényezőket!
A lustaság, és nem ritkán a halogatás is sokszor a zavaró tényezőknek köszönhető. Legyen szó a takarításról vagy a telefon nyomkodásáról, mindannyiunknak van olyan tevékenysége, amelyet szívesebben tesz, mint az elvégzendő feladat.
A legegyszerűbb módja a lustaság vagy halogatás megszüntetésének, ha kiiktatjuk ezeket az elterelő és zavaró tényezőket. Munka vagy tanulás esetén vonuljunk könyvtárba vagy kávézóba, kapcsoljuk le az internetet, használjunk olyan applikációt, amely rögtön blokkolja az olyan oldalakat, amelyek nem szolgálják a célt.
Egy másik kedvenc tippem, hogy a mobilnetet kikapcsoltam a közösségi média applikációknál a telefonomban. Ezzel akadályozom meg, hogy az utcán vagy baráti csevej közben is nyomkodjam a telefont, és használ!
6. Próbáljuk meg élvezhetővé tenni a lustaságot
A lakás kitakarítása egy olyan feladat, amelyen nem szívesen végzünk el – pusztán lustaságból. Azonban, ha már élvezhetővé és szórakoztatóvá tennénk, rögtön elvégeznénk! Ilyen lehet például, ha közben zenét hallgatunk, vagy felötünk egy kalória számlálót a karunkra. Meglepődnénk, mennyi kalóriát égetünk el egy takarítás alatt! Rögtön megtaláljuk a motivációt!
7. Ünnepeljük meg az apró győzelmet – a lustaság ellenszere
Ha már kitűztük az apró célokat, ezáltal némi motivációt szerezve, újabb löket lehet, ha meg is ünnepeljük azok elérését. Az a büszkeség, amely eltölt minket, amikor sikerül elérni egy célt, a saját magunkkal folytatott beszélgetést is pozitív irányba tolhatja. Az énhatékonyság növelésének érzése nő, minden egyes ilyen apró sikerélménnyel. Mindez pedig a hosszútávú célok elérése felé terel minket.
Létezik egyáltalán a lustaság?
Dr. Devon Price pszichiáter és szerző szerint azonban napjainkban nem létezik a lustaság sőt: több mindent csinálunk, mint valaha. 60 órás munkahetek, plusz projektek, család, plusz képzések vagy egyetem. Soha egyik generáció sem dolgozott ennyire keményen, mint az utóbbi évtizedek emberei. Mégis azt érezhetjük, hogy ez sem elég.
A valóság pedig inkább az, hogy túl sok mindent csinálunk. Ha kicsit megpihenünk, akkor pedig érkezik és a bűntudat, lelkiismeretfurdalás akár belülről, akár kívülről. Pedig saját határaink felismerése szükséges lenne, és ellen kell tudnunk állni a külvilág nyomásának.
Összefoglalás
A lustaság okai emberi természetünkből adódnak, hiszen sosem volt ideje az ősembernek arra, hogy hosszútávon tervezzen, a túlélés volt a cél. Korunkban azonban a lustaság már negatív értelmű, pedig sokszor akár mentális betegség is állhat mögötte, mint amilyen a depresszió.
A motiváció hiánya, kudarctól vagy túl magas elvárásoktól való félelem, reménytelenség érzése vagy a cél hiánya is okozhat lustaságot. Akkor is számíthatunk rá, ha már túl sok mindent csináltunk, és pihenni szeretnénk – hiába áll még előttünk egy halom mosogatnivaló. Ahhoz, hogy a lustaság legyőzhetővé váljon, mindenképp fontos a testi és mentális jóllétünk megőrzése.
Adjuk meg testünknek és lelkünknek is azt, amire szüksége van, még akkor, is ha az a lustaság, semmittevés vagy pihenés. A lustaság ellen érdemes a nagy célt kisebb, látható célokká tenni, amelyeket el tudunk érni. Emellett fontos, hogy a kisebb sikereket is megünnepeljük, és ne hallgassunk önmagunkat kritizáló belső hangunkra. A sok apró siker miatt a saját magunk megítélése, énképe és pozitívabbá fog válni.
Próbáljuk meg az unalmasnak tűnt, került feladatot élvezetesebbé vagy szórakoztatóvá tenni. Ezáltal nagyobb motivációnk, kedvünk is lesz az elvégzéséhez. Mindez előtt azonban gondoskodjunk arról, hogyha úgy érezzük, valamilyen mentális betegség állhat rendszeres lustaságunk hátterében, akkor kérjünk pszichológusi és pszichiáteri segítséget. A lustaság ilyen szempontból valóban fél egészség – felhívhatja a figyelmet valamilyen mentális betegségre, és arra sarkallhat minket, hogy kérjünk segítséget.
Te hogyan veszed rá magad arra, hogy legyőzd a lustaságot, és elvégezz olyasvalamit, amihez nincs kedved?
Források
https://www.psychologytoday.com/us/blog/hide-and-seek/201410/the-psychology-laziness
https://www.psychmechanics.com/what-is-laziness/
https://www.waterstones.com/book/laziness-does-not-exist/devon-price-ph-d/9781982140106
https://www.healthline.com/health/how-to-stop-being-lazy#mental-tips-and-ideas
https://www.verywellmind.com/how-to-stop-being-lazy-4164781
Kapcsolódó bejegyzések
Miért érzed magadat szegénynek?
Napjainkban minden arról szól, hogy a pénz mindenek felett áll. Az Instagram telis tele huszonévesekkel, akik bejárják a világot, miközben a sokadik ingatlanra tesznek szert. Sokan csak azért vállalnak egy munkát, amiben rosszul érzik magukat, mert jobban fizet, mint...
Hogyan leld örömödet az ünnepekben?
Az ünnepek közeledte két érzelmet válthat ki belőlünk a leggyakrabban: megkönnyebbülést, hiszen végre 1-2 hetes szünet vár ránk, vagy félelmet, hogy mennyi elintézni való még előttünk. Már novemberben megérkezett az összes dekoráció a boltokba, elindultak a...
Kritikus gondolkodásmód: Így fejleszd tökélyre!
Napjaink álhír halmazával nagyon nehéz felvenni a versenyt. Mit hihetünk el és mit nem? Hogyan mérjük fel valaminek az igazságtartalmát, ha képtelenség minden részletet megismerni és megérteni egy bonyolultabb kérdésben? Tájékozódunk jobbról és balról is, majd...
